Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-10-24 / 43. szám
3TT-----\ FELEL ŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaos Ivof-ulca ©. Telefon: 1^828^23. Postatnkorékp. ctekkszómla 30.9} Előfizetési őrak: Egész évre.................................................. 30 pcnsö Fél évre.......................................................... 13 Penflö egyes szám Ara ftO fillér Datdhyí A budapesti városháza és a várospolitika osztatlan örömmel veszi tudomásul Darányi Kálmán dr. miniszterelnöki megbízását és rokonszenvvel gratulál az új miniszterelnök bemutatkozó beszédéhez az országgyűlés képviselőházában. Noha ez a beszed speciális várospolitikai vonatkozásokat nem is érintett, mégis kicsendült belőle, hogy amint az országos politika mezején minden vonatkozásban a bölcs józanság és a komoly megfontolás jogja irányítani a kormány cselekedeteit, azonképen a budapesti városházám is a legutóbbi esztendők ideges hangulatú kormányzati tényei helyeit a higgadt és lecsendesett reál politika lesz az emberek mozgatója és az események irányítója. A pénzügyi bizottságban most lezajlott költségvetési vita a maga politikamentességével, komoly célkitűzéseivel és hűvös tárgyilagosságával amellett bizonyít, hogy a városházán senki sem kíván forró politikai hangulatokat, véres csalókat és forrongó kedélyhullámzásokat, hanem békés munkál, csendes, alkotótevékenységet, szóval mindazt, amit országos vonatkozásban a miniszterelnöki programbeszéd annyira fontosnak tart. Darányi programja a városháza programja is egyben: a keresztény és nemzeti eszme élénk kihangsúly ozásával a hétköznapok programja, azoké a hétköznapoké, amelyeknek derűs szimfóniája a gépek zakatolását, a, ringó búzakalászt, a fejlődés és haladás örökszép ritmusát jelenti! Örömmel vesszük tudomásul, hogy az új kormányzat szakít a Gömbös-éra városházi diktatórikus hajlamaival, men kívánja, hogy a városházi NÉP mindent és mindenkit legázoljon a maga hatalmi törekvései érdekében. A kormányzat iletékes tényezői —- elsősorban maga a miniszterelnök és a belügyminiszter — azon a nézeten vannak, hogy a bevált koalíciós kormányzat, a két pártrend szer az, amely hivatva van tényleges nyugalmat, rendet és békét teremteni a budapesti városházán. A közgyűlés két nagy guvernamentális pártja: a Keresztény Községi Párt és a Nemzeti Egység Pártja a jövőben minden féltékeny kedés nélkül haladhat a keresztény és nemzeti világszemlélet által kijelölt közös úton. Úgy érezzük: a háború és a forradalmak, továbbá a forradalmak óta eltelt majd két évtized óta a budapesti varosháza elsőízben érte el a békesség nyugodt és boldog révét. Nem kétséges, hogy az a változás Darányi Kálmánnak, az új miniszterelnöknek köszönhető, aki az azonos célú és világ- szemléletű kormányzópártok közötti válaszfalakat egészen árnyalati különbségekig lebontva, biztosítani igyekszik a városháza békéjét, a főváros és a l ormány közötti harmóniát, melynek garanciája egyébként Sipőcz főpolgármester köztiszteletben álló személye. Az UJ Budapest leijei* részletességgel ismerteti Ko*ma Miklós törvényjavaslatát az lQ30~as fővárosi törvény módosításáról és kiegészítéséről — Az Uj Budapest tudósítójától — A Nemzeti Egység Pártja legutóbbi értekezletén ismertették a szakminiszterek az országgyűlés képviselőházában legközelebb benyújtásra kerülő törvényjavaslatokat. A bemutatásra került törvényjavaslatok során Kozma Miklós belügyminiszter az új fővárosi törvénytervezetet ismertette, és azt a képviselőház szerdai ülésén be is terjesztette. A törvényjavaslatot az alábbi teljes részletességgel áll módjában az Uj Budapestnek ismertetnie: Megállapíthatjuk, hogy az új fővárosi törvénytervezet nélkülözi azokat a politikumokat, amelyeket az egész sajtóban elsőnek és egyedül az Uj Budapest sérelmezett. így főképen hiányzik a törvényjavaslatból az a rendelkezés, amely szerint a szakszerűség címén a törvényhatósági bizottságban helyet foglaló bizottsági tagok a jövőben nemcsak tanácskozási, hanem szavazati joggal is fognak bírni. Ha a szakszerűség címén a törvényhatósági bizottságban helyetfogíaló bizottsági tagok visszanyernék szavazati jogukat, azok kétségtelenül a Nemzeti Egység Pártja szavazatait gyarapítanák. Tekintettel arra, hogy a kormányzat városházi politikájában meg akarják szüntetni az egypárt-'rendszerre való törekvést, ezt a paragrafust, amely ellen a Keresztény Községi Párt vezetősége élesen tiltakozott, törölték a belügyminiszter által a képviselőház elé beterjesztett törvény- javaslatból. Van azonban a törvényjavaslatnak egy olyan pontja, amely a legnagyobb mértékben alkalmas arra, hogy városházi körökben feltűnést keltsen. A javaslat szerint a főpolgármestert az állami rendszerű IV. fizetési osztály szerint járó fizetés és lakáspénz, továbbá az állami költségvetésben évenként megállapított, nyugdíjba be nem számítható képviseleti átalány illeti meg. A törvényjavaslatnak ez a pontja — amely élénk feltűnést fog kelteni — azt jelenti, hogy a főpolgámester alig valamivel kap több nyugdíjba is beszámítható fizetést, mint egy fővárosi tanácsnok és fizetése lényegesen alatta marad egy középszerű fővárosi üzemigazgató fizetésének. Kétségtelen, hogy a képviselő- házi tárgyalás során a főpolgármestert illetően igen sérelmes pontot az ország- gyűlés bölcsesége ki fogja korrigálni. A két fejezetből, összesen 12 paragrafusból álló törvényjavaslat a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930: XVIII. te. újabb kiegészítéséről és módosításáról szól. A törvényjavaslat első fejezete a hatáskörökről intézkedik. Az első fejezet első §-a a legteljesebb pontossággal és részletességgel megállapítja a kerületi elöljáró hatáskörét. A javaslat szerint a kerületi elöljáró, mint az önkormányzati közigazgatás kerületi hatósága a) elsőfokú hatósági jogokot gyakorol azokban az ügyekben, amelyeket valamely jogszabály hatósági jogkörébe utal, b) végrehajtja a székesfőváros központi hatóságának — és amennyiben jogszabály értelmében erre köteles — piás hatóságoknak rendelkezéseit és utasításait is, c) figyelemmel kíséri a kerület életviszonyait, a polgármesternek előterjesztéseket, illetőleg javaslatokat tesz, d) kiadja azokat a hatósági bizonyítványokat, amelyek kiállítását jogszabály hatáskörébe utalja. A kerületi elöljáró hatásköréből a polgármester hatáskörébe megy át az iskolakötelesek nyilvántartása, valamint az állategészségügyi törvényben foglalt tennivalók ellátása. A törvényjavaslat belügyminiszteri rendelettől teszi függővé a közegészség- ügyi közigazgatás területén az elsőfokú hatósági hatásköröknek a polgármester és a kerületi elöljáró közti megosztását. A törvényjavaslat szerint a belügyminiszter a földjnívelésügyi miniszterrel együtt rendeletben állapítja meg a mezőgazdasági termékek és cikkek közforgalmának a székesfőváros területén való ellenőrzésre jogosult hatóságokat. A kerületi elöljáróságról szóló 1993. XX3UIII. t. c.-ben felsorolt azokban az ügyekben, amelyekről ez a törvény, vagy egyéb jogszabály másként nem rendelkezik, az eljáró hatóságokat a törvényhatóság szabályrendeletben állapítja meg. A törvényjavaslat II. fejezete a Vegyes rendelkezések gyűjtőcímet viseli. A II. fejezet első §-a a főpolgármester fizetésére vonatkozik. Eszerint a főpolgármestert az állami rendszerű IV. fizetési osztály szerint járó fizetés és lakáspénz, továbbá az állami költség- vetésben évenként megállapított nyugdíjba be nem számítható képviseleti átalány illeti meg. A törvényjavaslat szerint hatályát veszíti az 1930: XVIII. t. c. kilencedik szakaszának első bekezdése, ameh sprint a főpolgármester évi fizetééXl é- lakáspénzét az állami költségvetésben törvényhozás állapítja meg. A törvényjavaslat módosítja az 1939- as fővárosi törvény 48.-ik szakaszát .a polgármester hatásköréről. A törvényjavaslat szerint a polgármester a fővárost a kormányhatóságokkal, bíróságokkal, más hatóságokkal, vagy harmadik személyekkel szemben közigazgatási hatáskörbe tartozó vagy vagyonjogi természetű ügyekben képviseli, ellenben a jövőben nem fogja képviselni a fővárost azokban az ügyekben, amikor k. törvényhatósági bizottság közgyűlésé gyakorolja politikai jogait, továbbá a í elírási, levelezési, kérelmezési és a közigazgatási bírósági panaszjogot. Ugyanezen paragrafus szerint az 1930-as fővárosi törvény azon §-c, amely szerint a főváros törvényhatósági bizottságát, amidőn a közgyűlés politi- Kai, stb. jogait gyakorolja, a polgár- mester képviseli: megszűnik, — ugyanezen esetekben is, mint egyébkor: a főpolgármester, mint a közgyűlés elnöke, képviselője a törvényhatósági bizottságnak. Külön paragrafus intézkedik a törvénytervezetben a közterület foglalásának kérdéséről, amely jelenleg sok vitára és hatásköri összeütközésre ad al kalmat a főváros és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa között. Az új törvén szerint a főváros a közterület-foglalás kérdésérő! záros határidőn belül küld i, szabályrendeletet köteles alkotni. Általában arra fogja utasítani az új törvény a fővárost, hogy a fővárosnak a jelen törvény rendelkezéseiben érintett szabályrendeleteit a törvény hatályba lépése után legkésőbb egy év alatt összhangba kell hoznia a törvény rendelkezéseivel. A törvényjavaslat szerint a főváros területéhez kell csatolni Budaörs község határából azt a részt, amely a nemzetközi közforgalmú repülőtér céljára szükséges, továbbá Sashalom község területéből azt a részt, amelyen az állami lakótelep fekszik. Az Ehinann- telepi nyomorgóknak a fővároshoz való tartozását régóta kívánja Pest-vármegye, ennek az idecsalolásnak azonban a főváros szociálpolitikai budget-je nem túlságosan fog örülni. Fontos és figyelemreméltó rendelk zése a törvényjavaslatnak az az intézkedése, amely kötelességévé teszi a-; Oi <3 P T5 CD w rfr < o M Cfl M v* H * ^ ‘PŰ H" cd v-y < < Jj. p* c+ £ N O tű «t I S c; a <3 c+ Itt a legújabb fővárosi törvény!
