Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)

1899-10-05 / 19. szám

6 Vendéglősök Lapja 1859. október 5. tek, valóban a legkitűnőbbek. Azért mele­gen ajánljuk vendéglősök figyelmébe, kérve őket, hogy a külföldi czégeket mellőzve, ehhez a derék magyar gyároshoz fordulja­nak megrendeléseikkel. — Hoffmann hordómérője meg­bízható és egyszerű kiszámítási láblázati köny­vecske, amelynek segélyével ^gy közönséges czoll- I stock (centiméter) által bármely nagyságú hordó­ban levő folyadék mennyiségét minden nagyobb számitás nélkül pontosan meg lehet állapítani Ára 30 kr. — A meráni szállótul > jdonos lakomája.. A Hofer András-kápolna 1 öl­szentelése és az nj Pastier ut fölavatása alkalmából rendezett ünnepségen Fuchs József, a meráni Haubsburger Hof-szálló tulajdonosa készítette a M érán tói negyedfél óra járásra kvö 8zandhofban azt a díszes lakomát, a melyen a, király és minden elő­kelőség részt vett. Ételt, italt, evőeszközt, egyszóval mindent McránbólSzandhofoa szállí­tott és a százötven teritékü lakoma mégis minden tekintetben oly kifogástalan volt. hogy a király megelégedését fejezte ki Fuchs Józsefnek, a ki a lakoma sikerült voltáért több előkelőség részéről is kapott dicséretet, A Meránba ellátogató előkelőségek rendsze­rint a Haubsburger Hof-szállóba mennek lakni. Ezt a szállót választják már régóta az uralkodóház tagjai is. A mostani ünnep­ség alkalmából a többek közt a következők laktak a Haubsburger Hof-szállóban : Campofranco herceg, Dia puli báró kereske­delmi miniszter, Pintér altábornagy, Kathrein dr. képviselő, Biegelleben báró követ, Ritt udvari tanácsos, Stolz dr. egyetemi lektor, Seiffertitz báró, Spaun gróf. Terlago gróf, Toggenburg gróf és még többen. — Italmérési engedélyek szapo­rítása. Az italmér.-si engedélyek létszámá­nak fel melése tárgyában benyújtott kérvé­nyekhez nagyrészt a köz-égi elöljáróság (j gyzö és biró bizonyítványa van mellékelve, mintegy igazolásául annak, hogy az elöljá­róság az engedélyek szaporítását óhaj a. Az ilyen kérvények sablonszerüleg elutasit- tatnak, mert az italmérési engedélyek lét­számának emeléséhez feltétlenül megkivár ■ tátik, hogy annak szükségességét a köz^ ,;\ képviselőtestület kellőleg indokolva határé zatilag mondja ki s ehhez a főszolgab;"ó is hozzájáruljon s esetleg hivatalból tegyen a pénzügyi hatóságnál előterjesztést Csak igy lehet kilátás arra hegy pénzügvminisz er a belügyminiszter meghallgatásával az engedélyek létszámának szaporításához az engedélyt megadja. Megemlítjük itt egyúttal, hogy újév után csakis a pénzügyminiszter engedelmével lehet majd az italméEsi enge­délyek létszámát szaporítani. Vendéglő átvétel. Schitter Yincze ismert nevű volt szakácsművészünk a keleti pálya udvari éttermek régibb szakácsa, megve^e Kőbá­nyán a Liget-tér 4. sz. alatt levő vendéglő' Schitter Yincze vendéglőj kitűnő italai és jó konyhája által máris egyik kedvelt gyülhelye a kőbányai polgárságnak. Sok szerencsét! — A vendéglősök jéggyára meg­alapítása ügyében az ipartársulat tiz tagú bizott­sága tevékenyen működik. Legutóbb Sperl Flóris a bizottság elnöke, a mészárosok jéggyárának terve­zőjével megtekintette az „Artézia“ szikviz-gyár telepét, hol Grünwald igazgató véleménye szerint a gyár kevés átalakítással életbeléptethető s egye­lőre 38 krért szállíthatná a jég mtrmázsáját. — Uj bizottsági tag. Kaszás Lajost, lapunk munkatársát s a Muhr-ven- déglő főpinezérét nyugdíjintézetünk választ­mányi tagjává választották. Kaszás a vá­lasztást elfogadta. — Eeküvő. Hafner Sámuel ismert nevű derék főpiticzér a Deák-téri ev. templomban esküdött örök hűséget Obergemeiner János f< vá­rosi házbirtokos ur bájos leányának. Násznagyok Foltin Antal és Kiss Laios szállodások voltak. Az esküvőt az „Orient“ szállodában fényes lakoma követte. — A Baross-forrásez a kitűnő bo ink egyre jobban hódit. A higiénikus ok:'. ~d eléggé ajánlható hegyi forrásvíz képviseletét Eble Lajos vette át, a ki bizo­nyára még jobban elterjeszti Erdély savanyú- vizeinek ez egyik legjobbikát. — Harcz a jégfelhők ellen. Szinte hihetetlen dolgok hire érkezik hozzánk Székisfehéivarrói, ir;a a „B. L.“. A székes- fehérvári hegyközség f. hó 18-án tartott közgyűlésében ugyanis elhatározta, hogy a jó példát követve, szintén lö-állomásokat létesít a jégcsapás elhárítására. Azonban — mint neküDk Írják — az elemeknek való hadüzenet nem ment oly könnyű szerrel, mert a kisgazdák egy része ezt az eszmét Isten ellen való véteknek mondja. Az op­ponálok kivonultak a teremből, — mint mondják -- az „istenkisértésnek“ még tanúi se legyenek. A többség az indítványt mégis elfogadta. E szerint 927 forint 34 kr. jut a jég ellen való védekezésre, melynek mód­ját még csak ezután fogja a választmány, egy, a földmivelésügyi minisztériumtól ké­rendő szakértővel együttesen megállapítani. Az indítvány kétféle tervet említ. Az egyik a Stieger-féle készülék, melynél egy-egy telep (1 hangcső s öt mozsár) a hozz ü aló fabódéval együtt 59 forintba kerülne, tehát a tiz telep összesen 590 forintba. A fönn­maradó összeget a szükséghez képest lőporra fordítanák. Ennél azonban czélszerübb az Emmerling Adolf által föltalált készülék, melyet a szegedi kiállításon aranyéremmel tüntettek ki. Ez csupán egy szívós kazán- pléhből készült hangcsőből áll s abba teszik a föltalálóról nevezett külön összetételű robbanó anyagot. Ezen tölcsérek darabon- kint 20 forintba kerülnek s az az előnyük van, hogy bódét sem kell melléjük építeni, csakhogy az ilyenből többre lenne szükség. Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete. A szőlészeti kongresszus kebe­léből egy 16 tagú bizottságot küldött ki, mely hivatva van az egyesület megalakítására nézve az előmunkálatokat megejteni. A bizottság a követ­kező tagokból áll : Baross Károly, Bart a Ödön, Bemeit Béla, Czciner Nándor, Dobokay Lajos, Drucker Jenő, Engelbrecht Károly, Forster Géza, Hertezndy Ferencz. dr. Láczay Szabó László, dr. Lónyciy Ferencz, Bérezel Sándor, Rohonczy Gedeon, dr. Szabó Gyula, Vásárhely'. Béla és gróf Zselénski Böbére. A bizottság működését október hó első napjain veszi fel és mindenek előtt az alapsza­bályok részleteit állapítja meg, egyúttal p< dig felhívást intéz a szőlősgazdákhoz az egyesületbe való minél tömegesebb belépésre. Szüreti kilátások Európában. A kedvező tavaszi és nyári időjárás, továbbá a peronospora és filoxéra kisebb mérvű kártétele, a szőlőtermés-kilátásokat csaknem változatlan arány- I ban fentartotta egész julius hó első feléig. Ekkor azonban a szárazság beköszöntött s Európa több részében a bogyók nem fejlődhettek, sőt néhol romlani, illetve hullani kezdtek s a kitűnő termés kilátások csökkentek mindenütt. Magyarország, Románia, Szerbia és Olaszország immár csak közepes termésre számíthatnak, Ausztria és Német­ország azonban elég jó és Francziaország jó közép termést várnak. Spanyolországban viharok és jég­esők tömérdek kárt okoztak s itt a szüreti kilá­tások alig közepesek. A franczia szüreti kilátások szemben a múlt évvel, jóval kedvezőbbek, ameny- nyiben a várható terméshozamot 40‘4 millió hekto­literre li csülik. Tavaly 30'ő millió hektoliter termett, ebhez a termés eredményhez az algíri 4*5 millió és a tanisi 250’000 hektoliter, termést hozzászámítva, a mire kilátás van, Francziaország igen jó szüret felett rendelkezik. Magyarország szüreti kilátásáról még csak megközelítő képet sem lehet nyújtani ; az a sok kár, amely még a filoxera-pusztitás után mutatkozik a hegyi szőlőkön, a számszerű becslési jóformán kizárja. A homoki szőlőkön a termés meglehetős jó közép, igy tehát valószínű, országos átlagban a múlt évinél — mégis valamivel jobb termésünk lesz. Igaz ugyan, hogy néhol a peronospora és liszt harmat sok kárt okozott a védekezés daczára is, de elvéger a peronospora okozta kár jóval kiterjedtebb [volt, mint az idén. A jobb szüreti kilátások következ­tében talán a bor-import Olaszországból — ahol ugyan meglehetős kö.zéptermést remélnek az idén is — csökkenni fog Ez esetben valószínű, hogy a magyarországi fajborok is keresettebbek lesznek. — A „Szőlészeti és borászati lap“ szerkesztőségét Kassáról Kecskemétre helyezte át, a hol a lap kiadó-szerkesztője nagjTobb szőlőtelepet létesit. — Állami itaimérési jövedék. (Az állami italmérési jövedék az állami ital­mérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t.-cz. és ennek végrehajtása tárgyában kiadott utasítás magyarázata). Kézikönyv pénzügyi és közigazgatási tisztviselők, ügyvédek, to­vábbá bortermelők, szeszkereskedők, ven­déglősök, adó .érlök, italmérők és italeláru- sitók számára. Irta: Hoffmann M. Mihály, az ,.Adóügyi Szaklap“ szerkesztője. Kiad]a az „Adóügyi Szaklap“ kiadóhivatala, Buda­! pest, Andrássy-ut 6. szám. — Érdekes hir. Ifj. Kommer Antal, a ..Metropol-szálloda“ tulajdonosa, Ame­rikái« vándorol, a hol Newyorkban telep­szik le. A kiköltözés okairól sokat beszél­nek, úgy látszik azonban, ifjúkori emlékei vonják el a régi hazától, a melyben annyi évig talált boldogulást ő és a családja. Lapunk zártakor értesülünk, hogy Kommer megrongált anyagi helyzete miatt szánta el magát a kivándorlásra s Amerikában mirt Perotti, a magyar opera tenoristájának im- pressáriója, később pedig a philadelphiai ki­állításon akar szerencsét próbálni. — Vegyünk Emke gyufát. Az erdélyi kövmivelődési egyesület a közetke > hazafias és megszivlelésre méltó köriratot küldötte szerkesztőségünkhöz : Az Emke gyufa czélja; hazánkból kiszorítani az évi másfél millió forintra menő külföldi (osztrák) svédfajta-gyufa behozatalt. Az Emke gyufa fája, papírja, minden része kizárólag hazai termék és első kísér­let e nemben. Az Emke gyufa szakértő vizsgálat alapján mégis jobb és kereskedők nyilatkozata szerint mégis olcsóbb a külföldinél. A „Temesvári Gyufagyár,“ mely az Emke gyufát gyártja, kizárólag magyar k ben van s a gyár ügyvezetése, könyvelése, vaiamint a gyár munkásai is magyarok. Az Emke-gvufát bevezette már az ország legtöbb hatósága s az egyesület ezen hazai verseny-gyufa erkölcsi támogatásáéit 5 % ot kap. Rövig idő alatt már eddig bejött egy néptanító fizetése. Minden kereskedésben, közhelyiségben stb. kérjük, sőt követeljünk tehát Emk gyufát. Kereskedőknek a megrendelési czim, röviden : „Gyufagyár — Temesvárt.“ Kolozsvárt, 1899. junius 30-án. Az elnökség. Budapest székesfőváros tanácsának 17615 —1899. VI. sz rendelete az Emke-gyufák érdekében. Tekintettel arra, hogy a Temesvári első gyufagyár r. t. által gyártott és forgalomba hozott Emke-gyufák a gazdasági hivatal jelentése szerint tényleg éppen olyan jók és használhatók, mint az eddigelé rendelt

Next

/
Oldalképek
Tartalom