Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években
BÁCSKAI VERA TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK PESTEN AZ 1830-1840-ES ÉVEKBEN A főváros társadalmában az árvizet megelőző évtizedekben indult meg az az átalakulás, amelynek végeredményeképp a lakosság feudális, rendi tagozódását V a polgári társadalom osztályviszonyai váltották fel. E hosszan elnyúló átalakulási folyamat mintegy félévszázadot ölelt fel az 1820-as és 1830-as évek fordulójától az 1870-es évekig. A forradalmat megelőző két évtizedben alakultak ki a korabeli nagyvárosi társadalom keretei, ekkor kezdődött el a társadalmi szerkezetnek már a modern tőkés társadalom irányába mutató átalakulása . A rohamosan növekvő lakosság összetétele - származáshelyi, vallási, fogImi I Íwí h lalkozás szerinti megoszlás tekintetében - mind összetettebbé vált, s megváltozott az egyes társadalmi rétegek helyzete, rangja is. A kézművesekből-kis- kereskedőkből álló polgárság - legalábbis gazdasági téren - elvesztette vezető szerepét,gazdaság irányítása, a tőke és vagyon mindinkább a termény- és~Jiágyker-esiedők, a még gyér számú ipari vállalkozó kezében összpontosult, akik az országos politikában is - közvetve - jelentősebb szerephez jutottak. Mester és legény, gazda és szolga patriarchális viszonya egyre inkább munkaadó és alkalmazott ridegebb szembenállásává változott. Az önálló iparűzők megjelölés egyaránt fedte a több alkalmazottat foglalkoztató módos mestert, a céhen kívüli,de önállósult legényt, vagy magában dolgozó, gyakran sikeresebb mestertársaitól, vagy kereskedőktől függő "bedolgozó" helyzetét. Az élénk forgalom, a nagy építkezések, és részben a még többnyire rövidéletű és korlátozott létszámú manufaktúrák és gyárak egyre több munkaalkalmat kínáltak a tanulatlan munkások számára, ide vonzva a napszámosok, alkalmi munkások többezres seregét, akik az ínséges években már munkalehetőség hiányában sem hagyták el a várost, a koldusok, ellátandók számát szaporítva. Tágult a távolság gazdagok és szegények között, s ez utóbbiak a lakos- ság mind nagyobb hányadát alkották. S míg a munka és szolgáltatások, sőt a . ^^ szórakozások bizonyos fajtái is sűrítették a különböző társadalmi rétegek közötti kapcsolatokat, ez időben indul meg a módosok és szegények lakóhelyi1 elkülönülése. Nem véletlen, hogy a reformkor Budapestről szóló irodalmi műveiben, újságcikkeiben mind több szó esik szegénységről, bűnözésről, s hogy az írók - többnyire némi város elleni viszolygással, a régi életmód iránti nosztalgiával átszőve - előszeretettel rajzolták meg a városi alsóbb rétegek számára megélhetést biztosító új, tipikusan nagyvárosi foglalkozások képviselőinek portréj át.^ 197
