Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 1. szám - Egri Viktor: Veres Péter és nagy műve a "Szolgaság"
Veres Péter és nagy műve a „Szolgaság44 A magyar proletárdiktatúrát követő fehér ellen- forradalom, a munkásáraló, nép- és kultúrellenes Horthy rendszer a haladó szellemű írók javát kül- födi emigrációba kényszerítette, köztük Révai Jó zsefet, a Népidemokratikus Magyarország mai szel lemi életének vezetőjét, a két évvel ezelőtt elhúnvt és Köztársaságunkban már jól ismert Balázs Bélát, a kitűnő filmesztétát, a prózaírók közül a Vörös Hadsereg őrnagyaként visszatérő Illés Bélát, a „Kár páti rapszódia íróját és Gergely Sándort, a Dózsa re gények és a „Vitézek és hősök” szerzőjét, a mai szo cialista magyar regényírás mestereit, Háv Gyulát, a neves drámaírót és az irodalom-esztéta Lukács Györgyöt. Volt aztán egy réteg, amely otthon maradt és ha nem alkudott meg a helyzettel, 1945-ig, a felsza badulás évéig, hiába keresett közönséget; a néptől, akinek írt, a politika és irodalompolitika jóvoltából el volt zárva. Vaktában dolgozott, — ahogy Déry Ti bor vallja „Felelet“ című könyvében — olvasók nél kül, vagy azokról nem tudva, az eleven visszhang vi gasza. és figyelmeztetése nélkül. 1945 meghozta a nagy fordulatot az irdalmi élet ben is. A szovjet hadsereg felszabadította a magyar munkásosztályt és a parasztságot, mindazokat, akik nek a haladószellemű író munkáját szánta és akik nek dolgozni akart. A moszkvai emigrációból vissza tértek mellett immár felszabadultan megszólalhat tak az eddig otthoni elnyomatásban élők és a pol gári írók között mindazok, akik hűek maradtak a haladás eszméihez, köztük Heltai fenő, Füst Milán és Szép Ernő, hogy a legnevesebbeket említsem. Ugyanakkor a meginduló tisztulási folyamat kiközö sítette a nép és az írás árulóit (Nyírő József), majd akadtak olyanok, akik szembefordultak a magyar nép országépítő törekvéseivel és az ellentábor zsold- jába szegődve kiszöktek az országból. (Márai Sán dor, Ziiahy Lajos). A parasztírók — Veres Péter, Szabó Pál és Illyés Gyula — ugyancsak erőteljesen siettek a magyar dolgozó nép szolgálatára és közöttük különösen Ve res Péter az, aki levetve a harmincas években kiala kult népies irányzatnak korlátait, tudatos irodalmi programmjával a legtovább jutott a haladás útján. Végül negyedik csoportként említenem kell azo kat, akik teljesen fiatalok, vagy igazi jelentőséggel csak a felszabadulás után jelentkeztek. Költők: Ben jámin László, Darázs Endre, Devecseri Gábor, Ju hasz Ferencz, Kepes Géza, Kónya Lajos, Kuczka Pé ter, Somlyó Görgy és Zelk Zoltán. Prózaírók: Aczél Tamás, Darvas József, Karinthy Ferenc, Palotai Boris, Rideg Sándor, Sándor András és Sándor Kál mán. Drámaírók: Mándi Éva, Földes Mihály és Fe hér Klára. Ez a névsor a legkevésbbé sem teljes; különböző az írók eszmei és művészeti színvonala, de összekap csolja őket az egyirányú fejlődés, a nép ügyének tá mogatása. Adva van velük egy olyan irodalmi irány zatnak a kezdete, amely már magában hordja a szo cialista realizmus magyar irodalmának Ígéretét. Ha új magyar regényről beszélünk, öt nagy név emelkedik ki a sorból: Déry Tibor, Gergely Sándor, Illés Béla, Szabó Péter. Veres Péter ,aki a magyar irodalomban ma a leg jobban ismeri föld emberének viszonyát a földhöz és a munkához, 1897 január 6-án született Debrecen környékén, Balmazújvároson. Szülei és nagyszülei pásztorok, uradalmi cselédek vlotak. Négy elemi is kolát végzett, aztán felváltva cseléd, napszámos, pá lyamunkás, uradalmi részesmunkás lett, ahogy ép pen munkát kapott. Falujának erős parasztszocia lista mozgalmába már 14—15 éves korában bekap csolódott. Önművelődésének alapját a szocialista Földművelő egylet könyvei vetették meg. Tizennyolc éves korában már ismerte Marx és Engels Írásait. Az első világháború utolsó éveit Veres Péter mint közkatona az olasz fronton töltötte. A Magyar Tanácsköztársaság idején a balmazújvárosi fcldosz- tó bizottság egyik vezetője lett. A forradalom buká sa után a román ellenforradalmi hadsereg' fogságá ba esett és mint hadifogoly másfél esztendőt töltött Romániában. Amikor hazakerült, a magyar ellenfor radalom reakciós bírósága börtönbe veti. Másfél esz tendei raboskodás után kiszabadulva Veres Pérer újra bekapcsolódott a munkásmozgalomba, de a fe hér terror megakadályozta minden mozdulatát. Ezekben az években folytatta a háborúban megsza kadt önművelését. Harminc éves korában — ekkor már ötgyerekes családapa — baloldali folyóiratokba kezdett írni. Egy kisebb írásáért egyhónapi fogház- büntetést kap és itt a börtönben írja meg első köny vét: „Az Alföld parasztságáét. Közben továbbra is napszámos, időszaki munkás és részes mezei mun kás maradt. Később pedig, amikor politikai okokból kizárták a bérmunkából, baromfitenyésztéssel és ál lattenyésztéssel kereste meg a maga és családja ke nyerét. A második világháborút megelőző évek irodalmi és politikai mozgalmaiban írásaival és politikai sze repléssel vett részt. Tagja volt a földmunkások szak- szervezetének, a szociáldemokrata pártnak és egyik vezetője volt a radikális népi írók szövetkezésének, az úgynevezett Márciusi Frontnak. E korszakban ír ta meg a „Gyepsor” című elbeszélés kötetét és a „Számadás’’ című önéletrajzát is. A második világháború idején háromszor hur colták el a fasiszták katonai munkaszolgálatra. Vé gül Budapest pincéiben rejtőzködött, ahonnan a szovjet hadsereg katonái szabadították ki. A fel- szabadulás után a Magyar Kommunista Párttal szö vetségben álló Nemzeti Parasztpárt vezetője, a föld reform végrehajtását irányító Országos Földbirtok rendező Tanács elnöke, később újjáépítési, majd honvédelmi miniszter lett. A miniszteri tárcáról va ló lemondása után Veres Péter mind erőteljeseb ben kapcsolódott be a magyar népi demokrácia iro dalmi életébe. 1950 nyarán Veres Péter egy parasztküldöttség tagjaként a Szovjetunióban járt és tapasztalatait „Ukrajna földjén“ című könyvében mondja el. A „Próbatétel” című könyvéért, amely a Slovensky spi sovateľ kiadásában nemrég szlovák nyelven is meg jelent, megkapta a magyar népi demokrácia legna gyobb kitüntetését, a Kossuth-díjat. Mig Veres Péter első műveiben inkább cs^k az elnyomott szegények zord világát, a szegényparaszt ság, a cselédek és zsellérek keserű vergődését és szenvedését rajzolta meg a föld kisemberének éle tét kitűnően ismerő iró tollával ,addig a „Próbaté tel’’-ben már éreztette a mát, „ami jön a tegnaptól Egri Viktor
