Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-24 / 12. szám
4. oldal. KAROS VlDEKBi 12. szám, Márciusi ünnepély. A rákosszentmihályi társadalmi egyesületek a Nagykaszinó dísztermében tartották meg közös március 15-iki ünnepélyüket, melynek rendezését az önkéntes tűzoltó testület végezte lelkes buzgalommal és teljes sikerrel. A termet zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség, mely izzó, hazafias hangulatban, szeretettel és lelkesedéssel fogadta az ünnepély műsorának számait. Az iparosdalkar, Kremsner Ferenc vezetése alatt a Magyar hiszekeggyel nyitotta meg az ünnepélyt. Szabó Gyula lendülettel, szépen szavalta Végvári költeményét, majd pedig Balázsovich Zoltán szerkesztő mondott hazafias ünnepi beszédet. Március 15-ike nemzeti ünnepünk, amely nem évült el az évtizedek során, mert a történelem ragyogó lapjait állandóan olvassuk, mint az imádságot. Petőfi, Jókai örök érték és örök érték Széchenyi, Kossuth, Deák, kinek müve betetőzte a magyar szabadságért vívott küzdelmet és elvezetett nemzeti nagyságunk tetőpontjáig, a millenniumig. A politika változó, a jelszavak, célok, viszonyok változnak, de a magyar hazafi jelszava csak egy maradhat: Isten, király, haza, amelyhez ha hü, boldognl. Rettentő csapás szakadt reánk, amikor idegen mérgező hatás alatt letértek erről az útról. Minden múlandó. A magyar kalendáriumba uj ünnepi dátum kerül majd: feldarabolt hazánk újjászületésének napja. Bár itt lenne már, s ha elérkezik, a márciusi hőslelkü ifjak a felhők felett együtt mondják velünk a hálaimát. Dicső emléküket akkor is híven megőrizzük. Addig pedig dolgozunk és készülünk a nagy munkára. Az ifjúságban a jövő, de nem a modern, elfajzott fiatalságban, hanem abban az uj nemzedékben, amelyet a cserkészek, leventék, tűzoltók csapataiban nevelünk a márciusi ifjak izzó hazaszeretetében. Hozzájuk méltók leszünk! A magyarok Istenére esküszünk 1 — Ez volt nagyjából a beszéd gondolatmenete. A közönség szeretettel fogadta. Újból lelkes taps jutalmazta Szabó Gyula második szavalatát, majd pedig Stumpf Márika szavalt valóban meglepő készséggel, megragadó hévvel és megrázó színezéssel, Iharos, Lajos, az iparosdalkar tagja szép magyar nótát énekelt érzéssel, Károlyi Böske kisérte. Zajos taps jutalmazta szereplését. Az önkéntes tüzoitó testület műkedvelő gárdája hazafias színdarabbal fejezte be a műsort. A kevesebb szerencsével kiválasztott darabban lelkes igyekezettel játszott: Stumpf Milike és Mádika, Takács Márton, Szabó Gyula, Simon József, Gorszky János a többi mind. A rendezést és súgást Stumpf Károly végezte gondosan, a számokat pedig Takács Márton jelentette be. Végül az iparosdalkar Hymnusza fejezte be a szép ünnepélyt, melyet a levente ifjúság számára megismételtek. EkKor Hild László igazgató mondott igen szép, hazafias lelkesítő beszédet, mely nagy hatást tett a hallgatóságra. A leventeoktatók műsoros estélye. Levente egyesületünk oktatói serényen készülődnek f. évi április 6-iki zártkörű műsoros estélyükre. Az oktatók minden igyekezetükkel azon vannak, hogy községünk intelligenciáját ez estélyre egybegyüjt- sék felejthetetlen szórakoztatást adjanak. Jeles, fiatal fővárosi művészeket kértek fel az estély műsorába. A jelek arra mutatnak, hogy az oktatók igyekezetét úgy erkölcsileg, mint anyagilag teljes siker fogja koronázni. Az estély fővédnöknője: Krenedits Sándorné, a levente egyesület zászlóanyja, a védnökséget ez ideig Preszly Elemér dr. Pest vármegye főispánja, Agorasztó Tivadar Pest vm. alispánja, Görgey György főtanácsnok Pest vm. testnevelő felügyelője, Némethy Jenő főszolgabíró, a helyi előkelőségek közül a közhivatalok vezetői, az itt élő magasrangu tisztek vállalták és mindannyian meg! is Ígérték, hogy személyesen vesznek részt az estélyen. Rég nem látott előkelő társaság ad az oktatók estélyén találkozót egymásnak. A nemes cél, melyért az estélyt rendezik, meg is érdemel minden támogatást. A névre szóló meghívók kiküldését a napokban kezdik meg és ezúton is felkérik az oktatók mindazokat, kik meghívóra igényt tartanak, igényeiket közölni szíveskedjenek a Levente Otthonban (József- utca 35.) a vezetőséggel. Névnapok. A népsze ü Sándorok, Józsefek az idén is szeretettel meleg ünneplésben részesültek, Szentmihályon. Napokon át hangos volt a Nagykaszinó a vidám áldomástól, mert az idén ott folyt le a névnapi ünneplések legnagyobb része. A legtöbben természetesen Krenedits „Sándor főjegyzőt keresték fel szerencsekivánataikkal. Öt mindenki ismeri és aki ismeri szereti és becsüli, de jutott bőven a szeretetnyilványitásból a többi ünnepelt számára is bőségesen. „A szentmihályi árviz.“ A hirtelen olvadás következtében támadt áradás káros hatása a hét végére csaknem teljesen elmúlt. A csömöri-uti vizlevezetés megtette a hatását. A községünkbe hozott gőzszivatt) u, amelynek üzembe helyezése különben csak egy napi késedelemmel sikerült, szintén jó szolgálatot tett. Annál rosszabb szolgálatot tett azonban a sajtóriporterek felületessége, amely napokon át képtelen túlzásokkal gyönyörködtette a közönséget és egyszerűen Rákosszentmihályra fogott mindent bajt, ami a környéken csak jelentkezett. Képes mellékletek képsorozatban mutatták be ország-világnak a „rákosszentmihályi árvizet“, de a felvételek közül egyetlen egy sem készült községünk területén, hanem Sashalomról, főként az állami lakótelepről vették fel valamennyit. Rákosszentmihálynak még az egyébként fenyegetett részén sem volt árviz, csak a Szilas közelében, a háború után keletkezett uj települést támadta meg a vizár, amely előzetes hatósági engedély nélkül, mély fekvése miatt máskor is gyakran viz alá kerülő területen létesült. Itt bizony károkat is okozott, sőt három — vályog — házat össze is döntött. A társadalom kebelében mozgalom indult ezeknek a szegény embereknek a felsegitése érdekében és az elöljáróság is tett ez irányban lépéseket a felsőbb hatóságnál, sót bizonyára most már a Szilas-patak régen óhajtott szabályozása is napirendre kerül és ezzel megszűnik a veszedelem ezen a helyen is. A tulajdonképeni Rákosszentmihályt azonban károsodás csakis a gondatlan ujságközlemények miatt érheti, amelyek a minden tavasszal nagyarányú ingatlanforgalmunkat csökkenthetik, sőt megbéníthatják. Rákosszentmihály neve ismert és népszerű, a róla szóló közlemények tehát nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot, arra azonban senki sem gondol, hogy az ilyen meghurcoltatás sok-sok millió kárt okozhat ennek az annyi küzdelemmel élő és mások részéről mindig mostohán kezelt derék, hazafias és mindig áldozatrakész közönségnek. Dr. Réthey Ferencné sikere. A magyar nemzeti szövetség női osztályának elnöke, dr. Réthey Ferencné remek, hazafias beszéde volt a „Pro Hungária“ nők világszövetsége hazafias ünnepének kimagasló pontja a Szent Gellért szálló zsúfolt termében. A nagyszerű lendülettel előadott beszéd márc. 15-ét a nemzet lelki megújhodása ünnepének mondotta. Az élet célja, — Petőfi szerint — a boldogság és ennek eszköze a szabadság. Ezt mi ma igazságnak nevezzük. Hazugságon épült fel Trianon. Nagy- Magyarország felbonthatatlan és minden itt élő nép testvére volt egymásnak. Könnyfakasztó szavakkal emlékezett meg a szónok három és fél millió rab magyar testvérünkről. A mai megkínzott, megsanyargatott nemzedék már csak békének hívja az óhajtott boldogságot. Az elidegenített testvéreink — úgymond — vissza- kivánkoznak már, mert az utolsó magyar fejedelem a kassai dóm kriptájában és Rákóczi tót katonái, a branyiszkói hősök, és a ledöntött lőcsei honvéd-szobor legendákat regélnek Árpád népéről, akikkel békés fejlődésben élni és hősiesen küzdeni ezer éven át a magyar állam eszméért oly szép volt! Eljön ismét a megértés, a béke ideje. A turul madAr felszá 1 ismét Erdély bérceire. Hiszünk az égi irgalomban és a töldi igazságban, mert különben elvesztenénk az emberiség rendeltetésébe vetett hitünket. Nem gyilkolásra, nem gyűlölködésre születtek a nemzetek, hanem békére és szeretetre. És ha megtér az emberszeretet a lelkekbe akkor eljön az igazság ünnepe is, mert „Él a magyarok Istene hazánkat átölelve tartja atyai keze.* Árvácska. Husvét vasárnap rendezi a Tüzoltó-testület műkedvelő gárdája nagysikerűnek ígérkező előadását. Rendező a már jól ismert Mann László, kinek már neve is biztosíték arra, hogy kicsiny színpadunkon, leküzdve a díszlet, valamint a zenekar okozta nehézségeket a három felvonásos operettnek megfelelő keret jusson, s a közönség magelégedve távozzék. A főbb szerepekben Stumpf Milike, Stumpf Mádika, Mann Dóra, valamint a rendező Mann Lászlón kívül, Takács Márton, Gorszky János és Simon József igyekeznek, hogy az előadásnak sikert biztosítsanak. A zongora kíséretet Károlyi Bözsike látja el, a súgó nehéz szerepét pedig Szabó Gyulára bízta a műkedvelő gárda. Az előadás félkilenc órakor kezdődik. Utána tánc. Rákosszentmihály közönsége bizonyára nem hagyja cserben a kedves és ambiciózus tüzoitó műkedvelőket és felkarolja előadásukat. Anya és csecsemővédelemi előadások. Az iskolán- kivüli népművelő bizottság husvét után tiz anya- és csecsemővédelmi előadást rendez. Előadóul, illetve az előadások programmjának elkészítésére Széki Ernőnét kérte fel a bizottság. József napja a polgári fiúiskolában. József napja évről-évről kedves családi ünnepsége a polgári fiúiskolának, ahol az iskola megalapítóját, kitűnő igazgatóját: Regős Józsefet és buzgó tanárát, Pinkert Józsefet ünnepük évről-évre nagyobb szerettei az iskola tanárai és növendékei. A meleg lelkes ünneplést az idén rendes munkanapon, a szokásos igazgatói szünet nélkül tartották, mert a járványszünet miatt az iskola munkája úgyis hosszabb időn át szünetelt. Az iskolák megnyitása. Most hétfőn az alispán távirati intézkedése alapján valamennyi rákosszentmihályi iskolában újból megkezdették a tanítást, melyet azonban hétfőn a húsvéti szünet kezdete ismét megszakít. Az influenzajárvány községünkben is olyan örvendetes módon megapadt, sőt jóformán megszűnt, hogy az elöljáróság javaslatot tehetett az iskolák^ megnyitására, s az igy megnyert hét is megkönnyíti a nem csekély munkát, hogy a mulasztottakat pótolhassák.
