Folia archeologica 1-2.
Csallány Dezső: Kora-avarkori sírleletek
138 CSALLÁNY D.: KORA-AVARKORI SÍRLELETEK 138 találunk az 1, 2. és 14. sz. alattinál és részben a 13. számúnál. Hármasívű szíjtartófüle van a 14-nek P alakú az 1, 2, 18. számú (vas) és talán a 4. alatti kardnak. Ivalakú fülei voltak a 13. alattinak ezüstből és a 20, 25. sorszám alattinak vasból. Meghatározhatatlan formájú szíjtartcfüle volt a 23. számú kardnak. Több kard markolatán középen bronzkarikácska volt, melybe biztosító szíjat fűztek. A szegedi múzeum tisza—marosvidéki avarkori kardjai közül: 1. Keresztvasnélküli kétélű kardokkal tisztán csak préselt vagy kinyírt, ezüst-, vagy aranydíszes leletmellékletek jöttek elő (1—10). 2. Keresztvasnélküli, de rövid, ovális markolatvédővel ellátott kétélű karddal összefüggő leletanyag, mint az előzőnél (11). 3. Rövid, keskeny keresztvassal bíró kétélű kard kísérői ugyancsak préselt arany- és ezüstdíszek (14). 4. Keresztvasnélküli, de rövid, ovális markolatvédővel rendelkező egyélű kard, préselési technikájú díszekkel függ össze (12). 5. Keresztvasnélküli egyélű kardok, kivétel nélkül préselt, ezüstlemezes díszekkel tartoznak össze (13, 16—19, 21, 23, 26—28, 31—32), de már megjelenik pár esetben (27—28) az ezüstdísz mellett, a griffes-indás bronzöntvényes csoportra jellemző kiszélesedővégű íjlemez. 6. Keresztvasnélküli egyélű karddal együtt: griffes-indás díszek nem jöttek napfényre. 7. Keresztvassal rendelkező egyélű karddal, csak egy esetben volt található az anyagban lemezes dísz (24.), de ez is már széles íjlemezekkel van együtt. 8. Griffes-indás csoportbeli kard, kivétel nélkül egyélű, egyenes és keresztvassal bíró volt (20, 25, 30, 33). Nézzük meg, hogy a Magyarországról ismeretes többi avarkori kétélű kardok, milyen sajátságokat mutatnak és milyen technikai eljárással készített leletanyaggal függnek össze. Az összes rendelkezésre álló vizsgálatra alkalmas adatok felhasználása nélkül, nem lehet az egyenes kardok fejlődési irányát és időrendjét helyesen megállapítani. A szegedi múzeum nagyszámú kétélű, egyenes, keresztvasnélküli kardján kívül, csak kevés hasonló lelettel rendelkezünk. Dunapenteléről Horváth Tibor vitt be egykétélű, egyenes kardot, de leletmellékletek nélkül. 9 Fettich Nándor a csepeli kardot 1936-ban kétélűnek mondja. 1 0 1926-ban pedig egyélűnek. 1 1 Egy keszthelyi példányt ugyancsak mint kétélűt említ, 1 2 ugyanazt Hampel könyve 1 3 egyélűnek mondja. A nagymányoki lovassír egyenes, keresztvasnélküli kardjáról sem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, az ábrázolás és leírás után, 1 4 hogy kétélűről, vagy egyélűről van-e szó. Végül két használható irodalmi adat maradt: A pápa—úrdombi 1. sír, hosszú egyenes, kétélű, keresztvasnélküli kardja, 1 0 mely préselési technikával készült álcsatalakú díszekkel függ össze. A szentes—lapistói (1933. évi) kard, a pápaival mindenben azonos típusú, a vele kapcsolatos övdíszek áttört, tömör ezüstből készültek. 1 6 Magyarország avarkori kétélű, egyenes, keresztvasnélküli vaskardjai: 1. Nemcsak bizonyos kisebb területhez vannak kötve, hanem az ország különböző részein előjönnek. 2. Kivétel nélkül áttört, öntött vagy kinyírt ezüstdíszekkel (az u. n. martinovkai kultúrkör darabjaival) és préselt arany-, ezüst-, bronzdíszekkel függtek össze. 3. Egyetlenegy esetben sem találták griffesindás csoportú bronzöntvények, vagy kísérő leleteik társaságában. 4. A kísérő leletanyag tanúsága és az V. fejezetben tárgyalt fülkesírok alapján: ezek a kardok a legkorábbi avar és avarkori emlékekkel futnak együtt, tehát a kétélű, keresztvasnélküli, egyenes avarkori kardjaink a legelső avar kardtípusok közé tartoznak, melyeknek használata túlnyomó részt a VI. század II. felétől, kb. a VII. század végéig tart. 5. Nemcsak bizonyos népcsoporthoz vannak kötve, mert hordozóik a VI—VII. században úgy az avarok, mind kísérő népeik. 6. A kétélű, keresztvasnélküli, egyenes, honi germán kardoktól 1 7 különválnak, mivel azok többnyire zömökebbek, szélesebbek, laposabbak és ezt a formájukat átmenet nélkül csaknem a kard hegyéig megtartják. A kora-avarkori kétélű kardok a szélesség rovására megnyúlnak és a pengék megvastagodnak. Ezek a vonások már a lovaséletmód következményei. 7. Szerves folytatói az V—VI. század kétélű, keresztvasnélküli egyenes kardfajtáinak. 1 8 8. Megelőzik használatban a Tisza—Maros vidékén az egyélű, rövid, keresztvassal ellátott egyenes kardokat teljesen, az egyélű, keresztvasnélkülieket pedig részben. 9. A Tisza—Maros vidékén a későbbi avarkorban is, griffes-indás csoporttal csak egyenes kardok jöttek elő, szablyák teljesen hiányzanak.
