Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1987-06-01 / 6. szám

Fogorvosi Szemle 80. 183—185. 1987. Debreceni Orvostudományi Egyetem fitomatológiai ,Klinika (igazgató: Dr. Keszthe­lyi Gusztáv) és Gyógyszertani Intézet К igazgató: Dr. ,Szegi József) Debrecen Cefsulodin és Moxalactam kiválasztódása a nyálban IFJ. DR. KBL0NTEY BARNA ÁRPÁD ÉS DR. KELENTEY BARNA JÓZSEF A Penicillin és a félszintetikus származékok kiválasztódását a nyálban először Bender és mtsai [1, 2] mutatták ki. A penicillinféleségekkel szemben — az utóbbi évtizedekben — rezisztens baktériumtörzsek alakultak ki. A betegek penicilinnel történő gyakori kezelésekor allergiás tünetek mutatkoztak, ezért vált szükségessé a cefalosporinok terápiás alkalmazása, melyek penicillin­­rezisztens törzsekre is hatnak, ugyanakkor keresztallergiát nem okoznak [9]. А III. generációhoz tartozó cefalosporinok széles antibakteriális spektrum­mal rendelkeznek, ezek közül a Cefotaxim és a Ceftizoxim nyálba való kivá­lasztódásával iff. Kelentey B. foglalkozott [7]. Jelen beszámolónkban a japánok által feltalált Cefsulodin (Takeda—Ciba —Geigy), valamint a Moxalactammal (Shionogi—Lilly) foglalkozunk, különös tekintettel a nyálba való kiválasztódásukkal [8, 11, 13]. Módszer .Miivel а III. generációs antibiotikumok hazánkban még nem kaphatók és igen kis mennyiségben (1,0—1,5 g) álltak rendelkezésünkre, ezért egereken végeztünk vizsgálatainkat, melyhez vérvételi és nyálgyűjtési mikromódszeut alkalmaztunk. Az állatokat 50—60 mg/kg se. adott Sevema'llal altattuk: óránként 5—5 állatból vért vettünlk, szívpunkcióval. A nyálat üvegedényekben gyűjtöttük. A vér és nyál cefalosporin koncentrációjának meghatározása Úri [12] in vitro agar diffúziós módszerével történt steril körülményék között. Teszt baktériumként Staphylococcus aureus (OKI 306/68 és 112; 002), valamint Bacillus subtilis (ATCC— 6633) spóra szuszpenziót használtunk. Agar diffúziós módszer: 100 g agart falmelegítettünk; belekevertük a 108 sejtet tartalmazó 1 ml teszt mikroorganizmust. Ezt a keveréket 27X23 cm alapterületű, 4 cm magas üvegkádba öntöttük, melyet szintező készülékre helyeztünk. A meg­szilárdult táptalajba 42,8 mm átmérőjű lyukat fúrtunk. A vizsgált antibiotikumokból híigítási sort készítettünk, ebből minden egyes agarlemezre mintát vittünk; ugyan­akkor a vér- és a nyálkamintákból 0,1 ml-t a lyukakba pipettáztunk. Inkubálás 16— 24 órán át, 37 °C-on termosztátban. A lyukak körül keletkezett kioltási gyűrű átmérőjét tolómércével 0,1 mm pontos­sággal mértük. A hígítási sor kioltási gyűrűinek átmérőjét szemilogaritmusos papíron ábrázoltuk. A kioltási gyűrűk átmérőit az abszcisszán mm-ben, az antibiotikum koncentrációját az ordinátán /<g/ml-ben adtuk meg. A hígítási sor alapján kapott kalibrációs egye­nes segítségével olvastuk le a nyár- és a vérminták körül keletkezett kioltási gyű­rűk átmérői alapján az ismeretlen koncentrációkat. A Celsulodin MICS0 0,8 a Moxa­­lactam MIC50 1,5 Staphylococcus aureuson vizsgálva [6]. Eredmények A Cefsulodin 15 mg/kg ív. adása után 15 perc múlva 70—80 ,«g/ml kon­centrációt ért el a vérben , ugyanakkor a nyálban 3,5—4,5 ,«g/ ml az értéke. A vérben 30 perc múlva 50 ug/ml a Cefsulodin szintje, a nyálban ugyanakkor emelkedik 4,5 «g/ml-re. Az antibiotikum a vérben fökozatosan csökkent és 1 Érkezett: 1986. szeptember 9. Elfogadva: 1987. február 10. 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom