Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)
1936-03-22 / 12. szám
XXX1ÍS. évfolyam-. Rákosszentmihály, S936. márci&is 22. vasárnap. S2. szám RÁK Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihály nagyközség és^számos egyesület hivatalos lapja. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZ ENTM1HÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Feleiös szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztárt csekkszámla : 647. sz. szépen ellobbant. A. papiros türelmes, a .mi igazunkat azonban még csak tárgyalás alapjául sem fogadta el senki. Akárcsak Géniben a magyar igazságot. Már pedig mi egyikről sem mondunk le. ' Számtalanszor bebizonyítottuk, hogy a tarifánk nemcsak igazságtalan és embertelen, hanem önmagában véve p:s következetlen lés (szeszélyes módon erőszakolt. Kjeibe meggyőzőbb példa erre, mint az, hogy ha Rákasszent- miihályon váltok Budapestre, a Beszkártra is érvényes jegyet, akkor az utazás 86 fillérbe kerül, ha pedig csak Rákos fal Vajig váltok jegyet, -az 34 fillér, innen pedig Budapestre, a Beszkárt csatlakozó jeggyel együtt 36 fillér a jegy; az összes költség tehát 70 fillér, vagyis MIK lei. A Hév. tarifa ügyében folytatott kiéheztető politika lassankint megtenni a maga gyümölcseit Njeinjcsak hozzászoktat az igazságtalan iési -méltánytalan bánásmódhoz, amelylet két évtizede kell elszenvednünk és amelyen egyáltalán nem akarnak változtatni1 ezentúl sem, hanem már ott tartunk, hogy a jussunkat, az egyenlői elbánás elvének érvényesítését magunk is alig követeljük, pedig ettől az elvi alaptól semmi körülmények között sem szabad eltérni, egyetlen emlékiratnak, küldöttségnek, szónoklatnak és újságcikknek sem sza- badna soha tágítani. A mi helyzetünk ugyanaz, mint Magyar- országé a genfi népszövetségben. Hazánkat (nem (akarják egyen lő jog'u államnak elfogadj, ni a nemzetek sorában. Így vagyunk mi is, a- zokn-ak a fővároskörnyéki helyiségeknek lakosai, akik 7—9 km-es utazásért háromszor anyí nyit fizetünk, mint amennyit az újpestiek, pestszentlőrinci ek, háromszor-tiégyszer akkora lu- tért fizetnek. Ők csaknem húsz cvie ^Ivezijk ezt a kedvező- helyzetet, mi pedig azóta elvéreztünk és még csak reményünk sem lehet au ra, hagy jogos követelésünket végre is teljesítik. Az újabb kü.Idiötts-égjá-r-áso-k és emlékiratok csodálatosan nem ragaszkodnak az egyem jogusitás elvi álláspontjához és ez igen veszes- delmes lejtő, mert végeiredluényében kockái Zatos jogfeladást jelent. Deák Ferenc mondta, hogy amit valakitől erőszakkal elvesznek, azt még vissza lehet szerezni, de amiről löm maga lemondj az örökre elveszett. Mi pedig egyáltalán nem akarunk lemondani arról a jjoigunkrió-l, hogy ugyanolyan polgárai lehesi- sünk hazánknak, mint amilyenek a szerencsésebb elbánásban részesülő polgártársaink. Tehát akármennyire tudijiuk is, hogy az a bizonyos április 15-iki diöntés nem kessegtet azzal, hogy elnyomott és eltiport igazságunk hajnala felvirrad! vele, önmagunk mégsem nyűg- hatunk be ebbe a sorsba, tehát csüggedetlenül küzdenünk kell az igazságunkért; nem pedig alkudozni a sok rossz kíözül a kisebb rosszért. Erre még mindig ráérünk. Az is baj, hegy sokan tündökölni akarnak az- zai, hogy a tariialeszáílitás népszerű ügyében a nyilvánosság előtt szerepelnek és ezzel a közönség előtt érdemeket akarnak gyűjteni. Hála es köszönet mindenkinek, aki a köz vélemény elkeseredését és jogos kívánságait kidomboi- ritani segít, de emlékiratokat csak a bonyodalmas kérdésben keltőiképpen tájékozott és hivatott írástudó emberek készítsenek1, mert különben többet rontanak, mint amennyit kaszinóinak. így például beavatott helyről értesültünk arról, hogy az egyik nagytekintélyű környékbeli szervezet emlékirata olyan naivitásokat tartalmazott és a koinöly érveket annyira mellőzte, hogy valósággal mosolyt keltett és így a vasút igazgatósága néhány udvarias közhellyel el tud bánni Vele. Az ügyünk egy lépéssel sem lendül vele előre, ä nagytekintélyű szervezet ütőkártyája pedig skartba kerül. Még mindig nem' tudónk semmit seíni (arról, hogy sérelmeink orvoslásiával valahaié- llyik hivatott tényező komolyan foglalkoznék, holott peleiig veszédelmesen közöl eg a döntő pillanat. : áprilisi köziepe. A gyűlések görögi üzie A magyar fiatalság, a magyar élniakarás történ e Imi dicsőségű jiapj án a k megünn e olé se az idén már 14-én megkezdődött. Este volt a Nemzeti Egység nő-csoportja, a Manrz ,és a Ste fán;a közösen rendezett díszelőadása, a kaszinó nagytermében. Az előadást a Nemzeti Bölcsőde javára rendezték. Az ünnepi alkalomra hatalmas .közönség gyűlt egybe s megjelent vitéz Marton Béla orsz. gyűl. (képviselő, a Nem zeti Egység országos mozgalmának egyik vezéralakja, Jüresek Béla orsz. gyük képviselői és Mihályi tb. fcs.zolg:abiró is. A nagy gondossággal, rengeteg munkával előkészített műsort Kókler «Magyar egyveleg» nyitányának művészi előadásával az Erkel-zenekar kezdte meg. Lengyel István vezénylete alaltt. Majd Werbőczy Oszkár 929-es cserkészsegédtiózt kürtjele után Bérén key Attiláné szavalt mély ünnepséggel egy részletet a magyar Hiszekegy-bők Ismét aZ Erkel-zenekar hatásos, szép zeneszáma következett. Most Nagy Géza espeiéspléb-ános- jelent meg a színen s -elmondta hazafias, nagy- erejű beszédét, melyben megemlékezétt a honfoglalás 1040 -ik évfordulójáról, 1848 márciusáról s; Buda visszafoglalásánák S50-ik év fordulójáról A magyar sorsról jnagyjéieníőségü tanulságokat ismertetett s megszólal affa a ma. gyarság erejében való törhetetlen bizalmat is. Sok szépség és sok felejthetetlen tanulság jellemezte esperesplébánosunk beszédét, amely valóban lelkesítő hatást tett a közönségre. — Bállá Igniácné gondos művészi vezetésével szépen adta elő magyar díalait a Nemzeti DialVÖjr. Ezután a történelmi élőképsotozat következett, amelyhez a lelkes hangú szöveget Szákv Ernőmé adta elő nemes átárzéssel Az élőképekben !a történelmi alakok megelevenitői mind festői szépségben, a je’lemző vonások hűséges kifejezésével elevenítették meg a dícsőségesi magyar história nagy alakjait. A 'közönség ő- szimte elragadtatással tapsolt az uj meg üj kedves meglepetéseknek, az élőlképsortoZatnak, iáméi yben a hölgyek közül Dóra Mihály né, dir. Kubinyecz Laj-osné, Homor Gyulámé, Görgey IKató, Hatvani Eta, Árvái Sarolta, H. Bilik Frtan cijskla, Paulinyi Gizella, Dombi Margit, Regős Józsefné dir.; Bogyay Antalné, Miksz Valéria, Diészeghy Lászlómé, Laum Ferencné, dr, a megszakított utazás 16 fillérrel olcsóbb, mint a közvetlen menetuij. Ugyanez áll Mátyásföldire nézve is. Aligha van a (viliágon még egy via$- ut, amelynek ilyen furcsa és komolytalan lenne a tarifája. A feje tetején áll a Hév. tarifa éviek hosszú sora óta lés megfoghatatlan móidon még csak azt a helyesbítését sem le- lietett kivívni, amit a józan következetesség diktálna, még ezt a nyakunkba erőszakolt 16 filléres többletet sem törölték el mindeddig, és ma már ott tartunk, hogy hovatovább nem az igazságos alapért, az egyenlő elbánásért, a joggal megillető kárpótlásért harcolnak szószólóink, hanem az ellen küzdenek, hogy a fenyegető árdrágítás minél kevésbbé sújtson bennünket. Ungar Gyulámé, dir. Sipos Károly né, Maróthy- mé, Csipkémé, Bajno-kné, Svédébe, Csipke Györgyi, Bereulceyné sZdrepelt s a képsoroV- zal férfialakjait Kovács 'József, Eátray József, Eátray Ernő, Bajnok András:, Gürtler Mihály, Ereiberger János, Krempel Károly, Sprnger Gyula, Turján János ábrázolta. Az egyes képeiket stílusosan festette alá az Erkel-zenekar •szép játéka. Az Erkel-zenekar általában oly! sok tudással s annyi pdaadással végezte a munkáját, hogy Lengyel István karnagyot s a zenekar jeles tagjait a legteljesebb dicséret illeti. A festői! képsorozat igán nagy és mély! hatást tett. Némely jelenet, mini a tatárjárás, realisztikus beállítása megrázó volt, másutt, meg, mint a Szűz Máriás jelenetekben a poézis és mély vallásosság beszédes tolmácsának bizonyult a magával ragadó színpadi kép. A mély hatású, lélekemelő' látványosság Regős józsefné Kohajda Margit dr. és a mündig kiváló' szimplád!1 rendező, Sziavkovszky Sándor /művészetének volt nagy és megérdfe|nelt síikére. Az előadás főrendezője Regős Józsefné dr. volt, aki?) a nagy társadalmi munkáját jellemző energiával és körültekintéssel irányította az előadás művészi részét s szervezését. A rendezés munkájában hazafias készséggel vett részt TÖlgyesy Elemár, dr. Fekete Sándor, Dombi Margit, Schulek Károlyné, Lantos An- ö'rásné és dr. Tóth Pál Lászlóné, a tervezésben pedig ifj. Lantos András és Nagy Kálmán szerzett érdemeket. Az előadásnak igen szép erkölcsi és anyagi sikere volt, de nagy hazafias és nevelő erője |isí megnyilviánult. Méltóképen , és eredni éjin v esen szolgálta a nagyfontosságu célt: ja) Nemzeti Bölcsőde létesítésének nemzet építő) tervét. Előadás után megkezdődött aZ ifjúság márciusi, ünnepsége. Esti fái 9 órára nagy közönség töltötte bei a Ferenc József teret. Testületileg jelent meg az Egyetemi és Főiskó- laii Hallgatók Egyesülete, a Turul, a leventék? liampiÓnokkal, sorban vonultak fel. Csattogáj nyi Istváné, a községi zenekar kitűnő karnagyáé volt az esti zenés felvonulás ötlete s ja) Március 15-e ünneplése Rákosszentmihályon Egy liter Szekszárd-vidéki asztali fehér vagy siller bor 48 fillér Kerner Emilnél, Rákosi-ut,
