Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-06-20 / 12. szám
1913. junius 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 7 Családi öröm. Malosik Ä. Nándor és neje örömmel tudatják, hogy az Ég egy egészséges fiúgyermekkel áldotta meg őket. Ezt a rövid örömhírt vitte el a posta a tiszteletreméltó Malosik család számos ismerőseinek és jóbarátainak. Mi szivünk mélyéből üdvözöljük a boldog szülőket, velük együtt az újszülött nagyapját, a nemesszivü emberbarátot, iparunk büszkeségét Malosik Antalt és kedves nejét is. Ädja Isten, hogy sok örömük teljék az újszülöttben, aki ne essék messze a törzstől, hanem legyen belőle olyan igaz, az Istentől minden szép és nemes tulajdonságokkal megáldott jólelkü honpolgár és mintaember, mint nagyatyja, a jó M a- 1 o s i k Äntal! A Tisza-lakoma étrendje. A munkapárt Tisza István miniszterelnök tiszteletére a „Hungária“ szállodában 600 teritékü lakomát adott, melyen lobogó lelkesedéssel és megható szeretettel ünnepelték a miniszterelnököt. A Tisza-lakoma étrendje a következő volt: Áttört csirág-leves csészében. Balatoni fogas hidegen rákkal és halikra-mártással. Párolt bélszín flamandi módra. Nyárson sült libapecsenye ugorka- és fejes-salátával. Erdei szamócza vanília- fagylalttal. Dobói brindza és pusztádon sajt. Ananász-szeletek. Fekete kávé. Igyunk „Petánczi“ és „Szántói“ ásványvizet. Budán, a Margit-körut 50—52. szám alatt van a kiváló „Petánczi“ és „Szántói“ savanyuvizek főraktára. Mindkét viz hazánk legjobb és legegészségesebb ásványvizei közé tartozik. Nem szükséges a magyarfaló cseh kezekben levő cseh Krondorfi- vizet innunk, mikor a mi ásványvizeink a legjobbak a világon. Vendéglős kartársainknak melegen ajánljuk a „Petánczi“ és „Szántói“ savanyuvizeket, melyek a bort nem festik és a legjobb savanyuvizek. Főraktáros : Péczely Antal ásványviznagyke- reskedónk, ki mint ezen a téren a legrégibb és legmegbízhatóbb czég,“igazán megérdemli a hazafias érzületü vendéglősök pártolását. Miért van legtöbb pénz Francziaországban ? Azért, mert az egész ország okszerű gazdálkodást folytat, úgy, hogy a termőföld holdja, nem 50 — 60 koronát jövedelmez, mint nálunk, hanem százakat, sőt súlyos ezreket. Első helyen természetesen a kertgazdálkodás áll, mint a mely az őstermelés összes ágazatai között a legjövedelmezőbb. A kertgazdálkodás jövedelmező czikkei közül itt is csak egyet kívánunk megemlíteni, a Csiperke gomba (Cham- pygnon) tenyésztést, melyet oly nagyban űznek, hogy a párisi piaczon évente 51 millió frank forgalmat produkálunk az egyes országban pedig sok száz millió értékű nemes gombát árusítunk el. A csiperke gomba tenyésztése rendkívül egyszerű és gazdaságos. Termelhető mindenütt, a hol csak egy kis fedett helyiség van, tehát üres szobákban, konyhákban, még ha fütnek is bennük, barlangokban, pinczékben, színekben és istállókban egyaránt, sőt még padlásokon is. Egy 20Dmtr, tehát egy rendes szoba nagyságának megfelelő területű gomba telep kb. 300 klgr. termés eredményt produkálhat, a mi pénzértékünkben franczia földön 600 franknak, nálunk pedig mégegyszer annyinak felel meg, miután nálunk mégegyszer annyi árban lehet értékesíteni. Egy 20 Dmtr területű gomba telep berendezése alig követel áldozatot. Egy szekér közönséges friss istálló trágya és 2V2 klgr. gombacsira kell hozzá, melynek klgrja 3 korona, mely 1 kitűnő minőségben s könnyen érthető részletes I utasítással kapható a „Nagyvárad Velenczei kertészet vezetőségnél“ Nagyváradon. Utánozzuk tehát a francziákat és neveljünk Csiperke (Champygnon) gombát, mely kitűnő tápértékénél fogva a húst is pótolja, s melynek élvezete a nálunk oly gyakori gomba mérgezést is kizárja. Országos Szövetségünk uj tagjai. A Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége 1913. évi április hó 26-ától 1913. junius hó 15-ig a következő uj tagokat^ vette fel: Singer Adolf vasúti vendéglős (Érsekújvár),Kolossá Viktor vasúti vendéglős (Czegléd), Ment Béla szállodás (Deés), Csontos Gyula vendéglős (Lugos), özv. Eggmann Jakabné vendéglős (Budapest), Grosz Ferencz vendéglős (Budapest), Tingl Lajos vendéglős (Budapest), Grecsák Róbert vasúti vendéglős (Lugos), Dávid Sándor vasúti vendéglős (Szeged), Csillag Géza vasúti vendéglős (Galánta), Rottenbacher György vendéglős (Brassó), Mock János vendéglős (Brassó), Bertleff András vendéglős (Segesvár), Lukács László vasúti vendéglős (Párkánynána), Zeidler Ferencz vendéglős (Budapest), Dele- tor János, Gráf János, Riesz Henrik, Stras- ser József, Arany János, Frindt Ferencz, Hirschl Mihály, Blaska Ferencz, Werner Henrik, Lóska György, Janovitz János, Mátrai Ignácz, Rauchbauer János, Jajczay Mihály, Domschitz József, Milövszky István, Rátái Vilmos, Szintay Bálint, Aulitzky Lajos, Zakács Ferencz, Ottenwald János, Andics Dávid, Rass Béla, Bandi József budapesti vendéglősök, Szabó Tivadar szállodás (Budapest), Horváth Imre, Horváth Lajos, Csár Ferencz, Molnár János, Jakobovits Henrik. Schuszter Károly, Herz Gyula, Rottinger János, Babocsay Ödön, Hit- zinger József,Dobranszki István, Mirth Dezső Hecker Gyula, Hopfinger József, Weiser Vilmos, Thamhézi József, Tímár Béla, Schögl, Mátyás, Baráth Géza, Hauberl István, Élő Andor, Schuszter János, Rechto- risz Sam, Eisenberger Márton, Kondor János, Ábellá József, Göttler László, Hartay György, Ecker József, Vezér Péter, Bereczky János, Drosgyák Gusztáv Rovács János, Reichel Lajos, Hoffmann és Gráberne szállodások (Budapest) Lurja László, Erős Gáspár, Verbőczy Lajos, Rolofon Gyula budapesti vendéglősök. Kávésok panasza. Ä vendéglősök tudvalevőleg éles harczot indítottak a kávésok ellen, mert a a kávéházakban meleg ételeket is szolgálnak ki. Ä kávésok ezzel szemben a czukrászok és tejárusok ellen indítottak harczot s a maguk érdekeinek védelmében most azt kívánják, hogy a czukrászok és tejcsarnoktulajdonosok ne árulhassanak kávét. Ä tanács az érdekek ie harczában tőle telhetőleg igyekszik igazságot szolgáltatni. Ä tanács a kávésoknak mindkét irányban tett panaszát elutasította. A tanács ugyanis kimondotta, hogy egyes üzletágakat nem lehet úgy elhatárolni egymástól, hogy egymás érdekkörét ne érintsék. Irányadó mindig az üzlet főjellege. Ennek következtében úgy a czukrászok, mint a tejárusok kávét is szolgáltathatnak ki. Szakiskolai vizsga. A budapesti kávés- iparsulat által létesített szakirányú tanoncz- iskolába folyó hó 18-án tartották meg az évzáró vizsgákat. A szakiskola első évfolyamát két osztályban 74 kávéstanoncz látogatta, akik közül többen a vizsgái tárgyakban, különösen a számtanban és földrajzban, a franczia és német nyelvben meglepő készültséget és jártasságot tanúsítottak. A legjobb tanulóknak ösztönzésül 20 koronáról szóló takarékpénztári betét könyveket osztottak ki, majd Ultsch György kávéstanonczot ünnepélyesen felszabadították. A vizsgák befejezése után Weingruber Ignácz elnök szép beszédet intézett a növendékekhez, buzdítván őket a hazaszeretetre és iparunk megbecsülésére. Uj borértékesitö társaság. Szegeden „Szegedi borértékesitő r. t.“ czim alatt 300.000 korona alaptőkével uj vállalat alakult. Internationaler Hotelbasitzer-Verein. A szállodások nemzetközi egyesülete (Köln, ! a Rh.), mely az 1902. évben tudvalévőén ; Budapesten tartotta közgyűlését, f. évi ! — negyvenkettedik — rendes évi közgyűlését Nürnbergben tartotta meg. A közgyűlés, melyen az I. H. V. magyarországi tagjai közül Rommer Ferencz szövetségi és ipartársulati alelnök, Glück E, János és /Hits József vettek részt, junius hó 6-án folyt le a „Hotel Goldener Adler“ nagytermében Hoyer Ottó elnöklete alatt. Az elnöki bejelentések, az évi zárszámadások, a jövő (1911—1915). évi költségelőirányzat a gazdasági és biztositásügyi szakosztályok jelentései előterjesztése után a közgyűlés a ta- noncz-ügyi szakosztály jelentésével kapcsolatban behatóan foglalkozott a szállodaipari főiskola (Internationales Institut für das Hotelbildungswesen) létesítésével, a nemzetközi szállodai ügyrend megállapításával, a borravaló és a kedvezmények ügyével. A közgyűlés e választások megejtésével ért véget. A legközelebbi közgyűlés 1914. október végén lesz Párisban és 1915-ben Hamburgban. Razzia. Ez az európai kultumyelvekben már régen polgárjogot nyert szó, a rendőrségnek a közveszélyes egyének és csavargók kifürkészését jelenti; azonban nem olasz eredetű, mint általában hiszik, hanem a mór-arab nyelvből vettük át, amelynek egyik betűje az ógörög zetá- hoz hasonlít és amelyet szabály szerint ghr- , nek jeleznek. »Ghaza« arab nyelven annyit jelent, mint »a harczba menni«, mindenekelőtt az izlámot terjesztő, szent harczba; ennélfogva a »ghrazi« szó »az izlámért lelkesülő harczost« jelenti, és ezekkel a szavakkal gyakran az angol tudósításokban is találkozunk, amelyek például az afghani háborúról szólnak. Afrikában a »ghrazzia« szó — az idők folyamán — »razziá«- vá változott és rablást jelent. Mióta a francziák Algírt okkupálták, azokat a rablótámadásokat, amelyeken a termést és a lakóházat felgyújtják, az állatokat zsákmányul ejtik, a lakosságot megölik, vagy elfogják: »razzias«-nak nevezik. Sertés mint nászajándék. Ujguinea belseje még úgyszólván szűz terület az európaiakra nézve. Talán az angol kutató R. W. Williamson az egyetlen ember, akinek sikerült az országot és népeit megismerni és aki legutóbb Londonban, a királyi anthropologiai társaságban érdekes részleteket mondott el a medeo-néptörzs életéből. Kiderül belőle, hogy sok »elnyomott« európai nő, — különösen pedig suffragette — szívesen menne a medeok közé, ahol a nőt majdnem olyan nagyrabecsülik, mint a nemzeti állatot, a sertést. A jövendőbeli férj családjának ! minden tagja igyekszik a menyasszonyt ajándékokkal elhalmozni. De az ajándékot nem a menyasszony maga, hanem a családja kapja meg, még pedig sertések alakjában. A menyasszony valódi értékét sertések szerint mérlegelik. A csinos leány sok sertést ér meg, de a törzs etikettje tiltja, hogy a házasság megkötésénél a sertésekről szó essék. Ha a családfők már egymás közt megállapították, hogy a leány hány sertést érdemel, akkor a menyasszony hozzátartozói látszólagos támadást intéznek a jövendőbeli férj í családjának sertésfalkái ellen és elrabolják onnan a kikötött számú állatot. Csak azután kezdődik a valódi házassági szertartás, amely az úgynevezett sertéstánczban csúcsosodik ki. Császárfűrdö Budapesten. Nyári és téli gyógyhely az Irgalmasrend kezelése alatt. Kénes hévvizű gyógyforrásai páratlanok. Ezek a források bőségesen táplálják vizükkel az intézet valamennyi fürdőjét úgymint a gőzfürdőt' és népgözfürdöket, egyes- és közös külön női- és férfi-iszapfürdőket Ciszapborogatások), márvány kád-, porcellán■ és kő- fürdőket, valamint török- és horganykád-fürdőket, továbbá a hőlég-, szénsavas- és villamosfürdőket. Ezekből a dús gyógyforrásokból kapja vizét a continensen egyedül álló női- és a férfi-uszoda is A Császárfürdő kiváló gyógyító ereje nemcsak csúszós bántalmak és idegbajok elíen, hanem sok más betegségnél is általánosan elismert. Ivókúrája kitűnő gyógyhatású hurutus légzőszerveknél és altesti bántalmaknál. Lakószebá- kényelmesek; berendezésük a különböző igényekhez van szabva. Jutányos árak. Minden tékintet- ben szoliditás. Gyógy és zenedij nincsen. Prospektust ingyen és bérmentve küld az Igazgatóság. Keszey Vincze éttermei Budapest, VII., Rákóczi-ut 44. Pilseni ősforrás! A vidékiek legkedveltebb találkozó helye. Ujonan, díszesen átalakítva. Kitűnő franczia és magyar konyha. A Pilseni ősforrás sörei és balaton- melléki borok. — Társas összejövetelekre külön termek.Szinház után friss vacsora!
