Folia archeologica 16.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Miklós, a költő arcképeinek ikonográfiája

192 CENNF.RNÉ WILHELM В GIZELLA 1663 nyarán vészterhes idők jártak Magyarországon. A török nagyvezér hatalmas sereggel átkelt a Dráván, és Érsekújvár vívását tűzte ki céljául. A török kém szavainak oktalanul hitelt adó parancsnok, Forgách Ádám vezekényi csatavesztésének és az ostromlott vár szeptember 25-i átadásának Nyugat-Európában is hatalmas visszhangja volt. Hiszen az oszmán sereggel járó tatár csapatok egészen Brünnig kalandoztak Érsekújvár vívása idején, számos rabot ejtve, falukat dúlva és égetve.

1

5 A Bécs védelme szempontjából jelentős erőd elvesztése, a császári hadvezetés tehetetlensége miatt csak egy lehetőség állott a Habsburgok előtt, hogy Zrínyit nevezzék ki a magyarországi hadak fővezérévé.

1

6 Ebben a történelmi pillanatban keletkezett hősünk nagyméretű, gyümölcs- és virágfüzéres kereteléssel díszített portréja, Abraham Aubry frankfurti rézmetsző és kiadó műve (Kat. V). Párdarabnak szánták Forgách Ádám hasonló elrendezésű arcképéhez, mely Widemann 1651-es lapját vette alapul.

1

7 A két mellképet kísérő hatsoros német vers beszámol Érsekújvár feladásáról, de a Forgách vitézségén esett csorbát igyekszik a hosszú ostrom alatt tanúsított bátorság hangsúlyozásával helyrehozni. A vár „hősies" elvesztőjével szemben, Zrínyit, mint ÜjZrínyivár építőjét ünnepli a költemény. A portré a Renner-féle lovaskép öltözetét és arctípusát veszi át, mellképkivágatban. A minta oldalról visszaforduló póza kissé keresetten és indokolatlanul hat ebben az ismétlésben, amit csak fokoz a függőlegesen feltartott kard motívuma. Az év szeptemberétől kezdve megsokasodnak Zrínyi arcképei, s keletkezési helyük változatossága arról tanúskodik, hogy egész Európa szeme rajta függött. Nürnbergben két metszet is ünnepli az új fővezért. Johann Hoffmann kiadó Renner lendületes kompozícióját vette át, mintaképénél szuggesztívebb arcvonásokkal. Mindkét metszet jól oldotta meg a magyar viselet és lószerszám részletes bemutatását. Feltehetőleg élet után készült rajz vagy vázlat állott rendelkezésükre (Kat. IV/1). Jacob Sandrart nürnbergi rézmetsző és kiadó ugyancsak lovasképben mutatta be a grafika-kedvelő közönségnek Zrínyit (Kat. VI). Teljes fegyverzetben, kezében a hadvezéri méltóságot jelképező díszbuzogánnyal örökítette meg, háttérben Csáktornya és Üj-Zrínyivár finoman kidolgozott látképe. Az arcvonások távolról emlékeztetnek az idősebb kori ad vivum Bouttats-portréra. Az augsburgi kiadványok közül Elias Wellhöfer illusztrált röplapja a vásári metszetek nívóján mozog. Már beosztása is elárulja, hogy készítője sokféle igény kielégítésére gondolt az üzleti érdekek miatt (Kat. VII). Középen Zrínyit láthatjuk ágaskodó lován, ugyancsak a Renner-féle portré ruházati és ikonográfiái elemeinek felhasználásával. Az arckép két oldalán hosszú dicsőítő vers, alatta pedig kéthasábos leírás, amely nem annvira a megtörtént események, mint hősünk magatartása, szokásai körül forog. A kép és szöveg sok helyütt összefügg, a metszet az olvasó fantáziájának van segítségére. Ugyancsak Augsburgban működött Hans Georg Bodenehr, akinek gyengébb tehetsége a jellegzetes Zrínyi arcvonásokat félénk és szürke kifejezésű portrévá szelídítette. A lovas alak kardot tartó kinyújtott jobb karjának anatómiájában is sok a kívánni való (Kat. VIII). Érdekes azonban a magyaros öltözet néhány részletének figyelemre méltó megoldása, az ornamentikás bőrtarsoly és a lelógó kulacs, amely Zrínyi egyetlen más arc1

5 Acsády I., Magyarország története I. Lipót és I. József korában. (Bp. 1898) 174—176. 1

6 Klanic^ay T., i. m. 487—488. 1

7 Cenner-Wilbelmb G., Acta Hist. Artium 1957. 340.