Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 5. szám - Majdnem új Korompa lett Füleken - És így volt Gútán
kos Andort és Ambrus László ifjúmunkást 6— 6 hónapra. *— De azért — .tűnődik el egy kicsit Mol nár Béla — nem volt eredménytelen ez a tüntetés sem. Utána már nem mertek a bányamesterek meg felügyelők olyan vadak lenni. Még gúnyolódni se mertek. Sőt si került sok bányászt visszavetetni az üzemi bizottságnak munkára, a bérek is emelked tek sokaknál. Volt abban a tüntetésben erő. Majdnem új Korompa lett Füleken A „Vörös Fülek” 1932 május elsején majdnem megélte a korompai merényletet. Több mint háromezer munkás ki volt té ve a szociáldemokrata üzemi bizottság ké- nye-kedvének, akik úgy játszották oda a munkásságot Hulitáék, Baranszkyék, Lázá rék és Nagyszabőék akaratának, ahogy csak tudták. A „sárga szakszervezet” cinkos volt a munkáselbocsátásokban, az embertelen darabbér megállapításokban, a kommunista vezetők diszkreditálásában és kiüldözésében, a nyomorbérek kialakulásában — abban, hogy az egész köztársaság területén „füleki pokol”-nak nevezték a zománcárugyárat. — Hát mi ezt már nem tűrhettük — mondja a huszonnégy évvel ezelőtti dolgot hánytorgatva Kovács József, aki akkor párt elnök, a füleki gyárból kitiltott munkás és járási képviselőtestületi tag volt. — Ami kor megvolt a mi demonstrációs nagygyű lésünk a városháza előtti téren, — éppen én voltam az előadó, valami hétezer ember gyűlt össze*—, hát utána megrendezték a szocdemek is a maguk gyűlését a Vigadó előtt. Nekünk meg a Vigadó-udvarban volt a gyermekdélutánunk. Mi aztán mindenképp kudarcba akartuk fullasztani a szocdemek ünnepségét. A szónokuk éppen egy losonci hatósági kiküldött volt, Dr. Gyurgyik, s ahogy mondja beszédét, bekiált egy szoc- dem, hogy: „Gazemberek a magyarok, mint a zsidók.” Hát erre a faji-, meg nemzeti- séggyalázó hangra én felugrok az asztalra és visszakiáltok: „Miért gazemberek?” Ug rik aztán nekem Dr. Gyurgyik is, nagy ka varodás támad; csendőrök nyúlnak felém, lefognak. Tele volt akkor az egész Vigadó környéke csendőrrel, betörtek a Vigadó-ud varba is, ott taposták a gyerekeket, ütle gelték az embereket, anyákat. Engem be vittek a laktanyába, az akkor a Stefáni- féle kastélyban volt és körülállt valami ti zenhét csendőr csőretöltött puskákkal, a csendőrparancsnok meg vallatott, hogy mi képp is történt az a rendzavarás. Ez a pa- rancsnok volt az, aki Korompán beíelö- vetett a munkásságba. A munkásgyilkos csendőrparancsnok. Dr. Gyurgyík a szom széd szobában cigarettázott, s engem úgy vallattak nyitott ajtó mellett, hogy ő min dent halljon. Hát ezért kaptam 7 napi el zárást, 200 korona pénzbüntetést és egy évre megfosztottak a politikai jogoktól. — Azt már csak később tudtam meg, mikor kiengedtek estefelé, hogy a csendőrök sok ártatlan embert, gyereket, asszonyt össze vissza vertek és az egész Vigadó környékét lövésrekész fegyverrel állták körül. Csak vezényelni kellett volna ... Ma a füleki zománcgyári munkásság mun kalehetőségét annyira megnövelték, hogy a legmodernebb tervek szerint új zománcozót építettek. És így volt Gútán Ezerkilencszázharmincnyolcban, mikor már előrevetette árnyékát a fasiszta agresszió, a párt felhívta funkcionáriusait és tagjait, hogy hirdessék meg a dolgozók összefogá sának szükségességét nemzetiségre való tekintet nélkül a köztársaság megvédésére. A munka sikeresen folyt Szlovákia déli, ma gyarlakta járásaiban is. Május elsején nép gyűlést tartottak Gútán. A népgyűlésen Ši roký elvfárs beszélt. Ennek lefolyását mond- Az 1936-os füleki tömegsztrájk résztvevői a Vöröskőn.
