Folia archeologica 14.
Rózsa György: Adalékok a magyarországi arcképfestészet történetéhez
Adalékok a magyarországi arcképfestészet történetéhez 215 lemző kellékek kiválasztásában mutatkozik meg romantikus hajlama. így az első Kazinczy-kép elpusztult részén az író leírása szerint görög oszlopoz Rousseau mellszobrát helyezte el a festő, aki nyilván a francia kultúra iránt Dániában megmutatkozó szimpátiából kapta a nagy író keresztneveit. Schedius könyvet tart kezében, egy Brunswick-képmáson, amit csak Kazinczy utalásából ismerünk, 2 8 Seneca művét lehetett látni. Virág képmásán a Pegazus, mint láttuk, valószínűleg nem szerepelt az eredeti kompozíción, csak Kininger vagy Kazinczy ötletéből, később került rá a metszetre. Csáky Manó portréján, amelyet a Történelmi Képcsarnok régi tusrajz-reprodukciójáról ismerek, a beállítás, a ruha és hajviselet mellett a párkányra helyezett verssorok árasztanak romantikus hangulatot. 2 9 Stunder néhány művét csak az irodalom utalásaiból ismerjük. Közülük néhány meghatározott személyt ábrázol, amelyeket érdemes felsorolnunk, esetleg még előkerülhetnek. Kazinczy a már említetteken kívül a következő arcképeket ismerte: Esterházy herceg maítresse-e, gróf Fekete, saját arcképe 1801-ből, amely Kulcsárhoz került, Péchy Imre (Álmosdon), Ráday Gedeon és felesége, Uza Pál, Vay Miklós generális (Debrecenben és Nagykállón) és felesége. 3 0 Haliczky már idézett költői levelében bizonyos Thümlingnét kisfiával együtt ábrázoló képmásáról beszél. Ezeken kívül az újabb irodalomból még a következő képekről vannak adataink: a Kolbenhayer-család tagjai Besztercebányán, Csáky Sándorné, Fáy István és Kovács Mihály, amely utóbbi kettő Kassán volt. 3 1 Kazinczy egyik levelének Kulcsár „schief homlokú" képére vonatkozó megjegyzése alapot ad arra a feltevésre, hogy Richter Antal Fülöp litográfiáját Stunder kompozíciójára vezessük vissza 3 2 (XXIX. t. 2). A kivágat, a beállítás és a fejen valóban látható elrajzolások nem idegenek Stunder művészetétől. Orczy László abaúji főispánról fennmaradt egy Quirin Mark rézmetszet, lehet, hogy a bécsi mester Stundernek Kazinczytól említett kompozícióját sokszorosította. 3 3 Verseghy Ferencnek egyetlen képmását ismerjük, Blasius Höfel Avenarius rajza alapján készült rézmetszetét, amely a költő halála után jelent meg. Kazinczy szűkszavú megjegyzése alapján nem tudjuk megállapítani, hogy ez hogy viszonylik Stunder korábbi kompozíciójához. 3 4 Stunderhez hasonlóan külföldről vetődött Magyarországra Neugass Izidor is, akinek életéről szintén igen kevés adattal rendelkezünk. 3 5 1780 körül szü2 8 A kép Nagyváradon volt. Kazinczy F., Festés, Faragás Nálunk. Hazai 's külföldi Tudósítások. 1812. 241. 8 9 Stigliczy rajza 1890-ből. Ltsz.: 4170. A verssorok: „Gestern liebt ich, Heüte leid ich Morgen sterb ich. Dennoch denk ich Heüte und morgen Gern an gestern." 3 0 Kazinczy Ferenc Levelezése. 539, 766, 2091, 2177, 4254, 5623. sz.; Vö. Zsindely E., Művtört. Ért. 5(1956) 266. 3 1 Bayer J., i. m. 247.; Köszeghy E., Bildnismalerei in der Zips. (Keèmarok 1933) 117. sz.; Sourek, K., Die Kunst in der Slowakei. (Prag 1939) 946/ с. sz. kép; Garas К., i. h. 3 2 Kazinczy Ferenc Levelezése. 2385. sz.; Richter litográfiája közölve: Gerszi T., A magyar kőrajzolás története a XIX. században. (Bp. 1960) 189. Megj. : Hasznos Mulatságok 1817.1. címkép. 3 8 Kazinczy Ferenc Levelezése. 2091. sz. ,,A' fej ismét öszvenyommasztva 's olly lélektelenül mintha Orczy álmatlanul töltött volna eggy hetet." 3 4 Uo. 4737. sz.; Az Avenarius-Höfel kép reprodukcióját lásd: Nyilas M., Pest-Buda a 18. század költészetében. A Főv. Szabó Ervin Könyvtár Tanulmányai. Üj sor. 7. (Bp. 1961) 16—17. között. « Tbieme, U.— Becker, F., i. m. XXV. (1931) 407—408.
