Fogorvosi szemle, 1988 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1988-12-01 / 12. szám
2. ábra. Az olvadék gyors hűtésével előállított féltermék (HOMODENT—1) 3. ábra. A 2. ábrán látható féltermék őrlésével előállított késztermék scanning elektronmikroszkópos képe Saját vizsgálat Kísérleteink során a különböző gyártástechnológiák előnyeit egyesítő, az amalgámgyártás során eddig még nem alkalmazott egyedi gyártási eljárást alkalmaztunk. Az eljárást eddig az üvegfémek gyártásakor alkalmazták és az a lényege, hogy a kívánt összetételű olvadékot vékony sugárban, nagy sebességgel forgó, hűtött fémtárcsára irányítják (lövik). Az olvadék a tárcsa felületén szétterül, a fém jó hővezető képessége következtében rendkívül gyorsan lehűl és megdermed. A kapott termék vékony fólia, amely a technológiától függően lehet összefüggő szalag, vagy rövidebb szálakból álló „szecska” (1., 2., 3. ábra). Vastagsága az adagolás sebességének, illetve a korong forgási sebességének változtatásával szabályozható. Ily módon 10—100 /<m között, tetszőleges vastagságú fólia önthető. A rendkívül gyors dermedés következtében a szférikus gyártási módhoz hasonlóan nincs lehetőség makrodúsulásra és az egyes szemcsék összetétele gyakorlatilag azonos lesz. Vizsgálataink során a Cambridge Stereoscan 150 В típusú scanning elektronmikroszkóp és az ehhez csatlakozó ORTEC EEDS—II. energiadiszperzív mikroelemző berendezéssel számos szemcsét külön-külön elemeztünk, amely az egyes szemcsék azonos összetételét egyértelműen bizonyította. Hazánkban ilyen gyorshűtéses technikával a Központi Fizikai Kutatóintézet és velük együttműködve a Csepel Művek Fémműve foglalkozik. Kísérleteink során az olvasztásokat a KFKI Haereus típusú vákuumindukciós kemencéjében végeztük. A megöntött fóliadarabokat először achát mozsárban aprítottuk, majd porcelángólyos malomban végeztük el a porítást. A kívánt szemcseméret-frakciókat gépi meghajtású szitasoron szeparáltuk. A terméket ezután pácolás és/vagy hőkezelés után használtuk fel a további vizsgálatokhoz. Az amalgám megszilárdulási folyamatában a kezdeti kontrakciót a y2 fázis, vagyis az ónnak a higannyal való kötődési fázisával, a rákövetkező tágulást pedig a fázis, azaz az ezüstnek a higannyal való kötődési fázisának létrejöttével magyarázzák [6]. A megszilárdulási folyamatban a y2 fázis létrejötte több hátránnyal is jár. Kedvezőtlen esetben keletkezése a folyamat végén a tömörítés kisméretű kontrakcióját eredményezi, ennek következtében a tömés elválik az üreg falától, amelyet saját és mások scanning elektronmikroszkópos szélizáródás vizsgálatai is kimutattak [7]. A fázis korróziós hajlama nagyobb а ун fázisnál, így figyelembe véve a hiányos szélizáródást, jelenléte a secundercaries kialakítását is eredményezheti. 355
