Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-02-20 / 4. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1914. február 20. Temesvári Polgári Serfőzde R.-T. TELEFON: „József“ 6-34. Hazánk legnagyob, teljesen átalakított, legmodernebb ujberendezésü vidéki sörfőzdéje ajánlja a legjobb nyersanyagból gyártott, legfinomabb világos (dupla korona, márciusi, udvari, dupla márciusi) és barna bajor söreit. Különlegesség: a dupla maláta Corvin-sör. Budapesti, főraktár: IX., Gyep-utcza 58. ZÁNTÓI savanyúviz főraktára: PECZELY ANTAL kereskedunélY ™?.: BUDAPEST, II., K. MARGIT-KÖRUT 50-52. SZ R kávésok túlkapásai és a pálinkamérők ellen. Népes gyűlést tartottak folyó hó 10-én fővárosi vendéglőskartársaink a Vigadóban. A gyűlésen két vélt sérelmükkel foglalkoztak. Az első a kávéházi meleg vacsora, a második a reggeli nyitás volt. Ösme- retes, hogy a vendéglősök már évek óta har- czolnak a kávéházi meleg vacsora bevált intézménye ellen és ezen gyűlésükén is ez ellen protestáltak, egyben elhatározták, hogy a polgármesterhez fordulnak és őt kérik meg, szorítsa a meleg vacsorát szolgáló kávésokat az ipartörvényben alapuló szabályrendelet határai közé és büntesse meg szigorúan azt a kávést, aki vendéglői iparigazolvány nélkül meleg ételt tálal. A gyűlés másik tiltakozása a fővárosi tanács ellen szólt, amely újabb rendeletével reggeli hat órakor engedi csak kinyitni a vendéglőket, mig a pálmkamérők üzleteiket már ötkor nyithatják, ami tönkreteszi a külvárosi vendéglősöket, a munkásokat pedig, igen helytelenül, a pálinkamérőkhöz kényszeríti. A népes tiltakozó gyűlésen Komm er Fe- rencz elnökölt. Megnyitó beszédében üdvözölte a három ipartársulat nagy számban megjelent tagjait. A mai nagygyűlésnek tárgyai mondta — egyrészt azok az anomáliák, amelyek abból állottak elő, hogy a kávésipar a meleg ételek kiszolgálásával úgyszólván kisajátítja iparunkat és bennünket, vendéglősöket exisztenciánkban támad meg. A másik tárgya a fővárosi szabályrendeletnek az a sérelmes pontja, amely szerint a vendéglők ezentúl nem nyithatnak reggel öt órakor, mint azelőtt, hanem csak hat órakor és igy azokat a munkásokat, akik szolidan betértek reggelizni egy-egy vendéglőbe, most úgyszólván belekergetik a pálinkamérésekbe. A lelkes éljenzéssel és tapssal fogadott elnöki megnyitó után Frenreisz István ismertette a napirend első tárgyát és hogy a kávésok mint tértek át fokozatosan a teljes meleg vacsora felszolgálására, amivel a vendéglősöket exisztenciájukban támadják meg. Hogy a kávésok ezt elérhették, azt főként annak köszönhetik, hogy a vendéglősök nem tartottak össze. A kávésok abban a memorandumukban, amelyben a szabályrendelet módosítását kívánják, arra hivatkoznak, hogy a nagyközönség kívánja tőlük a meleg vacsorát. Ez tévedés, mert ez nem a nagy- közönség óhaja, hanem az ö kenyéririgységük, telhetetlenségük. Tisztességes versenyt — mondotta — minden tisztességes ipar szívesen lát, de ily kenyéririgységet nem lehet eltűrni. Az iparkamara olykép akarta megoldani ezt a kérdést, hogy egy egészen uj iparágat, a Caffe-Restaurant intézményét akarja megvalósítani. Minthogy azonban az ipartörvény taxatíve felsorolja az engedélyhez kötött iparágakat, ennek behozatalára külön törvényt kellene hozni. Igazságtalan a nyitási időre vonatkozó szabályrendelet, amely nem egyéb, mint a vendéglősöktől az öt ór§i nyitásnak a pálinkások javára való megvonása. Frenreisz István szavait a jelenvoltak zugó éljenzéssel és tapssal jutalmazták.' Ásványi Imre a nyitási időnek egy órával későbbre való tolása ellen szólalt fel, mert ez főként a külvárosi vendéglőket vég- pusztulással fenyegeti. Ezzel az intézkedéssel úgyszólván kivették a kenyeret a vendéglősök szájából, mert az olyan külvárosokban, mint pl. Kőbányán, ahol sok a munkás, a vendéglőknek a hajnali órákban van a len nagyobb forgalma, amikor a munkások a gyárakba való indulás előtt élelemmel látják el magukat, amit az uj intézkedés lehetet- i lenné tesz. Sajnos, hogy 300 pálinkás éraeke fontosabb a főváros előtt, mint 3000 vendéglősé. (Éljenzés.) Nem akar személyeskedni, amikor fölemlíti, hogy a testvértársulat egyes vezetői is hibásak ebben, amikor ezt a sérelmes rendeletét ott, ahol helye lett volna, a iőváros közgyűlésén, nem igyekeztek megakadályozni. Elvárjuk a . nagyobb üzlettel bíróktól, hogy a mi ügyein- ; két védjék, ott leszünk mi is mindig az önök érdekei mellett. (Lelkes éljenzés). Ezután Szűcs Béla, a kisvendéglősök agilis titkára következett, ki szép és érvekben gazdag tartalmú beszédével tanúságot tett arról, hogy a vendéglősök ügyei iránt melegen érdeklődik s a gondjaira bizott ipartársulat érdekeit igazán szivén viseli. Beszédét a következőkben adjuk: T. nagygyűlés! A tárgysorozaton lévő két ügy annyira fontos a budapesti vendéglősökre nézve, hogy a legnagyobb erellyel kell az ügyek rendezéséhez hozzáfogni. A budapesti kávéházak drága és fényes berendezésében tulliczitálják egymást; drágább ma egy kávéház, mint egy reáljogu gyógyszer- tár. A nagy költségek egy részét a kávés urak a vendéglősökön veszik meg azáltal, hogy jogtalanul a vendéglősipart is kisajátítsák és károsítják a vendéglősöket. A Székesfővárosi vendéglői és korcsmái ipartársulat 1912. ben felkavarta a kávéházi vacsorák ügyét Elérte azt, hogy a székesfővárosi tanács utasította az elsőfokú iparhatóságokat szigorú ellenőrzésre és megtorló eljárásra. Fel is jelentett kávésokat kihágásért, de eredménye nem volt. Noha beigazoláist nyert a kihágás ténye, de a kávést felmentette elsőtökön a kerületi elöljáróság, másodfokon a tanács. Ez a fővárosi kerületi politikának tudható be. Tehát szigorúbb eljárás alkalmazása válik szükségessé. És pedig: köteleztessenek a kávésok vagy a szabályrendelet pontos betartására, vagy pedig, ha vendéglői ipart is gyakorolnak, zárják be üzletüket — úgy, mint a vendéglős erre kénytelen, — éjfél után egy órakor. Nevetséges és gyerekes a kávésok azon érvelése, hogy az idegenforgalom szempontjából szükséges, hogy a kávéházak meleg (vendéglői) ételeket szolgáljanak ki és reggelig nyitvatartassanak. Hát az idegen nem vacsorálhat a vendéglőben, vagy csak a lumpolás kedvéért jön Budapestre? De hiszen nincs is idegenforgalmunk. Ausztriában gondoskodnak róla, hogy a Magyarország felé utazó külföldiek ne kapjanak Becsben gyorsvonat« csatlakozást. De nem állja meg a helyét a kávésok indoka már azért sem, mert pl. Becsben, ahol elég nagy az idegenforgalom, nem találunk kávéházi vendéglőt, de azt sem látjuk, hogy a kávéházak reggelig : nyitva volnának. Fel kell világosítani a ható- : ságot és a' kormányt, hogy a vendéglősök I lóvására ne üljenek fel a kávésok kapzsisá- j górnák, hanem szorítsák őket az érvényben lévő szabályrendelet pontos betartására. Ami a páiinkagyárosoknak, illetve a pálinkaméréseknek adott - üzletnyitási kedvezményt illet1, hát bizony szomorú dolog, hogy Budapest törvényhatóságának kcZjyülésén a pálinkagyárosok dominálhatnak és harm d élezer budapesti vendéglős károsítására 212 pálinkamérőnek adtak engedélyt, hogy 6 óra j helyet télen és nyáron egyaránt reggel 5 [ órakor nyithassák üzletüket. Ezzel nemcsak j elvonták a gyárak, piaczok stb. népes he- | lyek melléit fekvő vendéglők reggel üzletét, I hanem kényszerítik a munkásokat, hogy reggelijüket páknkával cllgitsék kó Hát a munkások arra valók, hogy őket a pálinkafogyasztásra kell szorítani? A munkásoknak is tiltakozniok kell a hatóság ezen káros intézkedése ellen. De a pálinkagyárosok már most játszák ki az uj kedvezményüket. A pálinkaüzlet mellett [nyitnak úgynevezett »sön- tés«-t. Erre kapnak korlátlan kimérési engedélyt és noha nem mások, mint pálinkamérések és 7 krajezáros sörmérések, csak a bundájuk más, mégis nyitva tarthatók épugy, mint a vendéglők. Mikor aztán este fél 9 órakor a pálinkamérést bezárják, táblát akasztanak a külső ajtóra, melyen nagy betűkkel hirdetik, hogy fél 9 óra után a szomszéd söntésben kapható pálinka. Ez a »söntés« amolyan szörnyszülött, mely nem esik iparjogi fogalom alá. A pálinka- gyárosok találmánya, hogy olyan helyeken telepedhessenek le pálinkamérésükkel, ahol azt a szabályrendelet egyébként tiltja. Tehát kijátszása a szabályrendeletnek, amiről a hatóságnak tudomása van és mégis tűri, engedélyezi és mindezt a tisztességes vendéglősök kárára. A vendéglőben nem kénytelen a munkás pálinkát inni, mert reggel 5 és 6 óra közt tisztességes és egészséges meleg reggeli áll rendelkezésére. Ezt otthon a kora reggeli időben nem kaphatja meg, ha családja is van, mert nincs készletben a hozzávaló szükséges anyag, a nőtlen munkás pedig egyáltalán a vendéglőre van utalva Tehát erkölcsi szempontból, egészségügyi érdekből is tiltakozni kell a fővárosi hatóság pálinkakényszere ellen. Ne kényszerítse a munkáslakosságot a testet és lelket egyaránt megölő pálinkafogyasztásra. Meg kell kérdezni a polgármester urat és a kormányt, hogy miért tesz különbséget adózó polgárok közt. Miért előnyösiti anyagilag a pálinkagyárosokat a vendéglősökkel szemben, mikor a vendéglősök sokkal nagyobb adót és illetéMint asztali Szent Margitszigeti üditőviz •—= A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. — .....—= Te lefon utján adott rendelések egész nap felvétetnek. Minden jobb füszerüzletbenés vendéglőben kapható. viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. A Budapest Szent-Margitszigeti üdítő és gyógyvíz kezelősége. Bpest,Teréz-körut 22. Telefon 36—52.
