Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1903-02-08 / 4. szám
1903. február 8. Vendéglősök Lapja 3 Bizonyosra vesszük, hogy az ő tudta nélkül történt, mert máskép nagyon is botránykoztatóan látszana ki a lóláb a támadás alól. Az ilyesmi nem méltó a sajtóhoz és iparunkhoz. Éppen ezért nem hagyhattuk megjegyzés nélkül a tapintatlan, önzéssugalta boszu kirohanást, bárha jól tudjuk, hogy a Törley jó hírének nem árt. Törley marad az a ki volt, a kinek az említett lap éveken át az émelygésig magasztalta : a legnagyobb s a közönségtől legjobban felkarolt magyar pezsgő gyártójának. A méltatlan támadást tehát visszautasítjuk. még pedig a leghatározottabban, annál is inkább, mert Törley mindig a legnagyobb előzékenységgel és jó akarattal volt a vendéglősök iránt. így legutóbb, a nemzetközi kongres- suson is oly fejedelmi bőkezűséggel vendégelte meg a kongressus tagjait, hogy ezt neki eléggé meg nem köszönhetjük. Ha már az élvezett jóért hálásak nem lehetünk, legalább hálátlansággal ne fizessünk érte. Ez a tisztesség követelménye; tehát no szennyezzük be magunkat. Főpinczérek segélyző-társasága. íMai képünkhöz.) A magyar pinczérség egyesületi élete eddig csak a művelődési és erkölcsi czélok körül forgott, éppen azért nagy fontosságúnak, az egyesülésben rejlő hatalom fölismerése jelének tekintjük azt az egyesületet, a melynek az alapszabályait a minap erősítette meg a belügyminiszter. Ez az uj egyesület a „Főpinczérek segély ző-társasága. “ Ez az egyesület a főpinczérek anyagi gyámolitását czélozza a legszélesebb alapon s a leghumánosabb módon. Igaz szívvel mondjuk, hogy ennél a társaságnál üdvösebb anyagi eredményeiben nagyobb kihatású alakulás szakmánkban még nem volt. A „Főpinczérek segélyző-társasága“ melynek már 150 tagja van íedhetlen, legképzettebb kartársaink sorából, a következő czélokat szolgálja. 1. Segélyt ad állásnélküli tagjainak. 2. Tagjait és azok családját betegségükben segélyezi. 3. Tagjait öregségükben, munka-képtelenségük idejében gyámolitja, esetleg őket nyugdij-járadékra, sőt halál esetre is biztosítja. 4. Tagjainak özvegyeit segíti, nekik megélhetést iparkodik szerezni, árváikat neveltetni s ügyel arra, hogy emberekké váljanak. 5. Szegény tagjaiért az óvadékot leteszi. 6. Házbérüket kölcsönzi, melyért minden 100 korona után negyedévenkint 1 korona törlesztés fizetendő. Kell e ennél többet mondanunk annak bizonyítására, hogy ez a társaság megizmosodásával a pinczérkedést igazán pályává, életczélIá teszi. Nincs hazánkban egyesület, a mely ily széleskörű működéssel dicsekedhetnék. Az egyesület üdvös voltát föl isismerték a szaktársak, a mit az bizonyít, hogy már most, a februári negyedre, 10.000 korona lakbér, előleget adhatott tagjainak. Ez mindennél ékesebben szól a társaság nagy jövője mellett. Bizonyos megindultsággal üdvözöljük ezt a hatalmas társaságot s különösen annak megalkotóját, fáradhatlan elnökét. Ez a nagy. feledhetlen érdemli férfiú Kállai Jenő, a kinek az arczképét tiszteletünk és elismerésünk jeléül apunk elején mutatjuk be olvasóinknak. Oly munkát végzett ő, mely neki minden időkre biztosítja a pinezérség háláját s nevét följegyzi iparunk történelmének lapjaira. A midőn az rj társaságot a szaktársak figyelmébe ajánljuk, annak a legnagyobb fölvirágzást kívánva, egyúttal megismertetjük olvasóinkat a társaság érdemes alapítójának és elnökének életrajzi adataival. Kállai Jenő Nagyváradon, 1871-ben született. Budapestre 1884-ben került. Itt iparunk terére lépett s tehetségével, jellemével csak hamar íeiküzdötte magát. Működött az ,,Abbáziádban ..Otthoniban és a „Parlamentiben. A „Venecia“- kávéházban egy hazamban 5 évig munkálkodott. Most a Vigadó-kioszk főpinezére. Családot 1894-ben alapított, a mikor deczember 14-én vette nőül, kedves, nemes- lelkű hitvesét, Grün feld Saroltát. Frigyüket az ég eddig egy szép fiúcskával áldotta meg. Boldog és hosszú életet kívánunk neki, mert a meddig él, a mi javunkra él. Sok ilyen emelkedett gondolkodású, önzetlen kartársat adjon a magyarok Istene iparunknak! A pinczér-menMzakról. Nagyváradon egy áldásos intézmény kezdte meg működését, mely méltán megérdemli, hogy vele bővebben és behatóan foglalkozzunk már azfrt is. mert minket, pin- ezéreket oly közelről érdekel. Tudniillik most nyílt meg Nagyváradon a pinezér menház. Az első ez országban. Nagyszó ez barátaim ! Minek lehet ez intézmény létezését köszönni ? A nagyváradi pinezér egyletnek és a t. főnök urak kiváló jóakaratának kik nem csak szép Ígéretekkel, de tettel is elősegítették azt. hogy az a pinezér, ki az élet viharos küzdelmei közt nem volt képes magának nyugodt otthont öreg napjaiban teremteni feltalálhassa azt a nagyváradi menházban. Mily öröm ! s minő dicshimnuszok zengnek felétek derék nagyváradi kartársak, kik mint első fecskék hirdetitek a szép időt mely felénk közeleg, azt az időt, amidőn a pinezér kar is felébred hoszu álmodozásából s megteremti mind azt ami neki üdvös és hasznos. De ebbe az első örömmámorba mégis kell, hogy egy elszomorító gondolat vegyüljön, hol vagytok főváros nagy számottevő pinezérei, hol vagy te 68 év óta fennálló budapesti pinezér egylet? hogy ily hosszú évek során át ezen üdvös intézményt meg- nem valósíthattad, mert első sorban is csak téged illethet az a vád, hogy Budapesten mindezideig megnem valósult, nem, mert nem tartották soha szem előtt az ősz- pinezérség érdekét, mindig valahányszor egy ily eszme megpendült rendesen akadt valaki akinek vagy ez vagy amaz nem tetszett vagy pedig a személye nem imponált nekik, pedig első sorban is a budapesti pinezér egyletnek lett volna kötelessége mint Magyarország egyik legrégibb és legerősebb egyletének ezen humános intézményt megalapítani bár mily nehéz küzdelem és anyagi áldozatok árán is, mert azt hiszem sehol az országban nincs oly nagy szükség egy ily áldosos intézményre mint a fővárosban ahol már sajnos igen sokan vannak akik már rá lennének és vannak utalva egy pinezér menházra. Mind ez nem akar vádaskodás lenni a Budapesti pinezér egylet jelenlegi tisztikara ellen, mert hisz az még allig kezdte meg működését, hanem igenis az egyletnek évekkel ezelőtti folyton változó vezér embereit terheli a mulasztás és semittevés vádja, kik mint maguk is pinezérek s nem akartak vagy nem mertek valamit tenni öreg elaggott kartársaikért csak kidülesz- tették mellüket s fennen hirdették s hirdetik hogy ők már t. i. a Budapesti pinezér egylet, mindenkor a pinezérkar érdekét és javát szolgálja, de hogy most mily égető szükség van Budapesten is egy ily áldásos intézmény megalapítására, mutatja azt az uj Nagyváradi menház, mely alig hogy megkezdte üdvös működését máris 3—4 öreg munkaképtelen pinezér áldja azon jószivii s nemesen gondolkozó kartársakat, kik megmentették őket attól a nagy nélkül lőzéstől, melyben az ellenkező esetben talán részük lett volna. Elmúltak a párt harezok, melyek már közel egy éve dúltak a Budapesti pinezérség közt, eljött tehát az az idő ismét amidőn vállat vállnak vetve dolgozhatunk a közügyért s megmutathatjuk azt, hogy nem halt ki belőlünk a kartársi szeretet, az a kartársi szeretet, mely nem riad vissza semmi áldozatoktól akkor amidőn arról van szó, hogy ezáltal segítségére, hasznára legyen elaggott munkaképtelen kartársainknak. Vegyen példát a Magyar országos pinezér egyesület — mely dicséretre méltón tölti be hivatását — és a Budapesti pinezér egylet a Nagyváradiaktól és tegyék félre az esetleges ellenségeskedést amely talán még köztük fennál s tegyék az ügyet magukévá, tartsa köteleségének mind két egylet Budapesten rövidesen egy ily intézményt meg alapítani s igyekezzenek ezáltal is kiérdemelni azon bizalmat melylyei velük szemben viseltetünk. Adjon az isten sok oly nemesen gondolkozó kartársakat mint a Nagyváradiak Sárhözy Ferenez. A pinezér viselkedése és fellépése. Irta: Posch Gyula. Ha némely pillanatban vendégeivel nincs elfoglalva, úgy álljon figyelmesen beosztott helyén, de az asztalokhoz ne igen közel, ne hogy annak a látszatnak tegye ki magát 1 mintha a vendégek társalkodását kisérné és ezáltal nekik kellemetlenkedjék, vagy épen mulatságukat zavarná. Egyike a legnagyobb tapintatlanságoknak az, ha a pinezér hallgatózás céljából szándékosan a vendégekhez közeledik. Ha valamilyen körülmény kényszeríti, hogy a mulatozó vendégek mellet legyen, úgy azoknak a társalkodására, bármilyen természetű beszédben legyenek, ne figyeljen hanem közömbös legyen, sőt meg a tréfás vagy humorisztikus megjegyzésekre se rán- duljon meg az arcz izma. A vendégekkel í nevetni tapintatlanság, s nagyon gyakran, ha a tréfa vagy negélkedés egyes asztaltársnak szól, sértésnek tekintendő a vendégekkel szemben, még ha vendégek a kiknek társalkodását a pinezér illetlenül ellesi, ezt észre nem is vennék, a többi jelenlevő vendégek még is megfigyelhetnék. Ellenkező esetben a pinezér kiméit viselkedése mindenkor imponálni fog. A vendégek nagyon gyakran, többször mint az ember hinné, figyelik a szálloda vezetésének a gépezetét és egyes dolgoknak a kivitelét. (folytatjuk.) Társas reggelik. A „Budapesti Szállodások Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata“ minden pénteken társas reggelit tart. A legközelebbi reggeliket a következő helyeken tartják: Február20-ikán FÖTStßr Konrád vendéglőjében V. Váczi-körut és Alkotmány-utcza sarok. Február 27-én özv. PribitZßr Sándorné vendéglőjében IV. Korona-utcza.
