Folia archeologica 9.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc-sorozatai

Zimmermann rézkarc-sorozatai 195 a már említett csallóközi hajdú összecsapásnál. Georg Keller további két kompozícióját veszi át a második sorozatban, az 1603-as hatvani ostromot bemutató rézkarcot, amely 1604-ben készült

3

7 és a Bocskai seregének érsekújvári harcait ábrázoló lapot.

3

8 A Sopron előtt harcoló hajdúk rézkarcának városképét valószínűleg az a fametszet inspirálta, amely a XVI. század közepétől másfél évszázadon keresztül jelent meg különböző osztrák naptárakban.

3

9 Nem sikerült azonosítanunk a szatmári vár előképét, mely valószínűleg képzeleti ábrázolás, csupán a kísérőszöveghez tartja magát, annak bemutatásával, hogy Bocskai hadai három helyen tettek nagy kárt a falakban. Selmecbánya és Zólyom városfal és városkapu ábrázolásainál a művész nyilván abból indult ki, hogy ezek a felvidéki városok közelálltak a nyugati városformákhoz, amit a falakon belül látható németes mintára épült házak is bizonyítanak. Az is lehetséges, hogy munkájában valamely leírás, vagy elbeszélés támogatta. Pozsony látképe esetében rendelkezésére állt a Braun—Hogenberg gyűjtemény 1588-ban készült rézkarca,

4

0 Zimmermann azonban nem a Duna felőli nézőpontból adja a várost. így csak a vár és az egyes jellegzetes tornyok formáját tartja meg, míg az elhelyezést megváltoztatja. A csepelszigeti csata rézkarcán látható, eléggé sematikusan jelzett erődítésnek más ábrázolása nincs, elhelyezése azonban megfelel egy korabeli helyszíni térképvázlatnak.

4

1 Nem került elő a Kőszeg várát bemutató lap mintája sem, Zimmermann típusával azonban még találkozunk a XVII. század folyamán.

4

2 Ami a második rész staffage-alakjait illeti, az egész gyűjteményre áll az, amit Kremmer a sorozat egyik lapjáról mond,

4

3 hogy a városképi ábrázolás helyett itt a figurális rész kerül előtérbe. Kevés az olyan lap, ahol az ostromlott erősség képén лап a hangsúly s körülötte finoman kidolgozott apró figurák láthatók. Akad olyan rézkarc is, mint a török élelemszállítmány megérkezése Budára 1603-ban, л-agy a hajdúk bécsújhelyi portyázását és az állítólagos szatmári csodás jelenést megörökítő lap, ahol nyilvánvaló, hogy az előtérbe állított hangsúlyos katonai csoportkép inspirálta a kompozíciót. Az új töre^ések mellett csak itt-ott jelentkeznek a régi kisméretű, finomrajzú figurák, mint a Grácba menekülő stájerek, л-agy a Bécs előtt cirkáló Landsknechtek esetében. Pompás korképet ad Russwurm 1603. december 7-én tartott bécsi diadalmenetének ábrázolása, a menet élén gőgösen hátravetett fejjel lovagló fíh'ezérrel s az emelvényen álló katonazenekar teljes szívvel muzsikáló tagjahal. Figurális érdeklődésének szép példája az a sorozaton kívül megjelent rézkarc, amely Bocskait hajdúi kíséretében ábrázolja,

4

4 3

7 MTKCs, grafikai gyűjtemény 5699. T. sz. 3

8 Drugulin, i. m. 1105. sz. 3

9 Csatkai E., Soproni látóképek (Veduták) 1890-ig. Sopron és környéke műemlékei. Szerk. Csatkai E., (Bp. 1953) 120. 4

0 Braun, в.—Hogenberg, G., Liber quartus urbium praeeipuarum totius mundi. IV. (Coloniae 1588) 44. 4

1 Veress E., ÏÏK 11 (1910) 406—407—. közötti illusztráció. Eredetije a római vatikáni Borghese Levéltárban. 4

2 Vö. MTKCs, grafikai gyűjtemény 5849. T. sz. 4

3 Kremmer D., i. h. 184. 4

4 MTKCs, grafikai gyűjtemény 807. sz. Rézkarc, 18,2 X 29,4 cm. Reprodukcióját lásd, Szendrei i. m. 77. 13*