Rákos Vidéke, 1937 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1937-09-05 / 36. szám

36. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 Színészet Sashalmon. Váratlan öröm érte Sashalom közönségét: rövid tizenkét napos szereplésre megjelent a községben Pataky József színtársulata és tszombaton este a Kantiéi- teremben megkez­dette előadásait. Több ltisebb-nagyobb si­kerrel végződött kísérletezés után, előkelő színvonalú és komoly művészi értékű együt­tes vonult be a községbe, hogy a számbá- vehető színházi, állomások közé meghódítsa nem könnyen lelkesedő közönségét. Az első előadás a legszebb reményeket keltette. A tágas terem csaknem egészen megtelt és a közönség meglepetve, elragadtatással tap­solt, éljen zott, uj ráz látott. A csavargólányt igen jó előadásban élvezték a sashalmiak A Pataky-színtársulatnak igen kiváló tagjai vannak, akik a legelső vonalba tartóznakj. Főrendezője Ekecs Ferenc, a legkiválóbb művésziek egyike, ia nagy mulattató, akit mindenütt bálványoz a közönség. Tihanyi Marikáról is mindenki, tudja, hogy kicsoda. Most is olyan drága, ügyes, olyan elragadó), akármit játszik. Már az első estén kirobbanó sikerük volt. Ha, máséit nem, egyedül az ő kedvükért minden este tele lesz, a szinháízj. FI|á|t a pjag'y szerű Matolcsy Béláné, akit a Deák társulatában ünnepeltünk. Ila Mery, a kedves, szép primadonna, a Kallós-társu­latból isméit és kedvelt, hatalmas hangú Lányi István és' a többi, mind. A műsor j,s kitűnő. Szombat: Urílány szobát keres. — Vasárnap d. u. fél 6 jófrtaikor, utoljára — köz­ki v ánatra. A öS|avar;gólány. (Hely.árak 20— 50 fillérig.) Este fél 9: Itt először: Marika hadnagya. A legnagyobb operettsikjer. Ä hátralévő napokon, színre kerül még: A csodahajó, Bikfic tanár ur, Nászú ti társ, A romantikus asszony, Sárgjapitykés közle­gény stb. — Azl évad szigorúan csak tizen­két napig' tart, miért a társulat Balatonfü- redre utazik, ahol már tömeges bérlet vár­ja,. Füred után Siófok, majd Tapolca kö­vetkezik. — Nem szabad tehát elmulasztani egy estét sem! ' ! Vármegyei tüzoltóverseny. Pestvármegye tűzoltó szövetsége vármegyei tűzöl tó versenyt rendezett vasárnap Ujpes;- ten, a Miagyar Pamutipar gyár sporttelepén,'. A nagyszabású versenyen megjelent Erdé­lyi Lóránt alispán, Szilágyi Lajos országos tüzrendészeti főfelügyelő és Lukács Zoltán dr. vármegyei tüzrendészeti főfelügyelő. Rá­kosszentmihály tűzoltói is resztvettek, a, verj- senyén Orbán Antal alparancsnok és ifj. Gsa.ttogányi István szákaszparancsnok ve­zetésével. A rákosszentmihályi, tüzíoltó csa­pat a kismotor fecskendő iskola- és gyors- (szereléssel a hatodik helyezést nyerte el. — Szép kis ezüst serleget hozott ismét haza- A sashalmi tűzöl tó testület is résztvett a versenyen Schuszter Ferenc parancsnok és 0 aál Károly s. tiszt vezetésével. A sashalmi testület szintién a, kismotor fecskendő; iskola- és gyorsszereléssel az ötödik helyezést nyer­te el, azl újpesti Magyar Pamutipar gyár bronz nagyszobrát hozta hazá. A versenyen huszonhat város és község tüjoltóságla küzdött a dijakért. A Rákosszentmihályi Nagykaszinó most szombaton, szept. 4-én tartja szokásos vacsoráját, melyen a kuglivers;eny vendégei is részt vesznek. A vacsorára már előzete­sen igen sokan jelentkeztek. Nincs Sashalmon tífuszjárvány. A Rákosszentmihály,on előfordult néhány szórványos tifusz-esettel kapcsolatban olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a »jár­vány« fészke tulajdonképen Sashalmon, pontosabban az állami lakótelepien van. A közönség nyugalma érdekében erélyesen meg kell cáfolnunk ezt az alaptalan lűresZ- telést. A barakktelepen mindössze egy ti- fuszos megbetegedés történt. Sashalom e- gész területén pedig összesen három1. Jár­ványról tehát szó sem lehet. Egy-'két tífusz:-'; eset minden évben elő szokott fordulni, a- nélkül, hogy az esetek közt összefüggés vol­na található. Aggodalomra egyáltalán nin­csen ok. Az óvatosság persze sohasem árt, s különösen a Jcezek állandó tisztán fartása- fontos az esetleges fertőzés megelőzés'« cél- iából. ? {-! J Mansz. A rákosszentmihályi Mansz évmegnyitói gyűlése szeptember G-.áii iesíz, a községháza tanácstermében d. u. 5 teakor. A 'tagok pon­tos megjelenését kéri az elnökség Ötéves találkozó A helybeli polgári, leányiskola 1932r.-ben vég­zett növendékei szept. 5-én (vasárnap) Vaj­kor a, [nem. klath. templom előtt találkoznak. A nem katolikusok fél 10-re legyenek a pol­gári leányiskolában. Jó órában mondjuk és1 babonásan lekopogjuk, bogy azi utóbbi napokban egyetlen egy betörést, vagy lo-' pást sem jelentettek a rendőrségen. Újpestet elárasztották jól sikerült hamis pénzzel, A közeli szom­szédságból a veszedelem nálunk is felütöt- íjö a fejéit. —- Jól vigy,á|zlzon mindenki, hogy milyen pénzt kap, mert a pénznek nincs1 szaga, csak jó, vagy rossz csengése. Jó barátok betértek a vendéglőbe egy beöntésre. Ittak, kártyáztak, megint ittak és igy tovább, a- míg; el nem' nyerték egymás pémzíét. — A bor volt© azl oka, vagy a jó lapjáfás', hogy egyikük mindig nyert, aztt már éjfél után há­rom órakor a Pálfi téren vitatták meg, a- hol agybta-főbe verték egymást, aztán ki-ki —- visszaszedve a pénzét, tovább ment a má­gia utján. Levetkezett az utcán egy ismeretien nő;, és; a szakadó esőben a pocsolyában fürdeni kezdett. A rendőrnek kellett a pocsolyából eltávolítani,. — Megál-> lapították, hogy elmebeteg, dehogy kicsoda, és hol lakik, nem tudják. Jean Harlow utolsó filmjét, életének legnagyobb alakítá­sát, a »Suzy«-t tűzte szombat, vasárnap, hétfői műsorára a »Korzó mozgó,«. Kisérő film Páger Antal, Gőzön Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Somogyi Bogyó magyar vigjátéka: »Házíasodjunk.« Kedden, szerdán Budapest­tel eigyidőben: Wallace Beery c'slodafilmje: »A rabszolgahajó.« Eltiltottak foglalkozásától egy szülésznőt. A pestvidéki törvényszék zárt tárgyaláson vonta felelősségre Wittmann Józsefné szül. Szatmári Julia 60 éves rákosszentmihályi okleveles szülésznőt- A vád szerint ugyan­is a szülésznő tiltott műtétet végzett. Szi­lágyi Sándor dr. tanácselnök a nyilvános­ság előtt hirdette ki az ítéletet • A tör­vényszék Wittmann Józsefnét nyolchóna­pi börtönre ítélte és örökre eltiltotta a szülésznői foglalkozástól, mert hasonló cselekmény miatt egyszer már kétévi bör­tönre volt Ítélve. A törvényszék ítélete meg nem jogerős. Teghze Gerber Miklós a kitűnő zongoraművész - zeneszerző eljegyezte Uray Margítot, aki rádióbeli szereplése révén országos népszerűségnek örvend. Teghze Gerber Miklós egyébkéut szeptemberben zeneiskolát nyit Gödöllőn, hol mozgalom indult meg, hogy az isko­lát községi jelleggel ruházzák fel. Deák Lőrinc uj színigazgatónk Mezőkövesden kezdette meg uj évadját, újjászervezett színtársula­tával, amelynek tagjai sorába szerződtette Bánó Mihályt, aki mint bonviván az idén Rákosszentmihályon működött. - A tár­sulat primadonnája Torma Guszti maradt, akit egyetlen vendégszereplése alkalmá­val megszeretett közönségünk- Hymen. özv. Kern Jánosnénak a szépemlékü tü­zérezredes özvegyének bájos leányát, Kern Irmát most szombaton, szept. 4-én déli fél 12-órakor vezeti oltár elé Pittner Ferenc a rákosszentmihályi plébánia temp­lomban. Közbecsülésben álló kedves lakos­társunk boldog családi örömében egész társadalmunk szeretettel osztozik. A Gaikota Hév Budapest Kerepesi-uti állomáson lévő GUKQRKA ÁRUSÍTÁS tisztelettel áfáivá tisztán kezelt Cukorka­és ösolcol^fé-kül&nleg'ességeit. — Rend­kívül olcsó árak. Saves támogatást kér: ROZNER HUGÓ Első színházi estém . . . Hogy aznap milyen darabot játszóink a színészek, arra bizony már nem1 emlék­szem. (Hat esztendős voltam akkor.) De ami az előadás után történt, az ma is rilyan ele­venen él az emlékezetemben, mintha csak tegnap történt volna. Nagyszebenben laktunk akkoriban. A Kárpáthy-villa még nem épült fel, áj a csa­ládi föidecskők jó pár száz kilométernyi ró feküdtek, a kuruc Zemplén vármegyében. Egyelőre tehát bérelt házban laktunk, s minthogy édes apám nagy kertész! volt: a város központjától jó messzire, a Cibin fo­lyó túlsó partján telepedtünk le egy nagy kert közepén mosolygó kis házban. A városi színházban, amelyben többnyi­re német színészek hizlalták ,az erdélyi, szászok önérzetét, akkoriban véletlenül ma­gyartársulat vendégszerepelt egy pár hétig. Apám, a nagy magyar, természetlesen pá­holyt bérelt, sőt a, színházba kényszeritiett olyanokat is, akik egyébként csak a ven­déglői asztalnál, az öreg, Horvát Motti ci­gánymuzsikája, mellett hirdették magyar voltukat. Addig könyörögtem apáimnak, amíg egy­szer (Hígéin is (elvitt a'színházba.1 jÉd«sap.yám| és; két kis húgom otthon maradt. Igen tet­szett nekem a, sok ének és muzsikaszó, de legjobban az tetszlett, hogy a páholy ! piros plüss korlátjára, könyökölhettem, mint valami felnőtt úriember. , Most azonban engedjenek meg egy kis kitérést. Öregebb olvasók talán emlék- keznek még a, nevezetes , erdélyi «memoran­dum-perre«, amely az oláhok szemtelenségé­nek csúcsteljesítménye volt, s amply a Lu- caciu ur lejáratásával végződött. Az; apám szóval és1 írásban hirdette, hogy a tulengle- dékeny nemzetiségi politika pem fog jóra vezetni, s hogy mennyire igaza volt, 1 az1 csak a világháború blatt derült ki. Derűk- ve, a, nagyszebeni (oláhok rettentőén hara­gudtak domnu Kárpáthyra, is naponta egy­re több fenyegető levél került aZ: apáin'pa­pi rkosarába. A színházból együtt indultunk háza Pro kupék Sámuel bácsiyal, á tótos neve elle­nére izZóau magyar érzelmű alsóvárosi plé­bánossal. A Cibin hidjánál elváltunk, sI ka­pámmal kettőn vágtunk neki a roziogá fahicl- nak. A hid közepe táján lehettünk, amikor egyszerre két jól megtermett férfi állta utunkat. Oláhul szólították meg apámat. —' Neun tudok oláhul. Beszéljenek (ma­gyarul, — mondta édesapám nyugodt han­gon. ; •; Egy pillanat múlva a két oláhr nekiesett apámnak, s a három ember olyan kavargó haláltáneot járt a fahidon, hogy én lazít Sza­vakkal leírni nem tudom. Rémült gyermek- szemmel bénultan meredtem a rettentő ját- yányra. Szerettem volna segíteni apámnak, de a lábam gyökeret yert á korhadt) desz­kákon. / 1 ' Egyszerre csak látom, hogy az egyik oláh elterült a hídon. Olyan fatuskó sze­rűen, mintha meghált (volna. De a másik amiál vehemensíebben támadott. Bot is volt nála, míg azl én erős-, hatalmas1 édesapám puszta, ököllel védekezett. Akkoriban még nem ismerték a boxolás művészétét, i az apám egyszerű magyar módon hadakozott, de az; eredmény az volt, hogy ía «másik tol áh is( ájultan hemperedett á társa mellé. Mire Prokupek bácsi lelkendezve odaérkezett, ad­digra a két lóláb olyan lesendesenifeküdt,mint ha sohasem! tudott volna kettőig számolni. Kimondhatatlanul büszke voltam az édes­apámra. , — Siess haja, Guszti, hiszen csupa vér vagy, — mondta Prokupek bácsi. —Majd |éfh hazáig kísérlek, azután elküldöm hozízád Jancsik doktort. De mit csináljunk ezzel a ketj (emberrel ? Csak nem hagyhatom őket félhalottán itt? — ellenkezett édesapám, s én módfelett)cso­dál koztam. ilyen határtalan nemeslelküség láttára. Én bizony inkább egészen agyon­ütöttem volna mind a kettőt. — Majd ezekről is intézkedem én, —fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom