Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1918-11-01 / 11. szám
II. évfolyam, 11. szám. Szatmárnémeti, 1918. november. A Fölsőmagyarországi Méhészegyesület, a Felsőszabolcsi, a Hevesvármegyei, a Nógrádvármegyei és a Sárosvármegyei Méhészkör hivatalos lapja. Megjelenik havonkint egyszer. Egyesületi tagok a folyóiratot tagsági dijuk fejében kapják. Felelős szerkesztő: NAGY GÉZA, a Fm. Me. főtitkára, Szatmár-Németi, Böszörményl-útca 23. Telefonszám: 424. Előfizetési árak; Egész évre....................10 K — f. Félévre ........................6 K — f. Eg yes szám ára . . . — K 80 f. Tagsági és előfizetési dijak: Bagothai Sámuel egyesületi pénztáros elmére : Szatmárnémeti» Békéssy Károly-utca 19. szám alá küldendők. Főmunkatársak : Hartwiger Ágoston Lányi Elemér Választ kívánó levelekhez bélyeget kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Meddig még? Hogy a magyar méhészeknek szükségük van az egyesületté való tömörülésre, ezt semmi s ím igazolja kézzelfoghatóbban, mint az a körülmény, hogy az újabban megalakúit méhészegyesüle- tek, amelyek a méhészek úgy individuális, mint tömeges megvédését radikálisan viszik a megvalósúlás felé, napról-napra erősödnek, s számbeli súlyukkal messze túlhaladják a háború előtt megalakúit konzervatív cselekvésű egyesületeket. Érezte azt minden gyakorlati méhész, hogy az a védelem, amelyben a háború előtti egyesületek őket részesítették, egyéni értékében vajmi kevés támasz volt. Innen van az, hogy egyes szövet- kezetecskék és kereskedelmi méhészetek próbáltak a méhészeken segíteni. De mert a magyar méhészek nagyon is bizalmatlanok a szövetkezetekkel szemben, ezek sem segítették előbbre jutni a magyar méhészetet lépésnyivel sem. És innen van az, hogy az 1912. évben a magyarországi méhészek elérkezettnek látták az időt arra, hogy a külföldiek példájához híven, megalkossák a szövetséget. Kolozsvártt született meg a Magyarországi Méhészegyesületek Országos Szövetsége, amely vezetőjéül ugyanazokat a »méhészeket« választotta, akik az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezetői voltak. Az Erdélyrészi Méhész-Egyesület már a megalakúláskor rámutatott a két »egy«-vezetőség együttműködésének a lehetetlenségére. De keressük azt a motívumot, hogy mi vezette az E. M. f.-et ennek az aggodalmának a kinyilatkoztatására, de egyelőre elég annyit megjegyeznünk, hogy a Szövetség 1912-től 1917-ig egyetlen egyszer sem tartott értekezletet. Ehhez nem fűzünk kommentárt. ítéljenek és bíráljanak maguk a méhészek ismert igazságérzésükkel. TARTALOM: 1., Meddig még? (Őscsanádi ü.) — 2., Szent-e a költőfészek? (Lányi elemér.) — 3., Rajzok az éhrajok világából. (Hartwiger Ágoston.) — 4., A családok egyesítéséről. (Fülöp Lajos.) — 5., Meg kell-e bontani a fészket beteleléskor ? (Bakos István.) — 6., Nyilatkozat. (A Fm. Me. elnöksége.) — 7., Emlékeztető. — 8 Tanácsadó. — 9., Rovás. (Dixi.) — 10., Különféle. — ll.. Szerkesztői üzenetek. — 12., Tagdijak nyugtázása. — 13.. Apró- hirdetések. — 14., Hirdetések ____ Ci kkeink csak a forrás (Felvidéki Méhész) megnevezésével vehetők át.
