Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-03-01 / 3. szám
IDEGENTESTEK 83 Emelő használatánál célszerű a torkot laza gézcsomóval elzárni. Tanácsoljuk betegeinknek, hogy fogorvosi kezelés közben orron át vegyenek lélegzetet. Irodalom 1. Balogh, Skaloud Varga: Szájsebészet, 1955. Művelt Nép. — 2. Bauer, A. : Aspirált Kerr tű esete. F. Sz. 1931. 11. szám. — 3. Deák L. : Lenyelt Donaldson. M. F. L. 1939. 7. sz. — 4. Erdélyi Jenő: A felső légutakba jutott néhány idegentest esete és ezekkel kapcsolatos tanulságok. Orvosi Hetilap 1950. 23. sz. — 5. Kollár D. : Aspirált idegentestek gégében, légcsőben és hörgőkben. O. H. 1953. 17. szám. — 6. Krepuska : Orr torok gégegyógyászat. 1942. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat. — 7. Missura T. : Elhanyagolt idegentestek a hörgőrendszerben. O. H. 1952. 49. sz. — 8. Molnár Schranz Huszár : Fogpótlástan 1950. Művelt nép. — 9. Simon Béla : Fogeltávolítás műtéttana, 1934. — 10. Schranz : Törvényszéki Stomatológia 1944. szerző kiadása. — 11. Dr. Szerényi Miatovics Iván : Szokatlan baleset mellkas mosás közben. Orvosi Hetilap 1952. 47. sz. — 12. Verebéig : Sebész klinikai előadások 1930. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat. Dr. F. Ősikor: Pathologie significance of corpora aliena of stomatologic relation getting into the windpipe or the gullet from the mouth. Dr. F. Ősikor: Pathologische Bedeutung von der Mundhöhle aus in die Luftwege oder in die Speiseröhre geratenen Fremdkörper stomatologischer Beziehung. Budapest XIV., Ajtóst Dürer sor 7 A Fővárosi Tanács XXI. kerületi (Csepel) Rendelőintézete (Igazgató-főorvos: Vukán Jenő dr.) röntgenosztályáról A mandibula közelfelvételes röntgenábrázolásáról Irta: BUGYI В A L A Z S dr. A gépjármű és motorkerékpár forgalom rohamos emelkedésével ugrásszerűen megnövekedett a közúti balesetek száma is, amelynek nem kis százalékát a koponya, különösképpen pedig az állkapocs, közvetett, vagy közvetlen sérülése alkotja (13), ami a mandibula részletes, egyszerű, megbízható röntgenábrázolását különösen szükségessé teszi. Az állkapocs röntgenfelvételen történő ábrázolásának nehézségét az okozza, hogy a mandibula előre konvex patkóalakú testére egymással szimmetrikusan szinte merőlegesen emelkednek a szárak. Az állkapocsízület kórtani és baleseti fontosságánál fogva igen alapos és megbízható ábrázolást igényel szintén, de a szabályos oldalirányú — latero-lateralis — felvételen két ízületnek egymásra vetülése miatt csak alig értékelhető képhez jutunk. Ezek a körülmények a mandibula röntgenábrázolási technikájának fokozatos fejlődését eredményezték. Kezdetben ferdén lateralis felvételi vetületeket alkalmaztak, amelyek közül a gyakorlatban Czieszynszki projekciója má is használatos. Később az elölről, alulról az ízületre irányuló felvételi irányokkal kísérleteztek, amelyek közül még leginkább Pordes projekciója kerül felhasználásra. (5). Hasonló felvételi nehézségek állanak fenn a mandibula pars mentálisának ábrázolásánál is. A jelenleg használatos eljárások a mandibula egésszének egyetlen felvételen történő röntgenfeltüntetésére egyáltalán nem adnak lehetőséget a mandibula alakjára tekintettel. Üj utat jelentett a mandibula röntgenábrázolásában a nálunk általában Pannának (7) tulajdonított, de őt megelőzően már legalább is kísérletképpen Hartwig által is használt közelfelvételi eljárás, amellyel egyszerűen és zavarmentesen ábrázolhatóvá vált az állakpocsízület. A Parmáról elnevezett közeli (kontakt) felvételi eljárás a gyakorlatban kitűnően bevált és világszerte rutin
