Folia archeologica 9.

L. Kovrig Ilona: Kora-avarkori sírok Törökbálintról

î

22 L. Kovrig Ilona kori temetkezéseknél szokatlan tájolási mód, annyira, hogy még a megfigyelés helyességét is hajlandók lennénk kétségbe vonni, ha a szentes lapistói DK-ÉNy irányú sír fejjel DK-nek fekvő csontváza (kivágásos vereteivel, kétélű, keresztvas nélküli kardjával a legkorábbi avarkori emlékekhez tartozik)

6 nem mutatná, hogy ez a tájolási mód megvolt a kora-avarkorban. A kora-avarkori sírok többségének fő iránya K-Ny, fejjel Ny-nak (eltérés ettől általában ÉNy-DK felé van). A fülkesíros temetők halottait a Tiszától keletre eső területen általában fejjel K-nek, ÉK-nek, a Tiszától nyugatra lévő vidéken fejjel Ny-nak, Csókán É-nak fektették.

7 A későbbi avarkorból származó temetkezéseket általában ÉNy-DK tájolással találjuk fejjel ÉNy felé (ettől az iránytól leginkább É-D irányban tértek el, azaz megközelítették az É-D irányt, fejjel É felé).

8 Természetesen kivételek is vannak mint pl. a tiszaderzsi temető). A dévényújfalusi és a zsitvatői avarkori temetőkben szokatlan tájolási módot ismerhetünk meg : ÉNy-DK irányú sírokban (tehát a sírgödrök tájolása olyan mint a legtöbb késő avar temetőben) fejjel DK-nek feküdtek a csontvázak.

9 Lényegében u.a. az irányítás, amelyet a szentes—lapistói sírnál megfigyeltek és amely a törökbálinti 1. sírnál is esetleg feltételezhető, anélkül, hogy a leletanyagban a legkisebb rokonságot fel tudnánk fedezni. A Törökbálint közelében kora-avarkori leleteket Szigetszentmiklóson,

10 Szigetszentmiklós—Hároson találtak

1

1 (ez utóbbiakkal szorosabb kapcsolatban van a törökbálinti két sír emlékanyaga) és a csepeli fejedelmi lelet

1

2 is a szigeten Törökbálinttal kb. egyvonalban került elő. Törökbálinttól nyugati irányban a környei, csákberényi

1

3 és a móri avarkori temetők,

1

4 emlékanyaga közeli rokona a törökbálinti leleteknek. A két sír emlékanyaga bizonyos fokig kiegészíti egymást, azaz fogalmat ad arról, hogy mi lehetett még a sírokban ami a Múzeumba nem került be. A kevésbé hiányos 2. sír leletegyüttese ismét rámutat arra, hogy a fülbevaló (nagygömbös, vagy ritkábban gulacsüngős) éppen olyan állandó tartozéka a rangosabb férfiviseletnek, mint a nőinek.

1

5 A férfivázak nyakcsigolyáinál 6 Csallány D., Dolg. 9—10. (1933—1934) 206—212. ' Ua., FA 1—2 (1939) 132. 8 Ua., Arch. Ért. 1943. 160—170. ; A feldolgozás alatt álló alattyáni nagy avar temetőben világosan felismerhető az egyes, emlékanyagban és ugyanakkor időben is elkülöníthető csoportok egymástól eltérő tájolásmódjai. A legkésőbbi részben a sírok iránya az É—D irányt közelíti meg, fejjel É-nak. A kora és a késő-avarkori temetők tájolásában mutatkozó törvényszerűségeket Bona I. foglalta össze és kísérelte meg az avarkori társadalom szerkezetét illetőleg értékelni. (Kéziratban levő munka) 9 Eisner, J., Devinská Nová Ves (Bratislava 1952) 390.; Budinsky—KriSka, V., Ein Gräberfeld aus der späten Awarenzeit in 2itavska Tön in der Slowakei. Slov. Arch. 4 (1956) 79. 1

0 Kovrig I., Arch. Ért. 82 (1955) 37. 1

1 Közöletlen leletek a MTM-ban. 1

2 László Qy., Budapest története az ókorban I. 2. (Bp. 1942) 786, CXXXIV. t. 1

3 Közöletlen temetők : előbbi a MTM-ban utóbbi a székesfehérvári múzeumban. 1

4 Török Oy., Arch. Ért. 81 (1954) 54—58. 1

5 Deszk G. 8. sír; Kiszombor O. 2. sír: Csallány D., FA 1—2. 122—129.; Páhi puszta : Fettich N., Garnitures de fourreaux de sabres du temps des avares, en Hongrie, Arethuse (Paris 1926) IV—

VI. t. 17. ; Szegvár Kórógypart : Mêrey Kádár E., Viharsarok, 1952. aug. ; Kada E., Arcli. Ért. 25 (1905) 360—384, 402—407, 26 (1906) 135—155, 207—221, 28 (1908) 330—339. ; Szárazd : Fettich N., Garnitures. . . X. t. 1—17. ; Zsámbék : Fettich N., Garnitures. . . V. t. 22. ; stb. (a felsorolt sírokban az egyenes kardoknak P alakú függesztőfülei vannak).