Folia archeologica 12.
Mihalik Sándor: A kassai második kerámiagyár
Л kassai második kerámiagyár 293 Budáról Kassa város vezetőségéhez ezt a döntést, 1 0 amely szerint a kassai tanácstól 15-én 556-os szám alatt adott információkat a Helytartótanács megvizsgálta. Mivel Glose, Hamerle és Mandovának a város már megadta a jogot agyagedények (confectionem vasorum fictilium) készítésére, nincs tehát semmi megjegyzésük, hogy a város tanácsa által kijelölt és megszabott módra készítsék a cserépedényeket, hiszen a kérelmezők „a mesterség elérésére kiadott normák mértékében a. megfelelő készültséggel rendelkeznek". III. A másodiknak létesült kassai új kerámiai gyár működését, az abban gyártók mozgolódásait a felsővárosi kőedénygyár mérhetetlen nyugtalansággal kísérte. Csakhamar meglepő és furcsa dolgokra jöttek rá. Ezért már 1811. március havában írásos bejelentésben összegezik az ott folyó szabálytalan és különös üzelmeket. Egyúttal erélyes rendszabályokat kérnek. Folyamodványukat 1 1 mint „a privilegizált angolporcelángyár" írják alá s ezzel a beadványukkal a tanács figyelmét tulajdonképpen arra akarták ráterelni, hogy az alsóvárosi gyárosok — akik először azzal álltak elő, hogy ők kézművesek —, nemis csak egyszerű műhelyt, hanem most már egy második kőedénygyárat akarnak Kassán létesíteni. Felsorolják észrevételeiket s elmondják: Glose Theresia halála után történt első ízben, hogy az öngyilkos asszony férje, társaival együtt, a városi tanácsot képzelgéseivel kijátszotta. Azt állította, hogy a cserépedényeket tisztán életük fenntartására, nem kézművességi minőségben, hanem gyári formában akarják előállítani (vasa fictilia non in qualitate opificii sed in qualitate Fabricae). Niemandfreund Félix írnokától több mázsa gipszet akartak inkasszálni. Ezt az anyagot Glose Károlynál helyezték letétbe. De nem elégedtek meg ezzel, hanem 100 forint erejéig a gipszet még birtokukba is kívánták venni. Idősebb Bakos gombkötő a kifizetés restanciáját magára vállalta. Különben is minden egyéb befektetett rész Bakos tulajdona. Ilyenképp ő a tőkés és ezért ha a munkásokat hetenként neki kell fizetni, nem kérdéses („nincsen skrupulus"), hogy az a Bakos gombkötő Glose Károlynak csak társa. Bizonyítottnak vélik, hogy Bakos Glosénak, Manduának és Hamerlének társa és ilyképp Kassa város tanácsa elgondolása és célkitűzése ellenére másik kőedénygyárat létesít (aliam vasorum fictilium Fabricam erectam haberi). Ezért „a császári királyi szabadalmas angolkőedénygyár" vezetősége arra 1 0 Helytartó Tanács, 1811. évi 6363. szám és Kassa városi tanácsi iratok 1811. évi 1497-es számú irat, valamint O. L. Helyt. t. Dep. Comm. 1811. Fons 20, pos. 16. A Helytartótanács a Kassa város vezetősége által Glose, Hamerle és Mandova részére adott gyártási engedélyt ezzel a feltétellel hagyta jóvá: ha a nevezett személyek ellen semmiféle pénzbeli kifogás nincsen és annál is inkább, mert ugyanezen személyek a fazekas mesterséget a kassai városi tanács által különlegesen előírt szabályok szerint gyakorolják. Más írással a következő javítást, illetőleg változtatást írták alája: azon egyének, akikről ezen kérvény mint a gyártásra nézve ártalmasokról emlékezik meg, a fazekas mesterségtől — amenynyiben az előadottak fennállnak —, .. .Ezután pedig az előző írással: ezeket kérésüktől eltéríteni, (így, ilyen töredékesen és zavarosan.) 1 1 Kassai tanácsi iratok, 1811 — 1631. szám.
