Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 3. szám - Szaból Jenő: Rákóczi emlékek Keletszlovákiában
üregébe temették el. A halotti lepel vörös festékkel festett családi címerrel és latin szöveggel, mely teljes egészében egyezik a konstantinápolyi sírkövére vésett szöveg gel, van ellátva. — Megvannak, annak a díszruhának ma radványai, melybe öltöztetve a fejedelmet eltemették. Ebből főleg al Ibíborpalást és a vörös nadrág maradványai, az aranygyapjas rend díszruhája melyet Rákóczinak V. FüLöp spanyoíl király adományozott. Az építészeti emlékekből legjelentősebb a borsi XVII. századbeli (második fele) re- nissance stílű kastély. E kastély volt déli szárnyának valamelyik szobájában született 1676 március 27-én II. Rákóczi Ferenc. A tömör, négyzetalapú egyemeletes épületből csak egy rész maradt meg és ennek helyi ségeiben a község Magyarországhoz el tolása alatt a kuruckori emlékekből, vala mint a környékbeli archeológiái leletekből emlékmúzeum volt berendezve. Rákóczi eperjes. háza a keletszlovákiai renaissance építészet jellegzetes példája mely megfelelő átalakítás után az alakuló Kerületi Múzeum céljait fogja szolgálni. Az aránylag alacsony egyemeletes épület három homlokzati ablakával valószínűleg az eperjesi Rákóczi-házak egyike víolt. A másik, szintén romokban heverő Rá kóczi-vár a Bártfáról Lengyelországba vivő út melletti Zboró község fölött állott. Ma kovica vára a XV. századból való és arany korát Rákóczi Zsigmond alatt élte. Azon ban ez a vár sem kerülhette el sorsát. A császáriak félelmükben, nehogy ez kuruc- fészek legyen, még a sárosi vár elpusztí tása előtt négy évvel Schultz generális alatt elpusztították. Zboróban is volt egy terjedelmes késő renaissance stílű egyeme letes négyzetes alapú kastély, mely ere detileg ugyancsak a Rákócziaké volt. A kas télyt különösen igen szívesen lakta 1. Rá kóczi György, aki innen keltezte leveleit „sub centum tiliis” a száz hárs alatt, büsz ke lévén a hársfasorra amely a kastély parkjának útját szegé7yezte. A kastély és a hozzátartozó templom sokat szenvedett az első világháború alatt, ami a'aposan meg gyorsította pusztulásukat Gömörben, — Rozsnyón is van Rákóczi- ház. Egyemeletes sarokház a város terén, melyben II. Rákóczi Ferenc többször időzött főleg 1706-ban, amikor Rozsnyóra volt ösz- szehíva az országgyűlés. II. Rákóczi Ferenc 1706. november 16-án érkezett Rozsnyóra. Fényes udvartartással jött, hogy innen igazgassa a felkelés ügyeit és bonyolítsa le a tárgyalásokat a külföldi követekkel. Választása azért esett Rozs nyóra, mert ez a város volt legalkalmasabb földrajzi fekvésénél, fogva, hogy Krasznahor- ka várának védelme alatt a hadműveletek központja legyen. Rákóczi szállását a Főtér baloda'i sarok- házában rendezte be a pénzverő műhellyel együtt. A kormányzó tanácsot december 18- ra összehívja Rozsnyóra. A tanácskozás cél ja az volt, hogy a XIV. Lajossal kötendő formaszerű szerződést és szakadást meg vitassa. A 24 tanácstag közül 7 jelent meg. A többiek nem jöttek: „az útnak súlyos volta miatt, de kivá! tképpten* högy a convio- catoriákat vagy későre vették s néme lyek pedig nem is vették”. 1707 januárjában ismét fontos tanácskozás színhelye lett Rozsnyó. II. Rákóczi 16-án érkezik vissza (dec. 23-án Kassára ment s onnan a csa ládjához). 1707. jan. 22-én megtörtént a ■legfontosabb ülés, melyen a Habsburg-há- zat megfosztották a tróntól és kimon dották, hogy a függet’ennek nyil vánított Magyarország a teljes szakítás után francia szövetségesei oldalán indítja meg újult erővel küzdelmét a szabadságért. Felimerült a kérdés, milyen formában tör ténjék meg a detronizáció. — Miként a rendek szövetkezését, úgy ezt is az ország- gyűlés keretében kell kijelenteni, — volt a válasz. Az országgyűlés színhelyéül a kormányzótanács Rozsnyót je’ölte ki, ide jéül pedig 1707 február 24-ét, majd, mert az idő rövid volt az előkészületekre, elha lasztották május 1-re, s mert ekkor több részvevőre számítottak, színhelyül- az Ónod melletti síkságot jelölték meg. A kormány zótanács február 5-ig ülésezett Rozsnyón. Rákóczi innen adta ki nyílt levelét a nem zethez február 6-án, amelyben kifejtette a szabadságharc jogosságát és fe’szólította a még hozzá nem állott honfiakat, siessenek a szabadság zászlaja alá. A Rákóczi emlékek felsorolásánál nem hagyhatjuk ki az Andrássyak fészkét — Krasznahorka várát. A benne berendezett u. n. kuruc szobákban egész sor kurucko ri emlék van. II. Rákóczi Ferenc személyé re utal azonban az a gyönyörű faragványos és festett díszű renaissance szekrény, me lyet Rákóczi barátsága jeléül adományozott generálisa, Andrássy István feleségének, Serédi Zsófiának. A lőcsei helyőrség pa rancsnokának, kuruc generális Andrássy Ist’ vánnak alakja egyébként jól ismert Jókai Mór „A lőcsei fehér asszony” című regé nyéből. A magyarországi népek szabadságharca vezetőjének, a (kurucok vezérének, IL Rá kóczi Ferencnek emlékét követve, az el nyomó Habsburgok elleni szabadságharc kezdetének kétszázötvenéves évfordulójakor a szabadságharcok haladószellemű vezéré nek emlékét akartuk feleleveníteni és ily— módon visszanyúlni dicső szabadságharco sunk éltető és erőt adó hagyományaihoz.
