Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-06-05 / 11. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1914. junius 5. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelsze- Saját palaczkkupak relési czikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb hollandi és asbest szűrőkészülékek, boros palaczkok, parafaguda- b pinczefelszerelési czikkek ÜZ e e ■ 820^ továbbá különféle rendszerű borsajtók, szölözuzók, erjesztő Budapest; Vll., Károly-körut 9, tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. ------- Pinggau. NA GY IGNÁCZ R Rész\?ény-$erfőződe kiállítása. Nézzünk csak szét egy kissé a kiállításon és mindjárt meglátjuk azt, hogy az utóbbi évtizedek nem produkáltak ilyen értékes és méreteiben is gazdag kiállítást. A gazdasági viszonyok folytonos és következetes romlása és a közbejött balkáni háború szinte tönkretette egész közgazdaságunkat. Hiszen talán tönkre is ment volna itt minden, ha éleseszü és még ennél is nem élesebb szemű szakemberek nem állanak a magyar söripar élén. Sohasem voltunk kaphatók semmiféle dicséretre — ezt igazolja önérzetes múltúnk is — hacsak a söripar önmagától meg nem érdemelte a dicséretet. Hiába is dicsőítenénk mi ezt a tisztes iparágat; ha önmaga nem érdemelte volna ki azt a dicséretet, amit mi különben sem tudnánk neki megadni a maga teljességében. Mert tagadhatatlan az, hogy a szaksajtó sokat lendíthet egy iparág sorsán; de ha az az iparág önmagában nem életrevaló, úgy hiába van a szaksajtó ;annak minden dicsérete f alrahányt borsó. Több alkalommal kifejtettük már, hogy a magyar söriparral egészen másként állunk. Hatalmas, szinte diktáló vállalatok képezik a zömét, amelyek meg tudnak felelni hivatásuknak. Ezek között a vállalatok között is elsőrangú helyen áll az Első Magyar Részvény Serfőző de, amely — a mi sörviszonyaink között — igazán régi és tiszteletreméltó múltra tekinthet vissza. De nem is annyira a múlt az ő érdeme, mint a jelen: az elért eredmény, mert tagadhatatlan dolog az, hogy az Első Magyar Részvény Serfőződe ma már egyike az első sörgyárainknak, amelynek gyártmánya vetekedik a külföldi leghíresebb gyártmányokkal is. Ez pedig csak a berendezések mintaszerű és minóciózus tökéletesítésével folyvást előretörő haladás minden eszközének minél tökéletesebb föl- használásával és a rendelkezésre álló tőke kellő kiaknázásával vált lehetségessé. Az Első Magyar Részvény Serfőződe ezen a téren nem is kiméit semmi költséget; nagyon jól tudta, hogy abban az óriás világversenyben, mely e cikkben keletkezett, csak úgy állhatja meg helyét, ha összes berendezéseiben alkalmazni tudja a legmodernebb szakmabeli vívmányt, s ha a termelés minőségét e réven arra a magaslatra emeli, mely a győzelemnek főfeltétele. Mindig azt hirdettük — és annak az igazságnak hirdetésétől nem is állunk el — hogy sem reklám, sem összeköttetés, ár, vám, tarifa mind szinte mellékes ebben a tekintetben; mert az egyedüli hóditó eszköz a sör kitűnő minősége. Ebben a tekintetben azután az Első Magyar Részvény Serfőződe olyan kiváló és gyors eredményeket ért el, amilyenre még alig volt példa a magyar sörgyártás történetében. De nem is csodálkozunk ezen, ha tekintetbe vesszük, holy olyan igazán kitűnő szakemberek állanak a vállalat élén, mint M o i r e t Lajos igazgató és Kunz József műszaki tanácsos. Az Első Magyar Részvény Serfőződe mint részvénytársaság 1867. november 15-én alapittatott, mikor a Barber és Kluzemann- féle sörfőzőt magához váltotta. A vállalat három millió alaptőkével létesült, ez az alaptőke azonban visszafizetések utján 1,800.000 koronára szállíttatott le. A vállalat mai igazgatóságának tagjai: Schmidt József dr. elnök, Németh Titusz alelnök, Glück Frigyes, G un del János, Kováé s y Sándor dr., Kunz Jenő dr., W o 1 f n e r József; a felügyelőbizottság tagjai: Basch Gyula elnök, Gomperz Miksa, Surányi Miklós dr., Szitányi Géza. Igazgató Moiret Lajos, műszaki tanácsos Kunz József, fősörfőző Richter Károly, gépészeti osztályfőnök Trebbin Ágoston. A gyár évi termelése az átvétel a lkalmával 120.000 hektoliter volt és folyton emelkedve, az 1912—1913. üzleti évben már 655.000 hektoliter lett. Ez a termelés azonban, bár a gyár már többször alakíttatott át, az eddigi berendezésse! már nehezen volt teljesíthető, miért is az igazgatóság elhatározta az egész telep nagyszabású és alapos átalakítását és még nagyobb termelésre való képessé tételét. E célból uj főzőházat, uj hütőházat, erjesztő és ászokpincéket, gépházat és kazánházat, továbbá hordó- és palackfejtő épületet, valamint nagy terjedelmű hordóraktárt, egybekötve nagyszabású javítóműhellyel létesített már eddig, miáltal a gyár teljesítőképességét 1,000.000 hektoliterre fokozta. Az újjáépítést és átalakítást világszerte elismert szakértők által készített terv alapján hajtatta végre. Az általános tervezéssel a bajor királyi sörfőző-akadémia igazgatója, Ganzenmüller Tivadar tanár bízatott meg. A gépészeti berendezés ellenőrzése S c hi m an e kEmil műegyetemi tanár, az építkezések vezetése Hültl Dezső dr. Műegyetemi tanár felügyelete és tervezése szerint történt, mig az építkezést bagosi P u c h e r István építész végezte. Maga a serfőződe 61.791 négyzetméter, mig melléktelepei 11.700 négyzetméter kiterjedésüek. A gyári épületek alatt M.538 négyzetméter terjedelmű sziklapincék és 20.500 négyzetméter terjedelmű falazott pincék terülnek el. Mindakettőből a malátázó pincék terjedelme 10.000 négyzet- méter, mig az ászokpincék terjedelme 30.629 négyzetméter és a jég raktározására szánt pincék terjedelme 11.800 négyzetméter. A gyártelepet az államvasutak fővágányával iparvágány köti össze, miáltal a sör elszállítása és a nyerstermények átvétele a leggyorsabb módon teljesíthető. Az iparvágányon állandóan két saját tulajdonban levő lokomotív jár. A komló raktározására külön rekeszeket lé- létesitettek, amelyeket kitűnő szellőztető készülékkel láttak el. A magtárak emeletén vannak elhelyezve az árpatisztitó és osztályozógepek: a földszinten pedig az árpaáztatók. Mind olyan berendezés, amellyel alig tud konkurrálni valamelyik sörgyárunk is. Az ászokpincékben megérett sört, automatikusan szabályozott, elektromosan meghajtott kör- és nyomószivattyuk segítségével hozzák föl a lefejtő helyiségbe, melyben nyolc darab szürő- és hordótöltő-készülék, összesen 600 hetoliter óránkénti teljesítménnyel, fejti le a sört, a szállításra előkészített hordókba. A lefejtő-helyiség mesterségesen hütött és 3000 négyzetméter terü- heti a versenyt a külföldi söriparral. Gratu- jén van. E fölött az emeleten vannak jelenkor legmodernebb automatikusan dolgozó hordótisztitó- és szurkoló-gépezetek, a második emeleten vannak az 50.000 hordó befogadására alkalmas hordóraktárak, hordójavitó és hitelesitő helyiségek. A nagyarányú sörszállitás lebonyolítására, amely a nyári hónapokban a napi 5500 hektolitert is meghaladja, a lefejtő épület két oldalán három sínpár van elhelyezve, hogy a lefejtett sör minden külön szállítás nélkül, azonnal a hütött vasúti kocsikba legyen rakható. Csak nagy kontúrokban ismertettük itt az Első Magyar Részvény Serfőződe termelő képességét, amelyről különben csak az alkothat magának fogalmat, aki ezt a modern higiéna követelményeinek minden tekintetben megfelelő sörgyárat ismeri. A kiállításon is nagy feltűnést keltett az Első Magyar Részvény Serfőződe kiállítása. A legmodernebb sörkimérő készülékkel mutatja be kiváló sörgyártmányait, amelyek báró Harkányi kereskedelmi miniszternek figyelmét is magukra vonták és amelyeket a közönség a helyszínén megizlelhet. A miniszter a következő megjegyzést fűzte látogatásához, amelyet a jelenlevő Stefanovits Dömötörnek mondott: — Látom, hogy a magyar sörgyártás nagyon előrehaladt. Azt hiszem, hogy bátran felveheti a versenyt a külföldi söriparral. Gratulálok önöknek ehhez a nagy sikerhez! A gyártelepet a magyar királyi államvasutak fővágányával iparvágány köti össze, miáltal a sör elszállítása és nyerstermények átvétele a leggyorsabban teljesíthető. Az iparvágányon a forgalom gyorsabb lebonyolithatása céljából a vállalat tulajdonában levő 2 darab lokomotív jár állandóan. A gyártelepen fölállított raktárak, melyek az árpa és maláta, továbbá a komló raktározására szolgálnak, úgy vannak berendezve, hogy a malátázásra szánt árpa és a sörgyártásra szánt maláta pneumatikus utón jut rendelkezési helyére. A raktárak befogadó képessége körülbelül 60.000 mm. A serfőző az elmúlt özletévben 655 ezer hektoliter sört gyártott. A gyár a következő elnevezések alatt hozza gyártmányait forgalomba: Világos és sötét ászok, világos királysor, világos és sötét márciusi (bajor mód) sör, világos udvari (pilseni mód) sör, világos és sötét dupla márciusi sör, sötét bak (fojtott) és a tavaszi idényben: tavaszi (Salvator-szerü) sört. A serfőződe saját kezelésében fejti söreit palackba is és azok az ország minden részében általános közkedveltségnek örvendenek. Évi pa- laczksörforgalom 12,000.000 palaczk. A sört V4, x/2. i/i és II. hektoliteres ürtar- talmu hordókban hozza forgalomba, e czélra több mint 200.000 hordót forgalmaz. Az Első Magyar Részvény Serfőződe kóstoló-helyisége különben kedvelt pihenő és szórakozó helyisége a kiállítás közönségének. Az ízlésesen berendezett pavillonban különböző hideg ételek állanak a közönség rendelkezésére és az állandóan frissen csapolt sör mellett kedves és vidám a hangulat. A közönség közül tehát senki sem mulasztja el, hogy be ne térjen a sörkóstoló csarnokba, ahol alkalma van a sört úgy inni, ahogy az a sörgyárból kikerül s olyan kezelés mellett, amely egyesíti magában a sörkezelésre vonatkozó legújabb technikai vívmányokat. A csinos berendezésű pavilion általános feltűnést kelt a kiállításon, annál is inkább, mert benne mindig élénk az élet, s a kiszolgáló személyzet nagy buzgalommal igyekszik kiszolgálni a közönséget. A pavillont K o- vács Ödön tervei szerint az Engel A. czég építette. (M. Söripar.) Vendéglőkben, kávéházakban, éttermekben rendkívüli kedvességnek örvend a paptamási Lythia gyógyvíz! Vizelethajtó és hugysavoldó! Vesebajoknál nélkülözhetetlen ! Főraktár: Brázay Kálmán czégnél, v Budapest, VIII., Baross-utcza 43. a
