Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-04-28 / 16. szám

WBWDAPESI 8 1928 április 28 PIU kívánnak a kerületek ? Egy városrész, melynek belseje nagyvárosi közepe falu, kiiis© övezete gyár — Ernőd elöljáró nyilatkozata a Ferencvárosról, amely Budapest egyik legelhanya- goltabb kerülete — Egyetlen park sincs a Ferencvárosban, ahol a por számum kódjára lepi el a kórházakat Az Uj Budapest ankéfla a kerületi elöljárókkal — Az Uj Budapest tudósítójától — Budapestnek talán legjelleg­zetesebb kerü­lete a Ferenc­város, a »Franz- statt«, amely a maga külön tra­dícióival és a sport, különös­képpen a fut­ball révén inter- nacionális szem­pontból is elért népszerűségével a főváros életében valóságos kü­lön kis várossá alakult. A társa­dalmi viszonyai is ehhez a speciális helyzethez formálódtak a Ferenc­városnak, de ha közelről meg akarja ismerni valaki a Ferencvárost, meg­felelő képet csak abból a koncentrált adatgyűjteményből kaphat, amely a kerület legjobb ismerőjének, az elöljárónak közigazgatási asztalára jut. Ernőd József dr., a Ferencváros elöljárója, érdekesen vázolta az Uj Budapest munkatársa előtt a nagy­kiterjedésű IX. kerület viszonyait, kívánságait, helyzetét. A nyilatko­zatot az alábbiakban adjuk : — Talán sokan csodálkoznak azon, ha a Ferencvárost Budapest egyik legelhanyagoltabb kerületének nevezem. Az elhanyagoltságot rész­ben maga után vonja a kerület speciális helyzete. Kerületünk há­rom részből áll. A Vámház-körúttól a Ferenc-körútig a városi jellegű rész terjed, a Ferenc-körúttól a Hal­iránt érdeklődött és különösen kiváncsi az amerikai szegényházi és szociál­politikai intézményekre. A mérnök mondott valamit Libernek, aki ugyan nem értette meg, hogy miről van sző, de igent intett rct. így történt, hogy egy városi automobil egyenesen a repülő­térre vitte a főmérnököt és európai ven­dégét. Csak ekkor kezdte sejteni a derék Bandi, hogy itt nem kevesebbről van szó, minthogy repülőgépről nézzék meg Washingtont és környékét. Bandi egy­részről nem akarván visszatáncolni, másrészről angolul nem tudván meg­mondani a washingtoni főmérnöknek, hogy ő nem mer repülőgépre ülni, kénytelen-kelletlen beszállt a repülő­gépbe. Öméltósága ugyan azt mondja, hogy mindent gyönyörűen látott, a was­hingtoni külön kórházvárost, címhelynek építészeti remekművére akarták az ő figyelmét külön felhívni, de viszont vannak a küldöttségnek rosszmájú tag­jai, akik Liber előadásával szemben utalnak arra, hogy a repülőút után igen sápadtan tért vissza hoteljébe és olyas­félét mondott, hogy a tengeri betegség, amelyet tudvalevőleg csak ő állott ki a küldöttség tagjai közül, bliktri ahhoz a zuhanáshoz képest, amivel egy repülő­gép ezer méter magasságból hirtelen leereszkedik . . . — Borítsunk fátylat az amerikai repülőgépekre! — Mit hallott Rajháthy betegségéről ? — Szegény Rajháthy elöljáró súlyos beteg, az Uj Szent Jánosban fekszik és most már bejelentem, hogy az Uj Buda­pestben nem ő, hanem a helyettese fog az elöljárói an ten Kőbánya kíván­ságairól nyilatkozni . . . — Jobbulást kívánok neki! A viszont­látásra kedves dr. Városházy! — Ajánlom magamat, kedves szer kesztő úr! ler-utcáig a falusi jelleg, a Haller- utcától Pesterzsébetig a gyári jelleg dominál. A kerület elmaradottságá­nak legfőbb oka, hogy az eredetileg szépfekvésű városrész legszebb na- gyedét, a Dunapartot és az ahhoz közeleső területet elfoglalják a teherpályaudvar rendszertelen el­helyezkedései, valamint a közrak­tárai'. Ilyen helyzetben a kerület el- zártan áll a levegőtől, nem is fej­lődhet, a városrendezés szempontjai tehát feltétlenül és sürgősen a teher­pályaudvar és a közraktárak ki­telepítését követelik. Ugyancsak a fejlődés és a városrendezés kívánja a Boráros-téri híd megépítését, mert a Dunán átvezető állandó út friss kapcsolatot létesít a budai oldal és Kelenföld életével. Rögtön fellen­dülne a kerület, ha a dunaparti teherpályaudvart, valamint a köz­raktárakat kitolnák Csepel-szigetig, amit a kikötővel kapcsolatosan a fejlődés úgyis megkövetel. — a Ferencváros legszebb részén nagy lendülettel kezdődhetne meg a vá­rosi élet. Hogy a Dunapart el­zárása mennyire oka a hátramara- dottságnak, arra elegendő egy pél­dát említenem. A Ferencváros belső része, amely tökéletesen városi jel­legű, azonkívül közel van a főváros központjához, üres telkeket mondhat magáénak, mint a Gregersen- és Machlup-féle bőrgyárak területei, amelyeken, a Dunapart elzártsága és használhatatlansága révén semmi féle szempontból sem lukrativ vál­lalkozás az építkezés. Az állam nagy adókedvezményeket adott ezekre a területekre, a kedvezmény 1915-ben lejárt, de építkezés nem történt. ■— A kerület egészségügyi viszo­nyait és levegőtlenségét okozza és hátráltatja az is, hogy egy parkja sincs a Ferencvárosnál'. A szegény lakosság nem viheti gyermekeit friss levegőre, pedig ezen a bajon lehetne segíteni azáltal, ha a Hal­ler-utcában levő országos vásár­teret, amely rendeltetésének kü­lönben sem felelt meg, bejásítanák és a közönség részére átadnák. Ez által a Szent László, Szent István és Gellért-kórházak is egészsége­sebb levegőhöz jutnának. Jelenleg az a helyzet, hogy egyheti nyári szárazság után a por felszárad és számum módjára borítja el a kór­házakat. — Egészségügyi szempontból legnagyobb hiány a kerületben, hogy a külső részek számára mind­eddig nem épült népfürdő. A külső részeken a bűzös gyárak, a csont- és rongygvűjtőtelepek foglalkoz­tatják a munkások nagy tömegeit, a munkások egészsége az állandó piszok miatt veszélyben forog, amivel szemben prevenciót két nép­fürdő építése és nyári Dunafiirdő létesítése jelentene. Nem kell nagy­szabású befektetésre gondolni, a a legegyszerűbben kell megépíteni a népi indokét, ha másként nem, melegzuhany-rendszerrel, s akkor a munkásság nem lesz kénytelen po­rosán és bűzösen hazatérni laká­saiba. A kerületben lévő szemét­gyűjtőtelepeket, á központi csa­tornatelepet, a bűzös gyárakat, valamint a csont- és rongygyűjtő- telepeket kihelyezni nem lehet, mert a Budapesten állandó észak- njmgati szelek következtében ezek­nek a telepeknek a Ferencváros külső része nyújt legjobb elhelye­zést. Ez a helyzet természetesen hátráltatja a lakóházak építését, de viszont ugyanakkor a telepekhez hasonló jellegű vegyi gyárakat be­fogadhat. A fejlődésnek éppen ez­zel kapcsolatban vannak lehető­ségei, mért a vegyi gyárak alaku­lásának feltétele, hogy közelükben fejlett, más irányú ipar alakult ki. — A hosszú háromszöghöz ha­sonló Ferencváros közlekedési vi­szonyai elég jók, három irányban, az Üllői-úton, Mester-utcán és Soroksári-úton egészen a határig végigvezet a villamos, legújabban pedig az autóbuszjárat tizenötös re­lációja a Ráday-utcától egészen a Haller-utcáig közlekedik. A kerü­let külső részén jobbára bolgár szántóföldek vannak, a terjeszke­désre, a kultúrálódásra abban az irányban meg van a lehetőség. — A kerület adminisztrációjá­nak legnagyobb baja, hogy nincs megfelelő elöljárósági épület. Az elöljárósághoz tartozó hivatalokat öt épületben helyezték el, minde­nütt kis szobákban, folyosók és előszobák nélkül és hogy ez mit jelent a közönségnek, csak az konstatálhatja, aki valamelyik folyósótlan szoba előtt, az össze- zsúfoltságban félórát kénytelen várakozni. Uj elöljárósági épület kell, amelynek elhelyezése a Fe­rencváros közepén, a Mester-utca és Haller-utca között legcélsze­SÍ UTÓBUSZ MŰaSZTJItOSOK TERMELŐ- £S ÉRTEKESflfi SZÖVETKEZETE ÚJPEST, ARPAD-UTCA 18. Közlekedés az 55. villamossal Kiváló minőségű bútorok— A FANSz tagjainak a legmesszebb menő kedvezményeket nyújtjuk felSrNAYÉSRÖNA gép- és szállítóeszközgyár I — X,, Kápoina-tér — uras országunk legnagyobb autoiparvállalatának Or- és hikgyvszetö-iskolája az elsői Budapest, V., Zápolya-u. 13. Telefon: L. 906-69. j rűbb. A főváros pénzügyi ügy­osztálya elzárkózik az elöljáróság épületének költségei elöl, mert nem lukrativ befektetésről van szó. Mindamellett előljárósági épületre mégis szükség van, az adminisz­tráció is fontos, és midőn új szék­hazat sürgetek, nem gondolok grandiózus épületre, hanem olyanra, amely egyszerű kivitel mellett, tág szobákkal és meg­felelő folyosókkal az adminisztrá­ción keresztül a közönség igényeit szolgálja. A Bakács-téri kétemeletes épületre nem érdemes emeletet épí­teni, elöljáróság céljára az az épü­let teljesen alkalmatlan, de a fő­város, amelynek tulajdonában van az épület, szintén előnyösebb meg­oldáshoz jutna, ha a földszinten visszaállítaná az üzlethelyiségeket, az emeleten pedig lakásokat léte­sítene, mint ez annakidején volt. — Nem lennék a Ferencváros elöljárója, ha nem emlékeznék meg a Ferencvárosi Torna Club nagy jelentőségéről. Az FTC Budapest­nek és Magyarországnak mindig büszkesége volt, a külföldön elő­ször . ismertetett meg bennünket a legjobb értelemben. A nagy futball­mérkőzéseken negyvenezer ember szokott résztvenni, de a nagy­szabású sportnapok közlekedése a legminimálisabb igényeket sem elégíti ki. Könnyen segíthetne ezen a főváros, hiszen az Autóbusz- üzem kocsijai talán mégis arra valók, hogy sportnapokon a tömegek ren­delkezésére álljanak. Ezt a speciá­lis, alkalmi közlekedést a Calvin- tértől a sportpályáig kellene le­bonyolítani . Az Autóbuszüzem nagyon jól járna, de a közönség is. A sport, az FTC, a futball pedig megérdemel ennyi figyelmet a hatóságok részéről. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS SZÓIT GELLÉRT GYÓGYFÜRDŐJE a régi Sárosfürdő rádióaktiv hévforrásai A LEGTÖKÉLETESEBBEN BERENDEZETT GYÓGYINTÉZET Iszapkezelések, vizgyógyintézetek, szénsavas- és sósfürdők, gyógytorna (Zander), forrólég- és villanykezelések, Inhalatórium, pneumatikus kamra, stb. Széchenyi ÜÜ wrmKss&tEss9 A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógy- eljárásokhoz szükséges fölsze­relésekkel ellátva. A város minden pontjáról köny- nyen megközelíthető Budapest Székesíiíváres Ásvényviz-üzema HAAMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! Telelőn: Teréz 286-76. STABIL <24 ÉPÍTŐ ÜT. kö I Budapest, V., Deák Ferenc-u. 16-18­Telefon : T. 140-17, 239-01. ÍRÓGÉPEK és kellékek jutányos árban VASS JÁNOS műszerész IV., Molnár-u. 1. (Eskü-térnél) Telefon: J. 451-04

Next

/
Oldalképek
Tartalom