Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - Sas Andor: Az első vaspálya építése Pozsonyban
Akik 1839 nyárutóján a Halászkapu-ut- cán át kimentek & Dunapartra, hogy a hajóhídon vagy a már akkor felette láto gatott ligeti kávéház környékén sétálja nak — s az 1839-ben itt járt Miss Pardoe tanúsága szerint a város minden rendű és rangú lakosai tömegével tették ezt — fel figyeltek arra, hogy a Duna jobbpartján a neoklasszikus frontú katonai élelmezési raktár előtti tértől kezdve, egészen a Lá záré t-utca végén álló Salátromfözőig föld munkások százap. dolgoznak; planírozzák a partot, töltést építenek, a közönség ér deklődéssel és az elégedett öntudat kife jezésével nézte a kubikosok sürgését, mert minden gyermek tudta, hogy itt korszakos jelentőségű műnek, a Pozsony—nagy- szombati vaspályának alapjait rakják le. Ügy tervezték, hogy ha az időjárás ked vez, decemberig Bazinig elkészülnek & földmunkával 9 1840 tavaszán a sínek le. rakásához látnak. A körülmények ked veztek a terv kivitelének s 1840 szeptem ber 27-én a pálya 14 kilométeres első sza kaszát átadták a közforgalomnak, a régi koronázási dombtól kiindulva megindultak az első vasúti kocsik Pozsony territóriu máról a városi konyhakertek között futó sínpáron Récse és Szentgyörgy felé egé szen a bazini határig. Pontosan tizenöt évvel előbb, 1825 szeptember 27-én tette meg Stephenson vasútja az úttörő lépést személyek és árúk szállításával, Pozsony tehát aránylag gyorsan telepítette falai közé a közlekedés nagy vívmányát. Ta nulságos és kegyeletes dolog a helyi műit felé készséggl forduló históriai érdeklő dés reflektorát néhány pillanatra ráirá nyítani az első sínekre és vasúti kocsikra, melyeket a város látott. Az összpontosí tott figyelem — mint a távoli zörejek ki hallgatására képesítő akusztiaki műsze rek — fel tud talán valamit fogni e haj dani kicsik górd ülésének e'moecdó Zalá ból, melyben a késői (Biedermeier s az éb redező Vormärz életének ritmusa lüktet. Európaszerte ekkor indul meg a vasú ti forgalom legfontosabb útvonalainak ter vezése és építkezése s ebből a szemszög ből nézve a nagyszombati vasút 1839-es építése és 1840-es megnyitása a kor tipi kus igyekvéseinek vonalára esik. Ha Po zsonynak, mint társadalmi és közigazgatá si organizmusnak pulzusát ltítapin.tani próbáljuk ezen években, az érverés gyor sulásának okát többek között az általáno san elterjedt vasúttervező lázban kell ke resnünk. A kormány, az országgyűlés, a sajtó, a pénzügyi és gazdsági érdekeltsé gek mindent megtettek, hogy a város kö zönsége ne maradjon kétségben vagy tá- jékozatlanságban a vaspályák jelentősége felől- A belföldi vasútépítés első fontos határ jelzője az 1836. esztendő, amelyben Bécs- ben kiadják Sina György bárónak a Triest felé tervezett délivasútnak és a Rothschil- dok részére a Krakkó irányéiban építendő Ferdinánd Északi Vaspályának koncesz- szióját. A pozsonyi helyi sajtó» különösen a Pressburger Zeitung ismeretterjesztő melléklapjai, az Unterhaltungsblatt a ké sőbb az Aehrenlese, technikai és statiszti kai ismertetéseket hoztak a gőzmozdony- ról ég a gőzvasútról, sőt a latin nyelvű hírlap, az Ephemerides Posonienses, a la tinog műveltségű körökben is népszerű^ ti a semita ferrea (vasból készült ösvény) fogalmát. A Pressburger Zeitung 1836 márciusában hozza a Ferdinánd Északi Vasút részvény jegyzésű felhívását 1837 jú niusában pedig regisztrálja a várost Nagy szombattal összekötő vaspálya tervét 1838-ban a város már közvetlenül érzi a vasúti forgalom előnyét Ez év júniusában ugyanis Pozsonyból gyorskocsi közlekedés indul meg Wagramba, mert idáig már jár az Északi Vasút ® innen vonat viszi a gyorskocsi utasait 30 perc alatt Bécsbe. A gyorskocsinak ugyan négy órára voít szüksége, hogy Wagramot elérje, de a Po- zsony-bécsi utazás időtartama ezzel hat óráról lerövidült négy és fél órára. Most történik először, hogy a közönség reggeli hat órától esti negyed kilencig megteheti az utat Bécsbe és vissza s közben Bécsben tölthet négy órát. Egy 1838 szeptemberé - ben közölt hír arról tudósít, hogy Pozsony húsz szállója zsúfolva van idegenekkel, antikét a Ferdinánd Vasúthoz csatlakozó Eilwagen hoz a városba. Micsoda idegen forgalmi lehetőségeik arra az időre, ha majd a vasút magát a várost is érinteni fogja. Az 18312—36-i országgyűlés munkál kodásának utolsó évében az 1836. XXV. törvénnyel, amely az ország közjavát és kereskedelmét gyarapító „magányos vál lalatokról“ szólt, mintegy előzetesen fel készült arra, az esetre, ha a vasútépítés Lajtn túli nagy engedményesei a Lajtán és Moraván innen, is vállalkozásba fogná nak. Orosz József 1837-ben megindított Hírnökében állandóan napirenden tartja a vasúti forgalom kérdését s elsősorban a város szempontjából foglalkozik vele. A bácsi vasútépítő csoportok megbízottai ha marosan feltűnnek a városban. Sina a vá rosi hatósággal keres kapcsolatot, az Északi Vasút érdekeltsége pedig a megyé vel. Sináék arról beszélnek, hogy a triešti vonalat a Lajtától keletre eső területen, Az első vaspálya építése Pozsonyban Dr. Sas Andor
