Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-12-05 / 23. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1914. december 5. Szimon István BUDAPEST, V., AKADÉMIA-UTCZA 7. szám. Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Buda­pest több pontján. Kérjen árjegyzéket! TELEFON 29—60 Jenő (Debreczen), Herczeg Ferencz (Szombat­hely) és Kern Ferencz (Pozsony) stb., stb. vol­tak jelen, i Bokros Károly ;elnök a közgyűlést a követ­kező beszéddel nyitotta meg: Tisztelt Közgyűlés! Üdvözölve a megjelente­ket, a közgyűlést ezennel megnyitom, á jegyző­könyv vezetésére a jogtanácsos urat, hitelesíté­sére pedig Kővári Jenő és Oláh Gyárfás Mihály urakat kérem fel. Méltóztassanak azonban megengedni, hogy mondanivalóimat néhány szó­val vezessem be. (Halljuk!) Az első, amit be kell jelentenem, hogy szeretett tiszteletbeli el­nökünk, Gun del János beteg és hogy országos szövetségünk és budapesti ipartársulatunk érde­mes elnöke, Glück Frigyes szintén beteg. így mindketten, valamint egyesületünk igazgatóságá­nak még több tagja, kik részben a harcztéren vannak, részben itthon teljesítenek katonai szol­gálatot, legőszintébb sajnálatunkra nem jöhettek el mai közgyűlésünkre. Ezért indítványozom, hogy G u n d e 1 János és Glück Frigyes urakat táv­iratilag, Frenreisz István alelnök urat, aki táviratban üdvözölte a közgyűlés tagjait és mert a közgyűlés idején katonai szolgálatot teljesít, távolmaradásának kimentését kérte, úgyszintén Komm er Ferencz, Gund el Károly, Holub Rezső, Szén te Imre igazgatósági, illetve fel­ügyelőbizottsági tag urakat levélben üdvözöljük. Igen tisztelt közgyűlés! Ezek után engedjék meg, hogy azon urakat üdvözölejm, kik bennün­ket idejövetelükkel megtiszteltek és akik, mint vidéki kartársaink legkimagaslóbb képviselői, köz­gyűléseinkről még egyetlenegyszer sem hiányoz­tak. így szivem mélyéből üdvözlöm Jurano- vits Ferencz szegedi, Márkus Jenő debreczeni, Herczeg Ferencz szombathelyi, Kern Ferencz pozsonyi elnök urakat, a budapesti kávésipar- társulat kiváló elnökét, Weingruber Ignácz urat és tiszteletbeli jogtanácsosunkat, Dr. Solti Ödön urat. (Lelkes plejnzés.) Tisztelt Közgyűlés! Amióta az önök megtisz­telő bizalmából ezen a helyen állok, nem em­lékszem, hogy hasonló aggodalmakkal nyitottam volna meg a közgyűlést, mint a mai napon. Nem mintha az egyesületi ügyek kezelésében volna hiba, igen Észtéit közgyűlés, hiszen a számadások a lehető legnagyobb rendben van­nak és ha esetleg itt-ott találnak is kisebb vagy nagyobb eltéréseket, a másik rovatban bizo­nyára meg fogják találni az erre vonatkozó ma­gyarázatot, melyből megnyugvással láthatják, hogy a nyugdíjintézet vagyonában egyetlen fil- lérnyi hiány sincs. Aggodalmaim tehát, újén t. közgyűlés, nem arra vonatkoznak, hogy a nyug­díjintézet jövedelme esetleg csökken, nem arra, hogy a nyugdíjintézet fennállása bármivel is veszélyeztetve volna, hanem egyenesen arra, hogy tagjaink legnagyobb része a harcztéren van, egyrészük már hazajött megsebesülve, és igy ki vagyunk téve annak, hogy azok a tagjaink, akik a hazáért és ebben miértünk is verekszenek a harcztéren az ellenséggel, kénytelenek lesz­nek igénybe venni a nyugdíjintézetet és pedig azoknál a jogoknál fogva, melyeket nekik az alapszabályok biztosítanak. Ha valamit, úgy ezek az fidők és napok adnak nekem és mindazoknak, akik ezt a nyugdíjintézetet alapították, biztosíté­kot arra, hogy húsz évvel ezelőtt nem végez­tünk hiábavaló munkát (ügy van!) s a mostani idők bizonyítják legjobban, hogy mennyire iga­zunk volt abban, hogy szükségük van az ország vendéglőseinek, szállodásainak, kávésainak, pin­céreinek egy oly intézményre, mely oly esetekben, mint a mai is, nekik segítséget nyújtson. Ebbéli működésében kiegészítő része, betetézője iesz, tisztelt közgyűlés, nyugdíjintézetünknek a felállí­tandó vendéglős- és pinczérmenhely, amelyet én mindig szeretnék másképen elnevezni, mert hi­szen nem mondom, hogy az idők viszontagsága egyik-másik kollégánkat talán nagyon is meg­viseli, s egyik-másik üzletembert igazán tönkre tesz, de mégsem használnám azt a szót, hogy »menhely«, hanem annak egy tetszetősebb, vagy mondjuk, egy olyan elnevezést adnék, mely nem érinti annyira a vendéglős-társadalomnak érzé­kenységét. Igen tisztelt közgyűlés! Ha nem is bír ez a közgyűlés a látszat ama erejével, hogy sokan vagyunk, közgyűlésünk látogatottságával mégis meg lehetünk elégedve. Hiszen nagyon jól tud­tam, el is voltunk rá készülve a jogtanácsossal együtt, hogy ez a közgyűlés nem lesz olyan lá­togatott, mint az eddigiek, már csak azért sem, mert hiszen az idők és viszonyok nem olyanok, hogy az emberek maguknak annyi időt szakít­hassanak, hogy egy közgyűlésen résztvehesse- nek. Hangsúlyozom, hogy a legtisztább lelki­ismerettel állunk Önök előtt, mert az évi jelentés a legtisztább képét nyújtja vagyoni állásunk­nak és mondom, hogyha egyik-másik helyen ta­lán nincs is meg úgy a helyes kifejezés, mint annak lenni kellene, bizonyára meg van a másik oldalon, mert hiszen kifejezésekkel úgy sem lehet mérleget csinálni, csak pénzzel. Nem mondom, vannak egyes dolgok az évi jelentésben, vélet­lenül az idén, mert talán egy kissé elhamarkod- tuk a dolgot, amik talán nem belevalók és van­nak, amik hiányoznak belőle. De ezek olyan dolgok, amik előfordulnak sokkal nagyobb in­tézeteknél is, mint a mienk. Mi igyekeztünk, mert kötelességünk az alapszabály szerint, akár van háború, akár nincs, Önök elé hü tükrét tárni az állapotoknak és megbízatásunk teljesítéséről beszámolni. Ezt be is jelentettük a Magyar ven­déglősök országos szövetsége érdemes elnöké­nek, Glück Frigyes urnák, mert bár — mint tudjuk — a nyugdíjintézet telejsen autonom jog­gal ván felruházva, de tudva azt, hogy a szö­vetség elnöke mégis csak a mi szeretett elnö­künk, úgy a szőve,tségnál, mint a budapesti ipartársulatnál is és tudva azt is, hogy igazán mily nagyon sokat köszönhetünk Glück Frigyes­nek, beejlentettem neki a dolgot s ő helyesléssel tudomásul vette az ülés megtartását. (Helyeslés.) Igen t. közgyűlés! Most nem beszélni, hanem tenni kell. Fájdalom, mi ehhez ma kevesen va­gyunk, azonban remélem, hogy az a kevés tag, aki itt megjelent, szét fogja vinni az országba a többi tagoknak, hogy a nyugdíjintézet vagyona, erkölcsi piedesztálja abszolúte nem hanyatlott, a vagyon nagyobb lett és nagyobb lesz minden­nap. Én tehát azzal az óhajjal nyitom meg a közgyűlést, hadd dörögjenek azok az ágyuk és hadd csattogajnak a kardok, ennek igy kellett lennie. Mi arra vagyunk utalva, hogy itt az emberszeretet jegyében dolgozzunk azokért, akik ott a csatatéren értünk el fognak hullani. A közgyűlést megnyitom. (Éljenzés és taps.) A határozatképesség megállapítása és a sza­vazó-jegyek beszedése után az igazgatóság évi jelentését, melyet nyomtatásban szétosztottak a tagok között, a közgyűlés felolvasottnak tekin­tette és egyhangúlag tudomásul vette. Dr. Nagy Sándor jogtanácsos erre felolvasta a felügyelő-bizottság jelentését, majd jóváhagyta a közgyűlés az 1913. évi zárszámadásokat, az 1914, évi költségelőirányzatot és megállapította a múlt évi mérleget. Az igazgatóságnak, felügyelőbizott­ságnak, választmányoknak és tisztikarnak a fel­mentvényt megadták. Felebbezések nem adatván be, Dr. Nagy Sán­dor felolvasta D ö k k e r Ferencz alelnök indít­ványát, hogy a nyugdijegyesület lépjen be tagul a Magyar Szent Korona Országainak Vörös Kereszt Egyesületébe. Egyhangúlag elfogadtatott. Kővári Jenő: T. közgyűlés! Amikor az el­nök ur összehívta a mai gyűlést, jól tudta, hogy a mai nehéz időkben nem lesz a köz­gyűlés oly látogatott, mint más években, ameny- nyiben a szövetség úgy határozott, hogy nem tartja meg a közgyűlését. De tekintettel arra, hogy ez az intézmény fontos pénzkezeléssel van megbízva, ő puritán becsületességgel be akart arról számolni. Mindenekelőtt jóleső érzéssel kí­vánom megállapítani, hogy mig más egyesületek­ben a tagdijak egyáltalán nem folynak be, a nuugdijegyesületnek minden tagja pontosan, lelki- ismeretesen fizet. Mert tekintsünk csak vissza a hátralékok kimutatására. Évről-évre kevesebb a mi hátralékosaink száma. Felismerték, értékelik és méltányolják azt, hogy ez az intézmény na­gyon szükséges és hézagot pótló. Most a nehéz időkben való fizetéssel bizonyította be ez az intézmény, hogy mily szükséges és hogy tag­jaink átérzik, hogy erre nekik önmaguknak van szükségük. Ha az ember mélyebben gondolkozik, látja, hogy bár nehezebbek a viszonyok, a ta­gok aggódnak a jövőért s azért kötelességeik­nek pontosan eleget tesznek. A mi szeretett el­nökünk, aki ez intézmény megteremtője, lelke volt (Lelkes éljenzés.), igazán büszkeséggel, jóleső érzéssel Jekinthet vissza munkájára. Nagy dolog, amikor egy ilyen intézmény, mely a semmiből lett teremtve, évi 80—100.000 korona vagyon- gyaraopdással léphet a tagok elé s megmond­hatja a közgyűlésnek nyíltan, joggal, minden­féle vérmes reményeket félretéve, hogy nem stag­nál a jövedelme, hanem évről-évre fokozódik. Ma már igazán büszkeséggel tölthet el minden nyugdijegyesületi tagot, hogy ez az intézmény közel egy millió korona vagyonnal rendelkezik. Ennek összegyűjtéséhez olyan erő, munka, oda­adás, lelkesedés kellett, mint a minőt a mi szeretett elnökünkön már szinte húsz esztendőn keresztül tapasztalunk. Nála a kor nem csök­kenti a lelkesedést, mert valóságos friss erővel, Temesvári Hazánklegnagyobb, teljesen átalakított, leg- 1 CÍI5CMÜI1 modernebb újberendezésü vidéki sörfoz­Prfclcrári déje aianlJa a legjobb nyersanyagból gyár- ruigasi tott, legfinomabb világos (dupla korona, D T m^rc^usi* udvari, dupla márciusi) és barna aenuzue K«"!* bajor söreit. Különlegesség: a dupla maláta Corvin-sör. TELEFON: -József g^^j főra^tár :IX., TÓtll KálfflálMltCa8—10. iZÁNTÓI SAVANYÚV1Z elsőrendű természe­tes, szénsavdus asz­tali gyógyvíz. Bornak:fűszer. Betegnek: gyógyszer. Egészségesnek; óvszer Főraktár TELEFON: 40-97. : PECZELY ANTAL Budapest, h„ k. maroit-körut 50-52. sz. ASVANYV1Z-NAGY­KERESKEDuNÉL

Next

/
Oldalképek
Tartalom