Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 2. szám - Arató Endre: Csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok 1867-1890
Az 1867 és 1872 közötti esztendőkben a magyar, szlovák és cseh munkásmozgalom fejlődésnek indult. Az 1867-es kiegyezéssel a kapitalista fejlődés a félgyarmati függés korlátöi közé szorítva ugyan, de meggyor sult és ez lehetővé isette a magyarországi szocialista munkásmozgalom megindulását Ugyanilyen hatással) volt a kapitalizmus fejlődése Csehországban a 60-as években. Az 1867_ben kiadott egyesülési és gyüle kezési jogról szóló törvény nyomán mind Magyarországon, mind Csehországban mun kásegyesületek alakulnak. A munkásmoz galmak kezdeti korszakára jellemző, hogy a polgárság kísérletet tesz arra, hogy a munkásság egyesületeit közvetlen befolyása alá vonja. Ezt tapasztaljuk Magyarországon a Budapesti Munkásegylet, a budapesti cseh szlovák munkásegylet és a prágai „Out” („Kas”) nevű egyesület vonatkozásában is. A Budapesti Munkásegyesületben a liberális Jókai Mór és Vidács János, a csehszlovák munkásegyesületben a szlovák liberális Ján Bobula és a cseh liberális František Sláma, a prágai „Ouľ’-ban pedig az ó-cseh Czlebo- rád befolyása érvényesük A cseh, szlovák és magyar munkásság azonban viszonylag röv.d idő alatt leszámol ezekkel a Schultze- Delitzsch-féle önsegélyen alapuló egyesüle tekkel A budapesti Általános Munkásegy let, amelynek a többi között Pozsonyban is van fiókegyesü’ete, a bécsi, brünni, libe- reci és környéki munkásegyesületek szo cialista szervezetek, amelyek nem tűrték a polgárság gyámkodását. Ezeknek az egye sületeknek a soraiban osztrák, magyar, né met, szlovák és cseh munkások együtt har coltak gazdasági és politikai helyzetük meg javításáért A Déínik (Munkás), de első sorban a Dělnické Listy (Munkáslap) c. cseh mifnkás laptok koré csoportosultak Josef Boleslav Pecka vezetésével azok a prágai cseh szocialisták, akik 1872-ben meg törve J. Barák ifjú-cseh polgári liberális politikus befolyását a Dělnické Listy szer kesztőségében, magját képezték a később megalakult cseh szociáldemokrata pártnak A munkásmozgalom Csehországban és Ma gyarországon alacsony ideológiai színvona lon állott. Éppen ezért nagy jelentősége volt az I. Intemacionálé hatásának. E be folyás segítségével sikerült leküzdeni a las- saleista nézeteket. Mind a csehországi, mind a magyarországi szocialista szervezetekben az „eisenachnk” iránya győzedelmeskedett. A két ország munkásmozga1 mának erő södéséhez hozzájárult a párizsi kommün, amely Magyarországon is, Csehországban is, nagy lendületet adott a munkásosztály moz galmának. Az erősödő munkásmozgalmakra mindkét országban kemény elnyomás ne hezedett A magyar és osztrák kormány a magyarországi és csehországi munkásmoz galmak elfojtására nem egy a’kálómmal szervezett közös akciót, nem egy alkalommal hangolta össze a két kormánv tevékenysé gét. A cseh és szlovák munkásosztály fej lődését nagy mértékben akadályozta a nem zetiségi elnyomás, a magyar munkásosztályét pedig az ország Ausztriától való függése. A nemzeti elnyomás és a reakciós Habsburg Monarchia szétzúzása munkásosztályaink kö zös fontos feladata volt A esdi, a szlovák és a magyar munkások közötti kapcsolat fontos alapja volt az a tény, hogy Magyarországon, e’sösorban Bu dapesten több ezer cseh munkás dolgozott. A Budapesten élő szlovák munkások száma ennél jóval több, számuk néhány tízezerre tehető. Ugyanekkor Morvaországba, első- sorba Brünnbe eljutnak magyar munkások is. Ezt tükrözi a csehszlovák, majd a cseh munkásegylet megalaku1ása Budapesten, a cseh és szlovák munkások részvétele a ma gyarországi munkásmozgalomban, az Arany trombita munkáslap magyar levelezője Brün- ben. A szervezett kapcsolatok alapját az I. In tornádónál é adta. Magyarországon Pesten és Temesváron, Csehországban Prágában, Asban és Brünnben működtek az Intema- cionálénak szekciói, illetőleg a városokban voltak tagjai és szimpatizánsai az Intema- cionálénak. Az I. Intemacionálé idején alakult kt Frankéi Leónak Ausztria-Magyarország le velezőtitkárának, a magyarországi munkás mozgalom későbbi vezető egyéniségének és a cseh munkásmozgalomnak és vezetőinek kapcsolata, amely Frankéi Magyarországra való hazatérése után is fennmaradt Fran kéi, mint A usztria - Magyarország levelező titkára rendszeres kapcsolatot tartott fenn a csehországi munkásszervezetekkel. Több rendőri jelentés számol be Frankéi prágai kapcsolatairól. Az Intemac.onálé tagjai — mondja az egyik jelentés — „azon fáradoz nak, hogy Ausztriában és Németországban köztársasági mozgalmat indítsanak. Az agitádó élén Frankéi Leó és Cuno álla nak..., akik egy Prágában tartózkodó Berecki nevű ügynökkel állandó összeköt tetést tartanak fenn...” Ugyanez a je lentés számol be arról is, hogy Frankd- polgárság e törekvése nem egy esetben ke rült ellentétbe a magyar uralkodó osztályok kal. Persze, ez az ellentét nem akadályozta meg a magyar, a cseh és a szlovák ural kodó osztályokat abban, hogy együttműköd jenek az osztrák—magyar államhatalommal a magyar, cseh és szlovák munkásmozgalom üldözésében.
