Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - Rákosi Mátyás: Népi demokráciánk útja
ellem, az államosításéi.t. Az államosítás kiterjesztése, a bankok, a nehézipar dönitő üzemeinek ellenőrzésbe vagy kezelésibe vé tele mutatta, hogy milyen irányt sikerült adnunk a további fejlődésnek. Mi 1946 márciusáig a fötüzet a feudális nagybdr. tok felszámolására, a fasizmus maradvá ny almaik -megsemmisítésére irányítottuk; & tőkés rendszer ellen még nem hirdettünk általános harcot. Most fordulat kezdődött: nem általános roham a kapitalizmus el len, de elfoglaltuk a tőkések előretolt, exponált olyan fontos állásáéit, melyek megkönnyítették, elősegítették továbbha ladásunkat a proletárdiktatúra irányába. Az 1946 márciusi sikeres ellentámadás folytatásaként szakadatlanul hafiaidt to vább a “kisgazdapárt 'reakciós elemeinek leleplezése, eltávolítása és elszigetelése. A kisgazdapárt állandóan kénytelen volt bel egyénként, hol kisebb csoportokban kizár ni vagy eltávolítani az 'ilyen módon kom promittált tagjait. „Szalámi taktikának" nevezték “akkor ezt az aprómunkát, amely- lyel napról napra szeleteltük, faragtuk le a kisgazdapártban megbúvó reakcióit. Ezekben a harcokban, melyek szünet nél kül folytak, Őröltük fel aiz ellenség ere jét, csökkentettük befolyásukat a dolgo zó parasztok ‘tömegeire és egyben mélyebb re eresztettük saját gyökereinket, elmé lyítettük befolyásunkat. Miközben ezek a harcok folytak, a gaz dasági fronton jelentkezett nem kevesbbé fenyegető veszély. 1917-ben Oroszország ban a tőkések azt remélték, hogy „az éhség csontkeze, a népnyemor ragadja torkon’* a forradalmat, s a városok és ipa ri központok kiéheztetésével remélték térdre kényszeríteni a dolgozó tömegeket. Nálunk a pénzromlás, az infláció fenye getett az 1946-cs év folyamán azzal a veszéllyel, hogy a tele kapcsolatos gaz. dasági zavarok, éJetaseziési bajok, szenve dések és nélkülözések miatt ellenünk for dul a város és a falu dolgozó népe. Az imfiláqió eliYiscabam is egyre tomycaufó ütemben a dolgozó tömegeket sújtotta. Nekünk ezen a téren tapasztalataink nem voltak és különösen az etlsö időben szn- te tehetetlenül álltunk ezzel a jelenséggel szemben. A régi rend hívsei kánörvendve látták az infláció növekedését és ezzel együtt a dolgozó nép el-égedetíenségáiiek fokozódását. Azt hirdették, hagy ebből a bajiból saját erőnkből nem ils tudunk ki lábalni, itt csak külföldi — értsd: ameri kai — “kölcsön segít Ennek az elméletnek megfelelően ezek az elemek m'ndemt megtettek, hogy a pénz romlását ne tud juk megfékezni és e célra asz államgépe zet rendelkezésükre álló részét is tőlük telhetőén felhasználtok. Jellemző volt magatartásukra, hogy almikor június ele jén pártunk sürgetésére a ‘kisgazda md- niszitoreTnök vezetésével összeült végre egy éirtekeelet, amelynek célja az infláció megfékezésére szolgáló rendszabályok ki dolgozása lett volna, az ülés kezdetén a kisgazda minísz terelnek és pénzügymi nisztere azzal az indokolással, hogy nekik egy fontosabb megbeszélésre kell menni, elhagyták az ülést A kisgazdapárt pénz ügyi szakértője, a Nemzeti Bank volt igazgatója pedig hozzászólását azzal kezdte: szerintem a legjobb az volna, ha az infláció folytatódnék. Ilyen viszonyok között a kommunista pártra hárult a jő pénz megteremtésének feladata. Pártunk augusztus 1-re tűzte ki a ipénzreform napját. Az időpont körül nagy vita volt, ment a szociáldemokrata párt pénzügyi szakértője, aíki egyébként később Londonba szökött, amelett kar doskodott, hogy ezt a dátumot tegyük ké sőbbre, Október 1-re. Ez azt jelentette volna, hogy a dolgozó nép szenvedései, amelyeket a pénzromlás okozott, két hó nappal tovább tartottak volna, Már pe dig e követelés teljesítésének beláthatat lan következményei tettek volna, mert a nélkülözések olyan fokot érték él, hogy július -utolsó napjaiban már Miskolcon, Ózdon, Kuiimadarason fasisztaizű meg mozdulások keletkeztek belőle. Minthogy a kommunistákon kívül sen ki sem bízott a jó pénz sikerében, nem is kértek részt az előkészítésből sem. Ez a munka az egész ország előtt a kommu nista párt vállaiira miehezediett. Barát és ellenség feszült várakozással tekintett e vállalkozás sorsa elé. Amikor azután au gusztus első napjaiban kiderült, hogy a pártnak sikerült ezt a nehéz és számára szokatlan feladatot jól megoldania, ter mészetesen ugrásszerűen megnőtt a be folyása a munkások és szegényparasztok között, de még az értelmiségiek és azon kispolgári tömegek között is, melyek ma guk is áldozatai voltak a pénzromlásnak. A jó forint száz,ezrekkel és milliókkal ér tette meg, hogy pántunk felismeri a dol gozó tömegek szükségleteit és ki tudja elégíteni ezeket a szükségleteket. Élesen és világosan mutatkozott meg újra: a mi politikánk a dolgozó tömegek gazda sági érdekednek kielégítésével vágott egy be, ellenségeink és - verseny társaink vi szont a dolgozó tömegek nyomorának fo kozásától remélték céljaik elérését. Pártunk egy sor más kérdésben ás meg mutatta hogy meg tudja védeni a dol gozó nép érdekeit. A parasztságot például ezekben a hónapokban rendkívül zaklat ta a malomiuizsora. Pártunk erre felvetet te a malmok á’l-atmi ellenőrzését, ami el ten a m'aiomuztorában érdekelt kisgazda-' tőkések azonnal tiltakoztak. Ezzel elide genítették maguktól és mifelénk irányí tották a dolgozó parasztság egy részé nek rckonezenvét. Mi a háborúsújtotta -pa- rasztga-zda:ságok és a földhözjuttatottaik megsegítésére javasaitok, hogy a 15 hol don aluli gaizd álcát mentesítsék a beszo“’ - gálbaitás terhei alól és helyette a jómódúd parasztokat és kulákokat, valamint az űri birtokosckiat jobban terheljék meg. A 'kisgazdapárt ezt is elutasította és vé-
