Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-10-04 / 34. szám

1922 október* 4 UJ BUDAPEST 3 • • • Megindult a korteskedés szegény jó Sallay Árpád örökéért és a főjegyzők egymásután keresik fel a bizottsági tagokat, hogy a választásnál támogatásukat kérjék. Mellesleg meg­jegyezve, még hire sincs a választás kitűzésének és. ma az a konstelláció, hogy november vége előtt nem is kénül sor a választásra. Annál visszatetszőbb ez a korteskörut, amely kellemetlen a bizottsági tagok­nak, hiszen bármilyen párthoz tartozó legyen is, párthatározat fogja kötni a szavazásnál és igy egyéni véleményének vajmi bajosan adhat kifeje­zést. De még súlyosabb beszámítás alá esik ez a ki­lincselés a tisztviselők szempontjából, hiszen ha va­lami, hát a voksért való koldulás alkalmas arra, hogy aláássa a köztisztviselő tekintélyét, mélyen bántsa önérzetét és sértse öt emberi méltóságában is. Nagyon kérjük a bizottsági tagkoat, hogy hárítsák el maguktól a választási hadjáratban az effajta látogatásokban megnyilvánuló nagyon is kétes ér­tékű megtiszteltetést és kérjük a főjegyző urakat is, hogy ne feledkezzenek meg köztisztviselői mivoltuk­ról és az előlépési jelentő állásokra való pályázat­ban hivatali érdemük és szorgalmuk legyen a tá­masztékuk, nem pedig a városatyák ajtóin való ko­pogtatás. Az uj fővárosi törvénybe okvetlenül fel kell venni egy olyan paragrafust, mely egy szer smin- denkorra eltörli és lehetetlenné teszi az autonómiá­nak ezt a csúnya kinövését, megtalálván a módját annak, hogy kilincselés nélkül is előléptetéshez jus­sanak az arra igazán érdemesek . . . Uj és szokatlan módját választották a reklámnak a tej vállalatok, amikor tisztviselőiket és munkásaikat vonultatták fel az Árvizsgáló Bizottság elé a tej árának emelését kérvén. A reklám amerikai izü, de amerikai erkölcs- telenségü is és nagyon is hozzápasszol a gondolko­dásnak ahhoz a módjához, amely a kommünben a Szovjetház számára lefölözte a csecsemők és betegek tejét, ma pedig becsületes tejellátás helyett shymmi- zenével éktelenitett yoghourt-csarnokokat tart fenn. A küldöttség járás azonban nem sikerült, mire a tejvállalatok önkényesen merészelték a tej árát máról-holnapra felemelni. Micsoda hatalom állhat Stern Samuék mögött, hogy az ár drágításnak ezt a szemérmetlen formáját merték választani és hol ké­sik a főváros tejhivatala, a rendőrség, az ügyészség, az államhatalom, hogy ezek az urak még mindig nem Zalegerszegen szívják a finom tuladunai leve­gőt? A tejvállalatok állam akarnak lenni az állam­ban, a, tejvállalatoknak senki sem parancsol, előttük nincs hatósági tekintély és ellenük úgy látszik nincs hatósági erő sem. Az a hatóság, amely egyfelől tiiii a csecsemők és betegek legszükségesebb lápszerének részvénytársasági célra történő áremelését, 'agylát­szik azt sem tudja megakadályozni, hogy a közönség elől elvont, hatósági segedelemmel Budapestre irá­nyított tejből vaj és pikáns sajtok kerüljenek a gaz­dagok asztalára. A közönség érdekében követeljük, hogy a kormány azonnal küldjön külön tejkormány­képp sem kicsinylendő, mert úgy a belsőségben fo­ganatosított rendezések és utca kinyitások, mint a külsőségben, véghezvitt telekszorzések igen nagy összeget képviselnek. A jobbparton maradva az alább ismertetendő na­gyobb szabású városrendezési műveletek elkövetkez- téig említendők a következő szabályozási és ren,de- zési munkák: a Várban a királyi vár és környékének rendezése, tehát a királyi vár kertjének szabályozása különösen a nyugati részeken s az uj szerpentin­feljárónak, a Palota-utnak létesítése; továbbá a Szentgyörgy-térnek rendezése a honvédelmi minisz­térium, majd József főherceg palotájának, végül a királyi palota felső szárnyának megépítése indoká­ból; a nyugati várbástya rendezése, a Disz-tér sza­bályozása a honvéd főparancsnoksági épület építé­sével kapcsolatban, minek következménye az e he­lyen volt evangélikus templomnak a Bécsikapu-térre való átvitele, e térnek a Fortuna- és Werbőczy- utea szabályozás-módosításával, végül a Halász- bástya rendezése a tervezett s azóta megépült nagy­szerű lépcsős feljáróju építészeti műalkotás szá­mára. Az I. kerület többi részében említendő a Gellért­hegy alatt levő dunai házsor kisajátításának tény­leges megkezdése, nagyrészt keresztülvitele, a ta­báni hegyoldal házikóinak alkalomszerű megszerzése a jövőbeli szabályozás számára, amire nézve meg­jegyezzük, hogy átlag minden öt évben van újabb és újabb tervezgetés; magának a Gellérthegynek szabályozási terve 1889-ből már érvényre igyekszik hozni ennek a páratlan fekvésű hegyoldalnak elő­nyeit, a Kelenhegyi-ut és részben a Ménesi-ut be- igtatásával s a parcellaminimumnak 300 négyszög­ölre leszállításával; a Kelenföld 1892-ből való újabb szabályozási terve, amelyben a Ferenc József-hid közeli megépítése és az annak nyomán várható fej­lődés, valamint a kelenföldi pályaudvar egyre nö­vekvő jelentősége a szabályozásmódositás vezér­biztost a vállalatok megfékezésére, aki móresre tudja tanítani Stern Samu aludttejtől megrészege­dett. táborkarát... Itt az ősz megkezdődnek a hangversenyek, újra megélénkül a Vigadó terme. Drága a zsír, a krumpli, a liszt, — de táncmulatságra, hangversenyre mindig van elég pénz a mulatós Budapesten. így lesz ez a télen is, kétségtelenné tevén, hogy Bérezel tanácsnok helye­sen és okosan cselekedett, amikor házikezelésbe vette a Vigadót, mert ilymódon sok pénz folyik be a főváros kasszájába, ami másképen hangverseny- vállalkozókat hizlalna még kövérebbre. Azonban a fővárosnak a Vigadóval kapcsolatban ne csak anyagi, hanem erkölcsi szempontjai is kell hogy legyenek és ez okból meg kell akadályoznia, hogy minden balkáni szemét és berlini kokott a Vigadó pódiumán rángassa aszott végtagjait vagy rezeg- tesse alkoholtól ernyedt hangszálait. Arról nem is beszélve, hogy ma minden külvárosi házmesterlány önálló dal- vagy táncestélyt rendezhet a Vigadóban, ha neki, azaz, pardon, a kitartójának van pénze erre a különben eléggé költséges passzióra. Úgy a Vigadóban, mint a Zeneakadémiáin életbe kell lép­tetni az előzetes cenzúrát, vagyis hogy a hatóságok tulajdonában és kezelésében lévő hangversenyter­mekben ne szabadulhasson bárki a közönség elé, ha­nem csak az, aki komoly művészi produkciókat tud és akar végezni. Jól tudjuk, hogy a cenzúra kétélű fegyver és nem is cenzúrázó bizottságra gondolunk, amely előtt vizsgát kell tenniük a. fellépőknek, ha­nem valamilyen megfelelő formában egy olyan in­tézményt, amely a Lábszár Húsokat legalább a Vigadó és a Zeneakadémia pódiumáról száműzi oda, ahova valók, a külvárosi kabarékba ... A REWORK BARBAR esténkint Segis Levuan a havai-i gitáros. APOLLO-SZINPAD (APOLLO-KABARÉ) Blaha Lujza-tér 2. Telefon: József 13—26. Lovagok, avagy az ember nem tudhatja. Furcsa zenés vidámság egy felvonásban. Irta: Zágony István. CÁkiuolal Énekes tragédia. JOlUVdldl. 1,-ta. if.i. Békeffy István. pK w s A mm Rokokó maszkajáték. idDinel'ScpdrCi irta: Ratló Antal. Szöllősi Ró/si, Kondor Ibolya, Bánóczi Dezső, Sándor Anna, magán szám okkal. Kezdete 8 órai'or. TELEFON: TAD A DIM BUDAPEST. Vili. JÓZSEF 21-16. | HDMKIH RÁKÓCZI-UT 63. Az októberi műsor minden száma csupa újdonság, csupa sláger. Elly és Ully excentric táncospár — Garrett King of true Dance. — Először Budapesten a viiághirü 5 Bottleneck's ikariai játékok. — The Boorleys stepp-táncosok, — Tamás Benő. — Fehér kettős, ezen­kívül még 30 elsőrangú szám. — Steiner Sind művész-zenekara. Elsőrangú meleg konyha. Kezdete >/a10 órakor. eszméje; ennek következménye az Átlós-ut terve­zése, a Fehérvári- és Villányi-ut szélesítése s a külső körútnak a szabályozási tervbe beigtatása és az utcahálózatnak lehetőleg egyenes vonalakban a fo­ntakhoz kapcsolása. ; A Krisztinavárosban az Attila-utca kiszélesítése a Vérmezőig terjedő részben, a Vérmező katonai gya­korlótérül való fentartása és a Városmajor körüli szabályozások említendők, különösen a budai körút összeköttetése a Krisztina-köruttal. IS A Vízivárosban a Korvin-tér, a Szilágyi Dezső-tér és Batthyány-tér nyertek többé-kevésbbé uj alakot s a Batthyány-utcának főközlekedési vonallá fejlesz­tése érdekében annak kiszélesítése határoztatott el. Megindul továbbá a budai külsőbb részek szabá­lyozása. A Mártonhegy, részben az Orbánhegy és Istenhegy, a II. és III. kerületi Rézmál, Szemlőhegy, Vérhalom, Törökvész, Pasarét és Nyékdülők, mint kiváló nyaralótelepek helyei, legelső szabályos fő­útvonalaikat megkapják és ezek lassan-lassan ki is épülnek. Ez időbe esik a németvölgyi, majd ennek hirtelen megtelése után a farkasréti temetőnek tele­pítése; mindkettő szerencsétlen elhatározás, mert az előbbi már akkor is szinte a belterületen volt, utóbbi pedig a legenyhébben emelkedő Németvölgyi-uton könnyen elérhető, elsőrangú kültelki lakóvidéke a budai lankás résznek. A halparton a fentebb ismertetett alapvető szabá­lyozás után a nagy, újabb szabályozásokig mint ki­emelkedő módosítások jelentkeznek a következők: A Keleti, most Központi pályaudvar a Csöm,öri-ut (most Thököly-ut) és külső Kerepesi-ut között jelen-, tékeny területet lekötvén, szükséges volt az itt ter­vezve volt utcák megszüntetését, továbbá az Aréna- utnak a Kerepesi-utba való újabb bevezetését keresz­tülvinni. A vasút közreműködésével ez lehetségessé is vált s az 1881—1884-ig megépült s berendezett pá­lyaudvar az előtte kifejlődő térrel nagy nyereségévé lett a vidéknek, mely ettől kezdve rohamosan fejlő­HÍREK • • • Előfizetési felhívás ! Idestova hét esztendeje lesz, hogy az Uj Budapest megjelent a városi politika po­rondján, fennen lobogtatva a keresztény gondolat zászlaját. Becsületes küzdelem hírnöke volt ez a hét esztendő, mely alatt becsültté tette nevét lapunk. Minden küzdelemhez azonban pénz kell, elsősorban pedig a lapcsináláshoz. Ez év január elseje óta négyszeresére drágult a nyomda, állandóan emelkedik a szerkesz­tőségi és kiadóhivatali budget is. Ezzel szemben előfizetőink jelentékeny részénél közönyösséget, sőt hanyagságot tapaszta­lunk, felhívásaink hiába hangzanak el, nem hogy a felemelt dijakat, de még az alapdijakat sem kapjuk meg egyes, elő­fizetőinktől. Az inkasszálás olyan rengeteg pénzbe kerül, hogy nem alkalmazhatjuk, és ezért újra e helyen kérjük fel előfizetőinket a hátralékok beküldésére és az előfizetés meg­újítására. Előfizetési áraink: félévre ....................... 480 korona ne gyedévre .... 240 „ Félévnél hosszabb időre szóló előfizeté­seket a mai bizonytalan gazdasági hely­zetben nem fogadhatunk el. Az Uj Budapest kiadóhivatala. Szabó Sándort nyugdíjazták. A csütörtöki tanácsülés nyugdíjazta Szabó Sándor dr. udv. tanácsost, Budapest székesfővárosi tisztifő­orvosát, akinek ez év szeptember elsejém telt le harmincötéves szolgálati ideje. Szabó Sán­dorral nagyképzettségíi, kiváló főtisztviselő tá­vozik a városházáról, akinek érdemei Budapest közegészségügyében elévülhetetlenek. Szabó Sándornak köszönheti a főváros közönsége, hogy a háborús forgatagban és az azt követő zavaros időkben a főváros mentesült a nagyobb járványoktól, az ő alapos és sokak által épen ezért nem eléggé méltányolt szorgalmának kö­szönhetjük, hogy a kolera és a kiütéses tifusz dik. Ez a fejlődés bozza magával a Kerepesi-ut (most Rákóczi-ut) külső részének 15 ölesre kiszélesí­tését (a belső részhez az ótriási áldozatok miatt nem akartak nyúlni), az István-ut szélesítését, a Mu­rányi-utca meghosszabbítását s a Bethlen-tér sza­bályozását. Az u. n. százház-csoportból egy évtized alatt lett a mai Csikágó-háznegyed. Ezen időbe esik a Hungária-ut Városliget—Nép­liget között levő részének, később az egész útvonal­nak 24 ölesre kiszélesítése és a Hermina-ut szabályo­zása, valamint a Baross-utca belső részének 8 ölről 9 ölre kiszélesitése, amit azonban csak az építkezések alkalmával esetről-esetre visznek keresztül. 1884-ben indul meg az V. kerületi Tömő-térnek a mai Országház-térré való átalakulása. A parlament impozáns épületéhez mért térre a Szalay-, Alkot­mány- és Báthory-utca, mindegyik 28 méter széles­ségben nyílik, a Dunával párhzamosan futó utcák is szabályoztattak; a felső rakpartnak az országház- épület által történt elfoglalása folytán továbbá át kellett alakítani a rakpartot és lejáróit is. Mindezen több évre húzódó és részleteiben módosuló szabályo­zás és rendezés költségeit a fővárosi pénzalap és a főváros közösen viselte. Fontos továbbá Kőbánya újabb szabályozása; a régi szabályozásról ugyanis kiderült, hogy valóban a fejlődés hátráltatását idézte elő, mert a felvett utcák legnagyobbrészt a nagy téglagyári gödröknek vittek neki s igy az építkezési kedv nem lehetett nagy, annak tudatában, hogy valaki oly utcában épit, amelynek vége vak. Az uj terepfelvétel alapján 1889-ben létrejött szabályozásmódositás a téglagyári gödröket az utcai vonalvezetésben lehetőleg kikerüli, viszont lehetőleg megtartja a még most is jelentős mezei utak vonalát, kifejleszti a Belső- és Külső- Jászberéryi-ut találkozásánál az eddig is megnyi­tásra váró teret és megállapítja a Kápolna-tér vo­natozását. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom