Folia archeologica 17.

Trogmayer Ottó: A férfi és női viselet nyomai a tápéi bronzkori temetőben

BRONZKORI VISELET 53 nek a viseletben betöltött szerepét próbálom meg tisztázni. A már említett dunaújvárosi sírral együtt napjainkig mindössze öt sír leírását találjuk meg a szakirodalomban — Keszthely,

8 Szentes—Nagyhegy 49. sír,

9 Dorozsma E 17. sír,

10 és a vattinai sír

1

1 — ahol kérdéses fémtárgyaink korhasztásos temetkezésű váz mellékletei voltak. E közleményekből azonban a csontvázak nemére vonatkozólag — ami pedig a férfi, illetve női viselet elkülönítése szempontjából elsőrendű fontosságú lenne — semmilyen hiteles adatunk nincsen. Mivel a kard, illetve harci csákány nyilván a nemzetség férfi tagjainak járt ki mellékletül a másvilági útra, a kérdéses tűk számának változásában bizonyos szabályosságot fedezhetünk fel. A keszthelyi sírban egy tűt leltek a kard mellékletű csontváz mellett, a Szentes-nagyhegyi, dunaújvárosi és dorozsmai vázakon pedig két tű feküdt a fegyvermelléklet nélküli sírokban. E képet megerősíteni látszik az egyetlen eddig közölt — s tévesen meghatározott — jugoszláviai lelet, a vattinai sír melléklete is, ahol egy tű mellett harci csákány is volt a sírban. Mint azt már több tanulmányunkban bebizonyítottuk,

1

2 a kérdéses együttes nem tartozik a vattinai kultúra körébe, hanem az azt időben követő, a halomsíros kultúra jellegzetes temetkezési szokásait és használati tárgyait őrzi. Az előbb mondottakkal azonos képet mutatnak a csehszlovákiai hasonkorú leletek is. Néhány közismert síregyüttest említve: Zelené u Píestic — egy tű, csákány, kard ; Trebivlice — egy tű, csákány, kard, nyílhegyek ; Solany — egy tű, kard mellékletű sírjai mellett, két tűt itt sem találunk fegyveres csontvázak mellékleteként.

1

3 Hasonló jelenség mutatkozik az ausztriai leletanyagban is, ahol a gmundeni 19. sírban egy tű, tőr, balta; a kronstorfi 4. sírban egy tű, nyélcsöves harci balta, nyílhegyek ; a wetzleinsdorh 1. sírban egy tű és tőr ; a winklarni 2. sírban egy tű, kard feküdt a csontváz mellett. Két tűt leltek a siedingi sírban (1. sír), amely a kevés embertanilag is meghatározott anyag közé tartozik — női sír volt —, és a winklarni 12. sírban is.

1

4 Különösen érdekes számunkra, hogy az utóbbi két sírban díszes bronzlemez övet is leltek. A kampós végű bronzöv az egyik legfontosabb, de ritkán előforduló lelet a közép-Duna-vidéki halomsíros kultúra körében. Mindössze tíz darabot, illetve töredéket ismerünk Sieding, Hetény, Csabrendek, Tetétlen, Szentes, Tápé (2 db), Nagyszéksós, Átokháza és a dél-szerbiai Kriva-Reka lelőhelyekről.

15 Ha e tárgyak lelőhelyeit térképre vetjük, azok pontosan kirajzolják a halomsíros kultúra vándorlásának útvonalát. Az övek közül a siedingi és a két tápéi, több más melléklet között két pecsétfejű tűvel is ellátott női sírból származik. Már egyik korábbi tanulmányunkban is feltételeztük, hogy a kampós végű bronzlemez öv kizárólag az előkelő női viselet tartozéka volt.

1" Tulajdonosaik a társadalom életében kiemelkedő szerepet tölthettek be. R. Feustel feltételezi, hogy a női 8 Hampel J., A bronzkor emlékei Magyarhonban. (Bp. 1886) CXXXIV. t. 9 Zalotay E., Dolg. 8 (1932) 86. 1

0 Foltiny I. A halomsíros és lausitzi kultúra nyomai Szeged környékén. RF 1:4. (Bp. 1957) 9. 1

1 Milleker В., A vattinai őstelep. (Temesvár 1905) 62., I. t. 1, 2, 4/a—

b, XVI. t. 5. 1

2 Trogmayer O., MFME 1963. 49—60. ; Trogmayer O.—Szekeres L., Adatok a Vajdaság későbronzkorához. Sajtó alatt. 1

3 Böhm, J., Základy hallstattské periody v Cechách. (Praha 1937) 2,3,4. kép. 1

4 Willvonseder, K., Die mittlere Bronzezeit in Österreich. (Wien 1937) 324, 351, 419, 398,423. 1

5 A Titovo Uzsice melletti Kriva-Reka lelőhelyre vonatkozó adatot D. Garasanin szíves szóbeli közlése alapján ismerem. 1

6 Trogmayer O., MFMÉ 1958—59. 53—59.