Folia archeologica 9.
Parádi Nándor: Későközépkori kályhacsempe negatívok
Későközépkori kályhacsempe negatívok Későközépkori kerámiai emlékanyagunk jelentős részét alkotják a formai és díszítési megoldásukban gyakran igen változatos kályhacsempék. A kutatás eddig elsősorban a díszesebb, mutatósabb darabokkal foglalkozott s ezeket is főleg művészettörténeti szemszögből vizsgálta. A kályhacsempék készítésmódját eddig eléggé elhanyagolták. 1 Pedig az ilyen fajta vizsgálódás nemcsak a fazekas- és a kályhásmesterség munkamódszereinek és munkaeszközeinek fejlődéséhez, hanem olyan kérdések megoldásához is hasznos segítséget adhat, amit csupán művészettörténeti szemszögből teljesen megoldani nem lehet. Az ilyen irányú kutatásnak azonban számos nehézsége van. A kályhacsempék készítéséről nem ismerünk részletesebb leírást s az egykorú ábrázolások sem segítenek a kérdés megoldásában. A népi kályhásságra vonatkozó anyagot fel lehetne használni, azonban ennek a napjainkra már nagyobb részt kiveszett mesterségnek részletes és módszeres felgyűjtését elmulasztották, amikor pedig erre még néhány évtizeddel ezelőtt lehetőség nyílt volna. így elsősorban az ásatások során előkerülő kályhacsempék gondos és részletekbe menő vizsgálata adhat némi betekintést kályhacsempéink készítésmódjába. A középkori ásatásoknál előkerülő leletek között — bár nagyon szórványosan — a kályhás egyik fontos és anyagát tekintve nem pusztuló munkaeszközét, a kályhacsempék készítéséhez használt, agyagból égetett kályhacsempe negatívot is megtaláljuk. 2 A középkori kályhacsempe-anyagban előfordulnak egymáshoz teljesen hasonló darabok, amelynek sokszorosító eljárással, egy, ugyanazon mintáról (negatívról) készültek. 1 A régebbi kutatás során a besztercebányai csempékkel kapcsolatosan Divald K. tett a készitésmódra vonatkozóan néhány igen figyelemreméltó megállapítást ; A Gyűjtő 3 (1914) 10. ; Ua., A magyar iparművészet története (Bp. 1929) 155. ; Az litóbbi években Holl I., Arch. Ért.' 79 (1952) 184. ; és Éri I., FA 0 (1954) 149. pedig a kutatás nehézségeit is főhetve vázlatosan foglalkoztak ezzel a kérdéssel. 2 A készítésmóddal foglalkozó kutatáshoz legalkalmasabbak azok a kályhacsempék, amelyeknek a negatívját is ismerjük, mert ezeknél összehasonlítást tehetünk a csempe és a negatív között. A mázatlan kályhacsempék is jól felhasználhatók. A készítésmódra vonatkozó jelenségeket ezeken könnyebben fel lehet ismerni, mint a mázasokon. 12*
