Folia archeologica 6. (1954)

Tápay-Szabó Gabriella: A 150 éves Múzeum története a kéziratos naplókban

196 Tápay-Szabó Gabriella I. Kőmüvek — Minerva, mellszobor török sisaktarajjal — Mercur mellszobor elöl letörött kalapkarimával — Födetlen fejű s kondor hajú ép mellszobor — Nagy díszedény, egyik füle hiányzik •— Kisebb festett díszedény — Endymion, felemelt jobbja törött, balja alatt sas — Hercules, összetöredezett kis szobor. II. Porcelánmüvek. — Nagy díszedény, arany és fehér koczkával — Kisebb díszedény, 2 — Fagylalttartó, 2 — Fehér virágtartó, 4 — Oszlopokon álló kis edény, — Apróbb virágtartó, 10 — Talapzat, mind apró, 56 — Kis szobor és tömb (Gruppe), 18. III. Gipszmüvek, — Fehér fej, 7 — Rézmázos fej, 5. A Jegyzetek rovatban »Az alávont porczellán nagty díszedényt és 2 fagylalttartót Haylmann a budai palota felügyelője 1849. sept 12. dél után elvitette, mire nagy jégeső s égi háború következett és a museum igen sok ablakát betörte.« Külön : »Eredeti ellennyugtatvány a museumi levéltárban.« A második világháború után nem nagyon hátborzongató a 14/1849-es leltári bejegyzés, mely »Azon bomba töredékét« naplózza, mely »1849 május 13-án a Múzeum épülete előtt esett le«. A naplózó tisztviselő pontosan beírja, hogy »Hentzi 1849 május 4, 9 és 13-án bombáztatá Pestet.« Négy tételszámmal lejjebb pedig ezt találjuk : »Azon gránátféle, mely 1849 május 4-én délután 1 óra előtt először repült a budai várba, hol a Fortuna kávéház ablakának vasrácsán keresztül a kávéházba ugrott — ez épület minden ablakát kitörte — egyedül Hentzi lakása ablakai maradtak épségben/« A levert szabadságharcot kevés példázza meghatóbb árnyalással és egyben plaszticitással, mint a 48-as ereklyék begyűlni kezdő sok apró holmija. Az 1850-es napló már leltároz ilyesmit : »Fából faragott honvéd — készítette Kovács Ernő 1850-ben, aradi fogságában л De a legérdekesebb a 76/l864-es feljegyzés : »Sárga rézlemezes vas pecsétnyomó, következő körirattal: MINISTER ELNÖK PECSÉTJE 1848. Közepén koronával födött Magyarország címere.« Jegyzetben : »Kolozsváry József rongyai között találtatott. Eltétetett a pecsétnyomó szekrénybe л ' Eltétetett a pecsétnyomó-szekrénybe és megörökíttetett annak a Kolozsváry Józsefnek az emléke, aki a 60-as évek elején rongyaiban is magával hurcolta ezt a számára oly értékes forradalmi emléket. A közzétett részletekhez hasonlóan folytatólagosan pontos keresztmetszeteket lehet feltárni a későbbi évtizedek múzeumi belső életéről is. Arról, hogy az ajándékozók, letéteményezők szociális összetétele mint változik, hogy alakul az »állag«, a gyarapodás s hogy miként jelzik a széljegyzetek, a glosszák nagy történeti események kihatásait. Az első és második vüágháborút a Horthy-korszak keresztmetszetét feldolgozta e tanulmány folytatása. Tápay-Szabó Gabriella