Folia archeologica 7.
Mihalik Sándor: A városlődi régi kerámia
A városlöili régi kerámia 205 készítéséig. A városlődi porcelánok közül csak nagy ritkán bukkan elő egy-egy •darab, viszont a fentinaradt néhány emlék meglepő művészi szintet mutat (LI. t. 1.). 1889-ben Petrik Lajos igen gazdagon aranyozott porcelán csészéről és tálcáról tesz említést, 3 7 melynek grófi címere, Z. D. monogrammos és Városlőd helyneves jegye kétségtelen bizonyítékát adja, hogy a nagy tervek megvalósultak. A porcelánkészítés a gyár fejlődésének történetében messzi kimagasló •csúcsot jelent. Azonban a magyar kerámia történetében nem jelöl korszakot, nem tekinthető szerencsés kuriózumnál többnek. A nagy úttörőknek járó érdem Breczenheimet és Fischert illeti változatlanul továbbra is. Előbbit a regéci porcelángyártás 1825-ben történt megindításáért és ezzel a magyar porcelán megteremtéséért, Fischert pedig azért, mert az 1839-es herendi gyár alapításával biztosította a magyar porcelántermelés folyamatosságát. V. A számadások rideg számai elsiklanak a magyar történelem korszakonagy eseményei fölött, nem tükrözik, nem tárják fel azt a nagy válságot és megrázkódtatást, melynek egyes vonatkozásai a városlődi gyárat is érték. A városlődi porcelángyárnak a veszprémi püspöki székben ülő tulajdonosa, :gróf Zichy Domokos ugyanis az akkori magyar katolikus egyházi személyek sorából egyike volt azoknak, akik a szabadságharc idején a feudális és abszolútista reakcióval tartottak. 3 8 Befolyása és hatása az 1848 szeptember 12-én kezdődött veszprémi egyházmegyei tanácskozások »konzervatív határozataiban« is nyíltan megmutatkozott. Ellenségeskedésig fokozódott, midőn a szeptember 30-án •Görgey Artúr »őrnagy és a Csepel sziget hadi parancsnoka« elnöklésével összeült rögtönítélő haditörvényszék gróf Zichy Ödönt, — a veszprémi püspök testvérét —, kivégeztette, mert »Magyarország ellenségeivel cimboráskodott, azokat a magyar ügy ellen indított pártütő hadban tettleg segítette«. 3 9 Ekkor a püspök ellen is tüntetni kezdtek. S mikor Kossuth Hírlapja 1848 •október 5-i számában fölveti : »Hol vannak a gazdag főpapok, akik márványpalotákban laknak és arany serlegekből isszák a völgy leghíresebb borait« — nincs már helyén a veszprémi püspök. »Hol vannak — hangzik tovább a kérdés, — hogy nincs ki a haza vérző vitézeinek csak egy pohár vizet nyújtson és a földönfutókká lett ezereknek csak egy kurta szalmatetőt csináltasson a beköszöntő tél idejére. A szent haza völgye és bérczei, ormai és rónái szomorúan hangoztatják vissza, hogy Magyarországnak e vészes időben főpapjai mintha nem is volnának«. A hiányzók sorába tartozott Zichy Domokos is, aki az első magyar felelős kormánnyal és az alkotmányos rendszerrel szemben táplált érzelmekkel fűtötten még Windischgrätz bevonulása előtt átszökött az ellenséghez s Ausztriába ment. 4 0 A kormány e miatt javait zár alá vette, lakását lepecsételtette s körözést bocsátott ki ellene. Kossuth 1848 november 26-án értesítette a püspöki kart, hogy a súlyos gyanúval terhelt püspök elhagyta a hazát és nem folyamodott kegyelemért. Hunkár Antal kormánybiztos pedig december 2-án a megürült 3 7 Petrik L. : Adatok a magyar agyagipar történetéhez. Művészi Ipar 4 (1899) 14. 3 8 Andics E. : Az egyházi reakció 1848-49-ben. (Budapest 1949) 101. 3 9 Karcsay Károly rögtönítélő tiszti ügyésznek az ítéletben foglalt szavai. Andics E. : A nagybirtokos arisztokrácia szerepe 1848-49-ben. (Budapest 1952) II. 154. 4 0 Andics E. : Forradalom és Szabadságharc 1848- 1849. (Szikra 1948) 375. o.
