Fogorvosi szemle, 1948 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1948-02-01 / 2. szám
FEGYELMI ÜGYEK 63 FEGYELMI ÜGYEK F«. III- 50/1947. A MAGYAR ORVOSOK SZABAD SZAKSZERVEZETE III. SZ FEGYELMI BÍRÓSÁGÁTÓL- * I. A Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete Fogorvosi Szakcsoport panaszosnak dr. Gerlóezy Pál orvos panaszlott elleni fegyelmi ügyében a Fegyelmi Bíróság az 1947. október 22-én megtartott nyilvános szóbeli tárgyalás után zárt ülésben meghozta és az elnök nyilvános tárgyaláson kihirdette az alábbi határozatot: A Fegyelmi Bíróság bűnösnek mondja ki dr. Gerlóezy Pál panaszlottat háromrendbeli orvosi fegyelmi vétségben és ezért összbüntetésül 1-000.— Ft. (azaz. Egyezer forint) a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete Segélyalapja javára az ítélet jogerőre emelkedése után 15 nap alatt fizetendő pénzbírságra ítéli és egyben arra kötelezd, hogy a „Szervita Rendelő Intézet vezető orvos dr Móczár László egyetemi magántanár" feliratú táblákat távolítsa, el. vonatkozó levélpapírok és bélyegzők használatát hagyja abba, valamint a hivatkozott orvosi rendelőnek rendelőintézeti jellegét szüntesse meg. Indokolás: A Fegyelmi Bíróság a Fe. 22- §. alapján hivatkozik az iratok tartalmára. I. A Fegyelmi Bíróság tényként állapítja meg, hogy panaszlott Budapesten, tehát a Fegyelmi Bíróság illetékességi területén „Szervita téri fogorvosi rendelő“ címmel rendelést kezdett, melyhez az illetékességgel bíró kormányszervek (felszabadulás előtt a Magyar Belügyminisztérium, felszabadulás óta a Magyar Népjóléti Minisztérium,) engedélyét nem szerezte meg. Panaszlott azon védekezése, hogy ehhez 1944 -november 20-án a Budapesti Orvosi Kamara kormánybiztosa 7211/1944. sz. levelében hozzájárult, a Fegyelmi Bíróság által üldözendő cselekményt nem szünteti meg, mert ehhez a fennálló rendelkezések szerint a hivatkozott Kamara kormánybiztosának joga nem volt és különben is a Szálasi kormányzása alatt annak kormánya részéről kirendelt kormánybiztos semmi esetre sem bírhat joghatósággal arra, hogy a belügyminisztérium, utóbb a népjóléti minisztérium hatáskörébe utalt engedélyeket megadja.. II. A Fegyelmi Bíróság tényként állapította meg, hogy panaszlott a felszabadulás után a I. pontban körülírt rendelőjét címtáblán, valamint levélpapíron (köztük az iratok között elfekvő levélpapíron is) .akként hirdette, mintha a de jure fenn nem álló, de facto azonban fennálló intézetének vezető orvosa dr. Móczár László egy. un. tanár volna, holott nevezett írásbeli nyilatkozata, valamint a panaszlott részleges beismerése alapján a Fegyelmi Bíróság tényként állapította meg, hogy a kérdéses intézménynél dr. Móczár László egy. m. tanár — legalább is a felszabadulás óta — egyáltalán nem fejtett ki orvosi működést. III. A Fegyelmi Bíróság tényként állapította meg, hogy panaiszlott, aki szakszervezeti tag, egyik betegének — dr- Nógrádi József miniszeri osztálytanácsos — közbenj öltével az Országos Földbirtokrendező Tanáccsal levélváltás útján és ideiglenes tartammal olyértelmű megállapodást létesített, mely szerint az utóbbi hivatalhoz tartozó egyéneknél 50°/'o-os kedvezménnyel fogorvosi munkát végez. Ehhez, a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete hozzájárulását nem kérte ki. Ellenben hozzájárult ahhoz, illetve eltűrte azt, hogy betege, dr. Nógrády József az Országos Földbirtokrendező Tanács nevében a 260.137/1947. I. 3. 0. számú ési az iratok között elfekvő körözvényt terjessze hivatala alkalmazottai között, melyben; panaszlottat főorvosnak nevezi — holott ezen cím panaszlottat meg nem illeti — és az ezen pontban írt megállapodást kolportálja. Mindezek, alapján a Fegyelmi Bíróság megállapította, hogy panaszlott ezen indokolás I——II-—III. pontjában körülírt cselekvőségével jogos alap nélkül, kartársaival szemben az orvosi tisztesrégbe ütköző versenyt fejtett ki. A Fegyelmi Bíróság jogi felfogása szerint közömbös, hogy dr. Móczár László egy. m. tanár tiltakozott-e nevének fel-
