Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-10-23 / 22. szám
Felsőbányái Hírlap Felsőbánya földrajzi és mértani leírása. — Irta: Siegmeth Károly. — A Rozsáfy-guttini hegység képezi a Vihorlát ruttini hegység azon írachit csoportjának dél» eleti kiágazását, a mely hullámhoz hasonlóan szaknyugatról délkelet felé húzódva délen a eleti Kárpátokból előnyomul. A terebélyes Rozsály (1307 m.,) a hosszúra tyuló Guttin (1447 m.) és a Feketehegynek láromszögü fensikja (1240) ezen hegyláncolatnak őoszlopai. Északnyugaton emelkedik a Rozsály (Ignicz) , melynek kúpja egy elipsist képez, a mely dél- iyugaton és délen meredek sziklafalakban esik i fernezelyi és a kisbányai völgyek felé, észak élé pedig a feketepataki völgy felé lankás hegy- ejtőkben folytatódik. Különösen fes tői a Piosióru, Comori, Prihodu íyamczuluj és Lespegye szikla ormai, melyek j légkör és jég befolyása által többszörösen zétszakitva fantastikus formákba emelkednek. Északfelé egy hegylánc a Beráza (1258 m.) ’ietra Lucia (1166 m.) felett a Pleska Mars 1291 m.) felé elágazik, mig hegységünk főgerince lélkelet felé vonul. Ezt jelölik a Verfu Petri 1176 m.) Jezurelle (1069 m.) Apsia Mika (1065 m.) ^erfu Gomernicelu (1110 m.) Verfu Ballimu (1124 m) és a Vöröshegy 1148). A Kőrös hegyről a gerincz a magurai .tmenet felé esik (989 m ), melyen keresztül az mszágut Máramaros megye felé vezet és felfelé iág a Magurán keresztül (1123 m) a Guttin felé. i Guttin kezdődik nyugaton a Szekatúránál 1430 m.), a melyből a szétszaggatott sziklafal üggőlegesen emelkedik és egészen jellemzően Kakas taréjának nevezik. Részben nagyon éles s keskeny gerincz vezet fel a tulajdonképeni iuttin csúcshoz (1447 m), a mely kelet felé neredeken a kis Guttin felé (1257 m) és a Neteda elé esik, ez utóbbin keresztül vezet a közlekedés nagasságában (1039 m.) a régi ut Máramarosból fapnikbányára. A Comernicellutól délfelé elágazik egy ;erincz a Blidár hegyen és a Pietra Albán (851) ceresztül (906 m.), a mely az ősi méltóságteljes bányaheggyel (729 m.) Felsőbánya jellemzőjével régződik. A nyugati Guttintól vonul egy hegy- ánc a Kova hegyen (1058 m.) keresztül a Fekete- íegyhez (1243 m.) Ennek kúpja egy háromszögű ensikot képez, amely észak és kelet felé mere- leken száll, mig egy gerinc a Huszthegyen keresztül (1063 m.) nyugat felé Felsőbányáig íuzódik. Északnyugaton fekszik egy katlanban kiesen jeágyalva a Bóditó (731 m) és valamivel lejebb i Kistó. Ónmegadással a nagy pillanatra vár . . . — Teljes életemben küzdöttem, alkotva : líein éltem hiába: Jöhetsz, vihetsz — halál! Pap Márton Hangulat. A napokban orvos barátomnál egy koponyát láttam. Az ember véges létének ezen rideg, szivszoritó bizonysága borzalmas érzést keltett bennem: a tátongó, sötét szemüregek, az össze- szoritott fogsorok mintha azt fejeznék ki: hiába irtózol, eljön a te időd is, el kell hagynod egyszer azt a szép világot s követned a végnélküli sort! — Azután elgondolkoztam; mivé lesz az ember, a büszke, hatalmas ember, a világ ura, a teremtés koronája; a férfi, ki erős, délceg, művész avagy tudós s a nő, kiben a természet szépsége üli legszebb diadalát, a ki jó, erényes s a közönségesek milliói, kik egymás után tűnnek el a semmiségbe: és megmarad belőlük — esetleg egy koponya, mely szépen kipreparálva a tudománynak tesz szolgálatot avagy a halált aposztrofálja. Barátom megszólalt : Látod ezt a koponyát? ez egy szép leányé volt, ki pár hónappal ezelőtt öngyilkossá lett! Kilétét nem lehetett megtudni, senki sem kutatott utána s most asztalomon mint eg'y ritka szép példányt őrzőm koponyáját. Kezembe vettem. Egy szép leány! Most egy sárga finom csont: a fej lefürészelt felső része kapocscsal van megAz egész hegység nagyon jól bevan erdősítve. Csak a három hegy óriás: Rozsály, Guttin és Feketehegy emelkednek ki az erdő övön túl. A Rozsály-Guttini hegység, úgy mint az egész Vihorlát Guttin, a trachitcsoportok kőzeteiben van alkotva és pedig túlnyomóan szarmát- emeletből. Felsőbányához számítjuk a fernezelyi völgy keleti vidékéi és találjuk a következőket: Alsó Oligocén. A hozzátartozó kova ortoklas trachitot találjuk a Bányahegyen Felsőbánya mellett. A kúpján mutatkozik riolit ortóklas trachit, mely alant mélyebben zöld kő és Caolin szerű változatokban fordul elő. A bányahegy déli oldalán mindjárt Felsőbánya felett kárpáti homokkő található és csillám tartalmú Pontusi rétegű agyagpala is. Felső Oligocén: Agyag, márga és homokkő, ifjabb kárpáti homokkővel. Előfordul a Rozsály déli részén a Vale Limpegye felső részén és a kisbányai völgyben, kisbányától dél felé, továbbá a Comernicellu és Verfu Baltimu délnyugati lejtőin ; végre a Magurán túl krácsfalu felé. Felső mediterrán emelet. Dacit. Ez előfordul Fernezely mellett a Fiatra Albe körül és a Blidár hegyen ; Felsőbánya mellett a Terézia akna környékén, a honnan a fővölgy mentében az országút kanyarulatok kezdetében húzódik és valamivel feljebb előfordul még kelet felé az országúton. Találunk továbbá dacitot a Magurán a Feketehegy és kovahegy között, egészen Alsó- kapnikig húzódva ; végre még Bajfalu körül. A szintén a felső mediterrán emelethez tartozó Dacit breccie-t találjuk a Huszt hegy északi lejtőjén és a Bóditó kerül, továbbá Györkefalu mellett Pusztateleken és Nyegrefalun. Szarmát emelet Piroxen Andesit. Ezekből a kőzetekből van felépítve‘a hegységünk legnagyobb része. Ehhez tartozik a három hegycsúcs is: A Rozsály, Guttin és Feketehegy. Épen igy a főgerincnek legnagyobb részén is a Rozsály és Guttin közt Piroxen Andesit breccie-t és tuffákat találunk meglehetős kiterjedésben kiváltképen a mármarosi országúton a szerpentinák kezdetétől a Maguráig és még más helyeken is. Szintén a Sarmat emelethez tartozó palás agvagmárgát továbbá porhanyó homokkövet és Andesit tuffát találunk a Zazar bal partján. Felsőbánya keleti végén; nagyobb kiterjedésben pedig Laczfalutól kelet felé a honnan Dióshalomig és Nyárfásig a Kapnik pataki völgyön át húzódik. Pontusi emelet: Agyag és homokot találunk a Zazar jobb partjain a fernezelyi völgytől egészen a Terézia aknáig a legalsóbb hegy lejtőkön, Egy nagy vidéket elfoglal ezen agyag és homok (Congeria réteg) a Zazár bal partján erősítve, az állkapcsot rugó tartja a felső fogsorhoz szorítva; csak gyönyörű hófehér fogsora árulja el, hogy nő vo't s fiatal! Meghatva tettem helyére s elfordultam A képzelet hatalmába kerített. Agyamban a képek egymást kergették. Lelki szemeim előtt egy leány jelent meg; magas, karcsú alak; fejét büszkén hordozta, világos barna dús fürtök koronázták fehér homlokát, alóla két fekete szem villogott elő, arcán az ifjúság, báj rózsái mosolyogtak, finom metszésű piros ajkainak keretéből vakitó fogsora kandikált elő. Kicsiny falujának jó nemtője voltő: szere- tetéből, jóságából mindenkinek jutott egy parány ; s bár szive senki előtt zárva nem volt az égi nemtő egy férfiúnak képével töltötte be azt. Szeretet, szeretve volt! Mily boldogság várt reá a közel jövőben ! S mig ő álmaiban vagy ébren álmodozva élte fordulatának mosolygó képeiből aranyvárat, tündérkertet szőt, a leselkedő halál már kivetette rá hálóját; tán megirigyelt egy lélektől annyi földi boldogságot, azért ragadta magával, vak sötétséget és iszonyú fájdalmat ültetve az itt hagyott, elárvult szivekbe. — Azóta már ő is ilyenné vált: a természet rendje nem kiméi semmit és senkit s a szeretettől ápolt virágzó kert, mely sírját elborítja, épen jó arra, hogy a megsemmisülés képét az élet virágzó szinpompájával elfedje! Szomorú álmodozásomból barátom hangja rezzentett fel. Nézd mily fölséges tavaszi nap van. Jöjj, élvezzük kissé ezt a rég várt megújulását a természetnek. Alsőujfalutól, Felsőujfalutól, Fesőbányától kezdve dél felé Laczfalu, Felsősándorfalu és Szakállas- dombó felé kiágazva. Diluviumot találunk a Zazár balpartján a Nyiresen, Giródtólfalu és Felsősándorfalu közt. A Zazár vidékünk főfolyója. Ered a Kova hegy nyugati lejtőjén; a Kőrös patak, Limpegye patak és a Zavaros patak még Felsőbánya előtt betorkolnak. Felsőbánya alatt torkol a Szent János patak, melynek forrásvidéke a Rozsály és a Commernicellu között fekszik; sokkal tekintélyesebb a Nagybánya előtt betorkoló fernezelyi patak a Blidár, Sturi és Feketepatakkal; keleten érinti vidékünket a Guttinról jövő Kapnikpatak mellékfolyóival. A Zazár két partján meredek völgyben fekszik a királyi bányaváros: Felsőbánya 9.60 kilóméterre Nagybányától. A katholikus templom tengerszin fölötti magassága 362 m. Ha Nagybányáról jövünk és Giródtótfalut elhagyjuk emelkedik előttünk a terebélyes Feketehegy és a háta mögött kikukucskál a Guttin hosszúra nyúló gerince. A sokszorosan aláaknázott, ős, felszínen való művelésekkel szétszaggatott Bányahegy, balra emeli fel tiszteletes fejét; mig a karcsú Hegyeshegynek csúcsos kúpja a kép közepét foglalja el. Ezen szép keretben pillantjuk meg Felsőbánya tornyait és házait, gyümölcsösök friss virányain, szelíd gesztenye ligetek és festői lomberdők között. A Petőfi liget kertjéből ezen látképet már részletesebben tekinthetjük meg. Magunk előtt látjuk a tiszteletre méltó Bányahegyet, a Piatra Albát, a Blidár hegyet mint a Guttin hegység főgerincének egy részét. Összes lejtőik a legdusabb erdőségekkel pompáznak; a gazdag növényzet vidékünknek főjellemzője. Hatalmas fák emelkednek ki júliusban sárgásán tündöklő virágdíszben : ezek a szelíd gesztenyék a melynek övén hozzá simulnak a hosszúra kiterjedt gyümölcsösök. Ebben a gazdag növényzeti övben alig tud érvényre jutni a Bányahegy felé simuló város ; alig emelkednek ki ebből a kettős tornyu katholikus templom, a szomszédságában áljó ref. templom, a városháza, zárda és egyéb más épületek. Kelet felé csodálkozásunkból a Guttin is kiakarja a maga részét venni. Főcsucsa a Feketehegy mögött emelkedik ki; a háttérben meredeken leesve a kis Guttin felé. Arra felé már nem merészkednek az erdő fái; merev sziklacsoportok és havasi rétek fedik a meredek lejtőket. Egész más látképet pillantunk meg a Teréz pihenőről. A legközelebbi közelségben előttünk felvág a Bányahegy sziklafala meredeken. Utánna emelkednek a sürjen beerdősitett Vörös hegyGondolataim visszatértek a jelenbe, de arcom még mindig mély megindulást tükröztetett vissza, mert pajtásom kacagva kiáltott rám: Ugyan min töprengsz annyira, olyan képeket csinálsz mintha temetésről jönnél. S neki igaza volt ! Lelkemben kedves emléket temettem, mely mindig felujul a hányszor valami élénkebbén emlékeztet a múlandóságra, a mint most ez a koponya is. Kezét karomba öltötte s húzott kifelé a szobából. Az utcára léptünk. Napos oldala úgy nyüzs- gött, mint egy hangyaboly. Mindenki a verő- fényben sütkérezett, kéjjel szívták tele tüdejüket az emberek az üde tavaszi levegővel. A nap ragyogva tört meg a kirakatok üvegén, fénynyel öntött el mindent s az utat szegélyző fák rügyei egymásután pattantak ki életet adó lehelletére. Minden arcon a megelégedés és vidámság ült s midőn az utca végén felhangzott a gyakorlatról haza térő ezred zenekarának friss indulója, az ablakok is benépesedtek kiváncsi asszony fejekkel, kiket kicsalt foglalkozásuk mellől a mindig rokonszenves látványosság. Íme az élet a pezsgő, lüktető élet! A kép és hangulat e varázsának nem tudtam ellenállni! Magával ragadott; lelkem komor ságát az élet derűje eloszlatta s megadtam magamat azon túláradó érzésnek melylyel a tavasz minden szivet hatalmába kerít s kéjes mámorba ringat. Stix,
