Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-16 / 20. szám

4 1936 május 16. UmUMPMT Kétféle mérték &.Bes^kártnál------ i I ■■■ ■—it— f ■—■a——— ______ Mü ller Antail nyilatkozik képviselőházi Interpellációjáról és Kozma belügy­miniszternek arra azelőtt válaszáról — Az Uj Budapest tudósítójától — A képviselőház szerdai ülésén Müller Antal általános figyelem közepette kér­dezte meg a belügyminisztert arról, van-e tudomása arról a kormányzatnak, hogy a Beszkárt amúgy is szerény fi­zetéssel biró alkalmazottainak törzs- és mellékilletményeit az elmúlt három év alatt több mint 30%-kal csökkentették. Müller Antal interpellációja során szó- vátette azt az elterjedt hírt is, hogy a belügyminiszter, illetve a belügyminisz­ter intenciói szerint a főpolgármester a kereseti adónak a személyzetre való át­hárításával, továbbá a nyugdíj-járulék­nak 3%-ról 6%-ra való felemelésével súlyos terhet fog a Beszkárt alkalma­zottakra róni. Interpellációja során arra kérte Müller Antal a belügyminisz­tert, hogy az amúgy is rossz helyzetben levő Beszkárt alkalmazottakat a szaná­lás során minden néven nevezett továb­bi illetményredukciótól kíméljék meg. Az interpellációra Kozma Miklós bel­ügyminiszter azonnal válaszolt, kije­lentvén, hogy a Beszkártot illetően üz­leti szempontból is szükségessé vált a szanálás, amelynek ódiumát a kormány kénytelen vállalni. Választani kellett az összeomlás és az ebből következő tö­meges elbocsátás, vagy a fizetés-csök­kentés között. A nyugdíjkérdés az ed­digi 6%-kal nem volt megoldva és ezért, hogy a Beszkárt kötelezettségének a jövőben eleget tehessen, a nyugdíj- járulékot 12%-ra kellett felemelni, ezt 6—6%-os arányban viseli a vállalat és az alkalmazott. A képviselőház ülésén Müller Antal nem vette tudomásul a belügyminiszter válaszát. A Beszkárt alkalmazottak ér­dekében elmondott interpellációjáról Müller Antal a következőket mondotta az Uj Buda­pest munkatársának: — Nem vehettem tudomásul a bel­ügyminiszter válaszát! Ugyanakkor, amikor tarifarevizióra, azaz helyeseb­ben kifejezve: viteldíjdrágításra készül­nek, — ismételten igénybeveszik az al­kalmazottak fizetését. Súlyosnak tartom a Beszkárt alkalmazottak újabb megter­helését, mert meggyőződésem, hogy a hurt tovább feszíteni nem lehet, nem különösen a minden erejüket és idegü­ket a köz szolgálatába állító Beszkárt alkalmazottaknál. — Nem helyeslem a belügyminisz­ter álláspontját a nyugdíjterhek feleme­lése tekintetében sem. Kétségtelen ugyanis, hogy a viteldíjemelés révén a nyugdíjalap mentesül az eddigi igény- bevételtől, illetőleg mód nyílik arra, hogy az immáron teljes egészében köl­csönvett nyugdíjalap problémája min­denkit kielégítő megoldást nyerjen. Az nem megoldás, hogy a Beszkárt köl­csönvette a nyugdíjalapot és most dup­lájára emelik az alkalmazottak nyug­díjilletékét, vagyis hogy a kölcsönvett nyugdíjalapot tulajdonképen jelenté­keny részben ismét az alkalmazottakkal fizettessék meg az illeték felemelésének formájában. — A belügyminiszter úrnak a jőve delmiadó levonása tárgyában interpel­lációm kapcsán tett megjegyzésére je­len alkalommal nem akarok bővebben kitérni. A legnagyobb mértékben anti­A közelmúltban foglalkoztam a nyil- I vánosság előtt a Szent Imre-város tíz éves fejlődésének történetével, az mi­kép épült be, városrendezés szempontjá­ból hogyan tisztult és tisztül a Szent Imre-város utcáinak látképe, hogy ki­érdemelje a „Szent Imre kertváros“ el­nevezést. Foglalkoztam azzal, hogy a város­szabályozás terve mivé alakítja a jö­vőben a kerület területét, a kifejlesztést mily elvek alapján kell eszközölni, hogy a kerület fejlődése helyes irány­ba tereitessék. A következőkben rátérek azon szem­pontokra, melyek a kerület fejlődésére fontosak és kihatással bírnak. Neveze­tesen a főforgalmi útak létesítése, vil­lamos és vasúti forgalomnak kifejlesz­tése az autóbusz bevonásával, a Szent Gellért-térröl a HÉV kihelyezése, gyógyfürdőink fejlesztése, az előttük levő terek rendezése, parkozása, sétá­nyok létesítése, templomok építése, az állandó kiállítási terület megépítése, a polgári lövész- és sporttelep felállítása, a tervbe vett természettudományi mú­zeum, Lendl Adolf elgondolásában, amely tanulmány már is a polgármes­teri ügyosztályban várja előkészítését, a szabadtéri színpad elhelyezése és megépítése, a kerületi tüzőrség felállí­tása, a kerületi elöljáróság hivatalai­nak elhelyezése, illetve az épület át- átalakításának befejezése. A főforgalmi útak közül elsősorban a Verpeléti-útat kell megemlíte­nem, mert ez az útvonal kínálkozik be­építettségénél fogva elsősorban arra, hogy a Horthy Miklós-hídnak 1938-ban meginduló forgalmát levezesse, miért is ezen útvonal átépítése a Budafoki-út és a Műegyetemi rakpart bekapcsolása mellett már nagyon időszerű kérdés. Ezen útvonal erős igénybevétele már most kívánatossá teszi, hogy a Horthy Miklós-hídtól elinduló, a Fehérvári-úti alúljárónál áthaladó és a Kelenföldi pályaudvarnál végződő Szent Ist- v á n-ú t megnyitása és kiépítése a közel jövőben megvalósúljon. Sürgősen kiépítendő volna a Horthy Miklós-útat és a Budaőrsi-útat összekö­tő Hamzsabégi-út, mely már ma forgalmas és az új balatoni müút és az új repülőtér megnyitásakor hatványozott mértékben fog igénybe vétetni. A sürgősen megnyitandó, illetve ki­építendő főforgalmi útak közé kell a T é t é n y i-ú t és Etel e-ú t kiépítését is soroznom. szociálisnak tartom azonban, hogy amíg a 3500 pengőn felüli fizetések jövedelmi adóját továbbra is a társulat fizeti, a kisebb fizetések után áthárítják ezt a terhet az alkalmazottakra! A közúti és vasúti forgalom lebonyo­lításánál elsősorban keresztülviendö a polgárságnak mind erőteljesebben nyil- vánúló azon kívánsága: a HÉV-nek a Szent Gellért-térröl való kihelyezése és a villamos tarifának a határig való ki- terjesztése. Megépítendőnek tartom a Horthy Miklós-úttól a Tétényi-úton és a C3ur- gói-úton át a Fehérvári-útba bekapcso­lódó villamos körforgalmi vonalat, mely úgy a Sósfürdö, de fő­ként az alsó Kelenföld lakosságának szükségletét volna hivatva kielégíteni. E helyütt említem meg, hogy a vas­úti forgalom lebonyolítására ismét szó­beszéd tárgyát képezi azon eszme, hogy egy új, nagyobb méretű személypályaudvar létesülne a Budafoki-út és Fehérvári-út között, a mai összekötő vasúti töltés pályaszint­jében. Ennek megvalósítása esetén a déli vasút pályaudvara megszűnne és a ke­rületet feldaraboló egyik vasúti töltés megszűnne. Ezen pályaudvar létesítése esetén a Dunán közlekedő távolsági személy hajóforgalomnak is itt lehetne állomást létesíteni. Az autóbuszforgalomnak a kerületen át való vezetése a Hamzsabégi-út, vagy a Budaörsi-út igénybevétele mellett az új repülőtér forgalma fog lökést adni. A sétány kérdését ki kell terjeszteni már Szent Imre városára is. Jelenleg a kerület sétánnyal egyáltalán nem bír. E célra a szabályozási terv szerint ren­delkezésre áll a Szent Imre her- c e g-ú t, F a d r u s z-u tea és Lenke, tér közti terület, mely sivár, el­hagyott állapotánál fogva már rászo­rul a székesfőváros gondozására. Az alábbiakban rámutatok azon kö­rülményre, hogy a Szent Imre városban a katolikus polgárság hívői templommal nem bírnak, csak elégtelen befogadó ké­pességű kisebb-nagobb kápolnákkal kell megelégedniük. A Szent Imre her­ceg-úti ciszterci-rendi templomon kívül a Fehérvári-út mentén a Szent Adal­bert egyházközség plébánia-templom megépítése kívánatosnak mutatkozik, i Kerületünkre nagy kihatása lesz! majd az állandó kiállításnak a Horthy Miklós-híd és az összekötő vasúti híd között a Budafoki-út és a Dunapart közötti tervbe vett elhelyeze- zése. Kívánatosnak tartom ezen terv napirenden való tartását, mert szépészeti szempontból is szüksé­ges a fenti terület rendezése. Szent Imre kertváros felé Irta: Duday Alajos dr., tanácsnok, a XI. kerület elöljárója Ugyancsak napirenden tartandónak vélem a természettudományi múzeum­nak és a kertnek az összekötő vasúti híd alatt a N á d o r-k ért részbeni te­rületén tervbe vett elhelyezését. A testnevelés szempontjából, a pol­gári lövész- és sporttelep létesítését az összekötő híd töltésével párhuzamosan haladóan a Budafoki-úttól a Duna felé eső főváros területén honvédelmi szem­pontból is sürgősnek vélem. Színművészeti szempontból nagy ha­tást jelent a szabadtéri színpa­dok megvalósítása. Kerületünk­ben erre két hely is kínálkozik. Az egyik a Gellért-hegy északi oldalán az Orom-utca alatt levő amfiteatrum- szerű mélyedés, a másik, a kis Gellért-hegy délnyugati oldalán fekvő fővárosi köporbánya helye. Ezen utóbbi hely ma-holnap úgyis mű­vészi megoldásra szorul. Közintézmények létesítése közül meg- vaiósítandónak vélem a szülés z-o t- hont és bábaképzöt, melynek céljára a Szent Imre herce g-ú t es Nagyboldogasszon y-ú t közti terület is rendelkezésre áll. Felvethetem ezzel kapcsolatban a Sósfürdő kérdését is. A Sós­fürdö vize, mint ismeretes, kiválóan speciális, női bajok gyógyítására alkal­mas. Prosperálni azonban nem tud, mert a vállalat közismerten szegény. Ameny- nyiben az elöl hivatkozott intézmény­nek azon helyen való elhelyezése ellen felszólalások történnének, helyesnek tartanám a szülész-otthon és bábakép­zőnek a fürdővel való egyesítését, és ottani felépítését, hol különleges gyógy­víz és üdülő sétány rendelkezésre áll. Meggondolandónak vélem egyáltalán, nem volna-e helyes a Sósfürdőt a szé­kesfőváros politikájába be­vonni. Ugyancsak szorgalmazandó e városrész széttagoltságára való tekin­tettel a nyilvános illemhelyeknek na­gyobb számban való felállítása is. A Szent Imre város állandó fejlődése okozta, hogy lakossága az utolsó nép­olvasás óta hatalmasan, több, mint 21 százalékkal szaporodott. A Horthy Miklós-híd megnyitásával a kerület újabbi fejlődést vár. Ezen fejlődéssel a közigazgatásnak is lépést kell tartania. Szükséges tehát, hogy a kerületi elöl­járóság hivatalainak végleges elhelye­zése és nyugodt ügyvitele biztosítva le­gyen és a polgárság jogos igényeit ki­elégítse, vagyis, hogy az elöljárósági épület átalakítása befejeztessék. KOzpontl fűtések, ogészségűgyiberendezések DOBRA? KALMAN oki. mérnOk Budapest, V., Katona József ucca41. (Újpesti rakpart sarok.) Telefon 21-0-19 Sxékesfóvárosi :Pavilon WEISGRVBER Vátosliget Mg gnyili HOFBAUER és PIAZZA építőmesterek telefon: is-s-sq. Telep: VI., Béke-tér 5. Iroda: VI.,Szondy-u. 34 Villamos világítási-, erőátviteli-, csengőjelző-, táv­beszélő- és rádióberendezések. Elektromos háztartási tűzhelyek. THERMOLUX kft. Budapest, Vili,, Prátsr-utca B. Telefon : 38-3-88.

Next

/
Oldalképek
Tartalom