Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 8-9. szám - Fónagy István és Soltész Katalin: A mozgalmi nyelvről / Szeressük, ápoljuk anyanyelvünket
Világos, hogy a cikkíró nem az új tagok fizikai vagy kémiai Összetételére gondol, hanem a „szociális összetétel" kifejezés csengett a fülében, Ez a kifejezés tud valevőleg azt jelenti, hogy egy csoport, egy közösség tagjai között milyen arány ban szerepelnek a társadalom különböző osztályaihoz és rétegeihez tartozó .sze mélyek, a munkás, paraszt, értelmiségi, kispolgári stb. származásúak. Ha már most a csoport vagy közösség egésze he lyett egyénekkel kapcsolatban használ juk a szót, ez nem jelenthet mást, mint származást, osztályhelyzetet. Összetétele csak több elemből, több részből álló va laminek lehet, az egyesnek, egyénnek nem. A fentebb idézett példában, ahol még a szociális szó is elmaradt az ösz- szetétel mellől, a szó még inkább eltá volodott eredeti értelmétől. „HIBÁK" ÉS „HIÁNYOSSÁGOK" A POLITIKAI NYELVBEN Eredetileg hiányos az, ami nem hiány talan; a hiányosság pedig hiány. Mi bajod Öcsém? Mi hiányosságod van?" — írja Jókai. Tehát: miben szenvedsz hi ányt, minek vagy híján? A hiányosság gyakran hiba. Ha egy könyvnek néhány lapja hiányzik, az a könyv hibás példány. A „hiányosság" tehát bizonyos esetekben egyértelmű a „hibá"-val, Ma már gyak ran akkor is hiányosságról beszélnek, ha nem az a hiba, hogy valami hiányzik. Egy regény vagy színdarab hiánj ossá gain sokan nem azt értik, ami a regény ből vagy a színdarabból hiányzik, hanem azt, ami benne van (és jobb lenne, ha nem volna benne.) A mozgalmi nyelv felkapta a hiányosság szót, s egyre gyakrabban, egyre tágabb értelemben használja. Gyakran nemcsak elmosódik, hanem egyenesen elvész az eredeti je lentése, s a mondat értelmetlenné vál nék, ha ehhez ragaszkodnánk. Amikor valaki arról beszél, hogy „az agitációban hiányosságok vannak", gondolhat arra is, hogy sok tennivaló lett volna még, hogy a népnevelők figyelme sok mindenre nem terjed ki stb. Amikor azonban a „hiányosságok kiküszöböléséről” beszé lünk, vagy arról, hogy „ezek a hiányos ságok nem elszigetelt jelenségek", ami kor valaki azt kifogásolja, hogy „El mondjuk a hibákat, aztán megint elkö vetjük a hiányosságokat", olyasmire gondol, ami megtörtént, nem arra, ami meg kellett volna, hogy történjék. Néha abból világlik ki, milyen érte lemben használja valaki a hiányosság -szót, hogy mit állít vele szembe. A hiányosság ellentéte a hiánytalan- ság, teljesség. Amikor a hiányosság szót az eredménnyel állítják szembe, akkor világos, hogy nem hiányt, hanem hibát értenek rajta. „Eredmények és hiányos ságok a legutóbbi taggyűléseken." Hiá nyosság például az, hogy a titkári be számolók „nem szabják meg a feladato kat a következő havi taggyűlésig", nem hiányosság, hanem hiba azonban, hogy az üzem egyik alapszervezetének taggyű lése kizárt párttagokat vett fel. Nem egyszer a lazaság szó is a hiba helyére lép. „A szervezés terén is mu tatkoznak lazaságok, így pl. az Igazgató- sági Épület egyik termének kulcsát el vitték" — olvassuk a Turbóban. Mit is jelent a lazaság? Eredetileg azt jelenti, hogy valami laza lesz. Lazaságról beszél hetünk, ha egy csavar nem illeszkedik szorosan menetébe, hogyha egy fog meg lazult stb. A lazaság szót ma főként át vitt értelemben használjuk, azaz nem tárgyakkal, hanem lelki, erkölcsi sajá tosságokkal kapcsolatban, amikor a munkafegyelem, pártfegyelem, egyesek belső fegyelmének vagy az éberségnek meglazulására gondolunk. Mindig ebben az értelemben használják-e azonban 3 szót? Minden valószínűség szerint hibás ér telemben használja a szót az, aki a jó eredményt állítja vele szembe. „A fali újságon keresztül tárják fel az üzemben előforduló lazaságokat, írják meg az üzemben nap-nap után született jó ered ményeket." Hasonlóan járt a lemaradás szó is. Mit jelent ez eredetileg? Lemarad az, aki lassabban jár, mint a másik; lemaradunk a vonatról, ha nem érkezünk idejében az állomásra. De le lehet maradni a ver senyben, így a munka verseny ben is; le marad a tervteljesítésben az, aki nem dolgozik olyan ütemben, ahogy ezt a terv előírja. Lemaradásról beszélhetünk pL egy műhely munkájában, ha a hónap közepén havi előirányzatának csak 20 százalékát végezte el. Mivel a tervben való lemaradás kétségtelenül hiba, még pedig súlyos hiba, a „lemaradás" szót is kezdik már tágabb értelemben minden féle hiba megjelölésére használni. „Hét főn délután volt üzemünkben az első oktatási nap... Különösen súlyos le maradás tapasztalható az alapismeretek tankörén, ahol csak 68 százalékban je lentek' meg a hallgatók." Az előbb arról beszéltünk, hogy a „ko moly" és „döntő" sző térhódítása a ro konértelmű szavak rovására szegényíti a nyelvet, mert egy-két szó szolgál több, nem azonos fogalom kifejezésére. A „hiba", „hiányosság", „lazaság", „1eisa-
