Folia archeologica 14.

Rózsa György: Adalékok a magyarországi arcképfestészet történetéhez

Adalékok a magyarországi arcképfestészet történetéhez 213 Besztercebányán.

1

1 Ott is halt meg négy gyermeket hátrahagyva 1811. augusztus 13-án.

1

2 Stunder művészetéből Magyarországon csak arcképfestészetét tanulmányozhatjuk. így egyházi

1

3 és mitológiai témájú,

1

4 valamint tájképei

1

5 jelenleg kívül esnek vizsgálódásunk körén. A Magyar Történelmi Képcsarnokban a már említett három festményen kívül még egy negyedik is található, amely Kubinyi Péter táblabírót, a Nemzeti Múzeum bőkezű mecénását ábrázolja. A maga egyszerűségében is jellemzően megoldott arcképet Ehrenreich Ádám rézmetszetben sokszorosította.

1

6 Ugyancsak Budapesten a Nemzeti Galéria tanulmányi raktára is őriz néhány Stunder festményt. Közülük legjelentősebb a művész idősebbkori, olajminiatűr önarcképe és ennek párdarabja a művész feleségéről, Ernst Lajos magyar történeti gyűjteményéből.

1

7 Baratta bárónő és egy ismeretlen férfi képmása művészileg kevésbé jelentősek. A Galériának ezekhez 1960-ban sikerült megszereznie egy ismeretien férfit és feleségét ábrázoló kép-párt.

1

8 Mindezek azonban nem érik el a Képcsarnok most ismertetett női képmásainak, még kevésbé a pozsonyi és budapesti önarcképeknek művészi kvalitásait. Széphalmon, a Kazinczy Mauzóleumban Kazinczy Ferenc 1791-ben és 1797-ben készült képmása található. Az első egy nagyobb kompozíciónak töredékesen fennmaradt fejrészlete

1

9 (XXX. t. 1). Stunder korabeli népszerűségét mutatja, hogy kompozícióit a legjobb bécsi és pesti rézmetszők sokszorosították. így a már említett Ehrenreich Kubinyi Péterén kívül Orczy Lőrinc zempléni főispán és tábornok képmását (1826), amelyet Stunder valószínűleg Tischler Antal korábbi rézmetszetének vagy előképének felhasználásával festett.

2

0 A magyar származású és Bécsben működő Czetter Sámuel Festetich Antal udvari kamarás (1799), Kovachich Márton Györgyné (1805), Schedius Lajos pesti egyetemi tanár és esztétikai író (1799) és Semsey András királyi személynök (1805) Stunder festette képmását sokszorosította.

2

1 A bécsi Friedrich Johntól is fennmaradt egy Kovachichnét ábrázoló rézmetszet, amely ugyan kisebb eltéréseket mutat a Czetter-féle kompozíciótól, de amint Johnnak Kovachichhoz intézett egyik levele valószínűvé teszi, nyilván mindkét rézmetsző ugyanazt a Stunder képet sokszorosította.

2

2 1

1 Bayer ]., i. m. 246—247. 1

2 Annalen der Literatur und Kunst in dem österreichischen Kaiserthume. 4(1811) 115.; Vö. Bayer ]., i. m. 247. 1

3 Krisztus az olajfák hegyén (1797) Igló, evngélikus templom; Szt. Teréz, Szomolnok, katolikus templom; Krisztus a kereszten (1798) Alsókorompa, Chotek kastély. Lásd: Vaterländische Blätter für den österreichischen Kaiserstaat. 3(1810) 121; 6(1813) 127, 160.; Művészet 11(1912) 238.; Garas К., i. h. 1

4 Bacchus, Venus, mitológiai jelenet (?), Nagylomnic; Ganymedes elrablása: Besztercebánya. Lásd: Vaterländische Blätter 3(1810) 121.; Bayer ]., i. m. 248. 1

5 Kazinczy Ferenc Levelezése. 2091. sz. 1

6 Ltsz.: 80. Vö. Rózsa Gy., Művtört. Ért. 8(1959) 63, 65 (képpel). 1

7 Az Ernst-Múzeum aukciói. XII. Különböző magánbirtokból származó műtárgyak. (Bp. 1920) 517. sz.; Az Ernst-Múzeum leíró lajstroma. VII. Magyar művészek arcképei. (Bp. 1931) 54. sz. 1

8 Vö. Művészet 1(1960) 38. 1

9 Rózsa Gy., Művtört. Ért. 6(1957) 177-179, 190 (képekkel). 2

0 Ua., Művtört. Ért. 8(1959) 65. 2

1 Ua., MMMÉ 1953. 126, 131 (képpel). 2

2 Ua., Acta Hist. Art. 4(1956) 149—150, 156—157 (képpel).