Folia archeologica 1-2.

Csallány Dezső: Kora-avarkori sírleletek

154 CSALLÁNY D.: KORA-AVARKORI SÍRLELETEK " Csallány Dezső, A SZENTES-LAPISTÓI NÉPVÁNDORLÁSKORI SÍRLELET. Dolg. 1934. 206-214 1., 58. tábla. 1

7 Ld. a szegedi múzeum kétélű germán kardjainak lelőhelyeit: Szőreg (2 példány); Röszke; Malajdok-B 5. sír; Kétegyháza-B; Hódmezővásárhely 7. sír; Lökösháza (töredék); Kiszombor-B. 244. és 310. sír (Dolg. 1936. 101 skk. 1.). is Roska Márton, AZ ÉRMIHÁLYFALVI GERMÁN SÍR. Arch. Ért. 1930. 229—232 1., 148. kép. is Fettich, GARNITURES DE FOURREAUX DE SABRES DU TEMPS DES AVARES, EN HONGRIE. Arethuse. Paris, 1926, V. tábla 1. 20 Arethuse. 1926, II. t. 8—9; VI. t. 8; VII. t. 1; X. t. 25, 27 és 23. szöveg közti ábra. 21 Arethuse. 1926. 2—3 1., 19—20. ábra. 22 Zakharov A. és Arendt V., STUDIA LEVEDICA. AHung. 1934, XVI. kötet. 23 AHung. 1936, XVIII. 55, 95-96 1. — AHung. 1937, XXI. t. CXXII, 11 — 12. ábra. — Arethuse, 1926, 5. 1. 23. ábra. — Nils Aberg, DIE GOTEN UND LANGOBARDEN IN ITALIEN. Leipzig, 1923. 102 1. 161 — 162. ábra. 2i Arch. Ért. 1930. 124—141 1. 25 Dolg. 1934. 206—214 1., 58. tábla. 26 Hampel, I. т., III. 260—262. t.; II. 339—343 1. — Arethuse. Páris, 1926, VIII. tábla (Fettich). 27 Pulszky Ferenc, MAGYARORSZÁG ARCHAEOLÓGIÁJA, Budapest, 1897, IL, 90—91. 1. 2

8 László Gyula szíves szóbeli közlése alapján, ő nemcsak а (VIII. t. 26. számú) kunágotai keresztvasfedőlemezek rendeltetését ismerte fel, hanem a publikálatlan, analóg bócsai lelet alapján rekonstruálni tudta a kunágotai kardot. Az ő közlése szerint a kardot borító lemezek, egy Alexandriában Kr. u. 550 körül készített doboz szétvagdosott, préselt díszítőlemezei voltak. Lásd bővebben: László Gyula, A KUNÁGOTAI LELET BIZÁNCI ARANYLEMEZEI. Arch. Ért. 1938, LI. 87-104 1. 2

9 László Gyula fogja közölni az AHung. sorozatában, a keceli (1. alább) karddal együtt. so AHung., XVIII. 1936. 95 1. 31 AHung., 1936. 50 1. 32 AHung., XXI. 1937, CXIX. tábla 1. ábra. 3

3 Arethuse. 1926, X. t. 26. 3

4 Arethuse. 1926. 4 1., 21. ábra a—b. 3

5 Arch. Ért. 1901. 317 1.; 316 1., 11. ábra. 36 Alföldi András, LELETEK A HONKORSZAKBÓL ÉS ETHNIKAI SZÉTVÁLASZTÁSUK. AHung. Budapest, IX. 1932, XXXIII. tábla. 3

7 Dolg. 1934, 58. tábla. 3

8 Hampel, I. т., III. 290. tábla. 3

9 Csallány Dezső, A KUNSZENTMÁRTONI AVARKORI ÖTVÖSSÍR. Szentes, 1933, I. t. 6-7, 9, 13, 21. (= V. t. 62) ábra. 4

0 Pósta Béla, RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK AZ OROSZFÖLDÖN. Budapest, 1905, II. rész, 540 1. Saraji (?) ezüstboglár, 304. rajz; pantikapaioni darab, 274. rajz 8. ábra. 4

1 Fettich Nándor, A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG FÉMMŰVESSÉGE. AHung., XXI. 1937. 122— 133 1., 119—129. tábla. 4

2 Dolg. 1934, 206—214 1., LVIII. tábla, 4

3 Csallány Dezső, A BIZÁNCI FÉMMŰVESSÉG EMLÉKEI. I. tábla 13, 15—16 ábrák II. t. 4, 7; IX. t. 1—4, 10; XVII. t. 5—9; XVIII. t. 5—11 ábrák. A megjelenés előtt álló munkában erre is részletes bizonyítékokat hozok. 4

4 AHung. 1926, V. t. 22—23. ábra. « Hampel, I. т., III. 261. t. 7b. 16 Hampel, I. т., III. 261. t., 2a ábra; III. 267. t. 2. ábra. 4

7 AHung. 1926, IV. t. 8. 4

8 Nils Xberg, DIE GOTEN UND LANGOBARDEN IN ITALIEN. Uppsala, 1923. 147 1., 252— 254. ábra. 4

9 Aberg, I. т. 120—121 1., 237—238. ábrák. 5

0 Áberg, I. т. 146 i. 5

1 Gy. Rhé u. N. Fettich, JUTAS UND ÖS КО. Seminarium Kondakovianum. Prag, 1931, II. t. 13; I. t. 16. A 116. sírban lelt Phokas (602—610) bronzérme, fenti darabok idejét Kr. u. 610—630. évekre határozza meg. o 5

2 Aberg, I. m. 124 1., 252—254. ábra (Akalan). — Rokon préselőminta Konstantinápolyból: Csallány Dezső, A BIZÁNCI FÉMMŰVESSÉG EMLÉKEI. Í. tábla 4. alatt. 5

3 AHung., XXI. 1937. 128. t., 12—13. ábra. sí Horváth Tibor, AZ ÜLLŐI ÉS KISKŐRÖSI AVAR TEMETŐ. AHung. XIX. 1935. 36 1., XXIV. t. 4—5. ábra. 5

5 Kada Elek, GÁTÉRI TEMETŐ A RÉGIBB KÖZÉPKORBÓL. Arch. Ért. 1906. 214 1., 212. b) sír, 10. ábra. — Hampel, I. т., I. 339 1., 857. ábra (Ozora). — A von Le Coq, BILDERATLAS ZUR KUNST- UND KULTURGESCHICHTE MITTEL-ASIENS. Berlin, 1925, 67 1., 94. és 99. ábra. se Török Gyula, A KISZOMBORI GERMÁN TEMETŐ HELYE NÉPVÁNDORLÁSKORI EMLÉKEINK KÖZÖTT. A Szeged Városi Múzeum kiadványai. Szeged, 1936, VI., LIII. tábla. 5

7 Arch. Ért. 1906. 217 1. 5* AHung. 1926, V. tábla. 5

9 Csallány D., A KUNSZENTMÁRTONI AVARKORI ÖTVÖSSÍR. 1933, II. t., III. t. 8. és 10. ábra. 60 Hans Zeiss, DIE GRABFUNDE AUS DEM SPANISCHEN WESTGOTENREICH. Berlin u. Leipzig, 1934. 22. tábla 10—11. ábra. 61 Arch. Ért. 1906. 212—213 1., 6. és 1. ábra. 62 Hampel, I. т., III. 269. t. 1—3. 63 Hampel, I. т., III. 447. t. 1—2, 3. sír. 6* Arethuse. 1926. VI. t. 18—20. á. 65 Csallány D., I. т., 4 1. 66 Pósta В., I. т., II. rész, 306. (Saraj) és 316. rajz 6—8. ábra. 6

7 Dolg. VIII. 1932. 49. tábla 11. 6

8 Hampel, I. т., I. 359—360, 362. ábrák; 171 1. 6

9 Dr. Georg Buschan, ILLUSTRIERTE VÖLKERKUNDE. Stuttgart, 1923, II. k. 338., 225. kép. 7

0 Dr. Cs. Sebestyén Károly. A MAGYAROK ÍJA ÉS NYILAI. A Szegedi Városi Múzeum Kiadványai. Szeged, 1933, V. 132—33 1. 7

1 Cs. Sebestyén Károly, REJTÉLYES CSONTOK NÉPVÁNDORLÁSKORI SÍROKBAN. A Szegedi Városi Múzeum Kiadványai. Szeged, 1931, I. szám. 7

2 Sebestyén Károly, I. m. utóbbi 27 J.