Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-21 / 16. szám
2. oldal. RÁKOS V1DEKB 16. szám történet akadhat számunkra,! mint amely itt most, a szemünk előtt zajlik le. A remélt és várva-várt kedvezőbb fordulatot pedig nem a még olyan hangos jerikói kürtök lármája, hanem a gazdasági törvények kérlelhetetlen ereje fogja előbb- utóbb meghozni. llllllillinillllllllílllllllllllllllllllllM Társadalombiztosító választások. Az 1927. XXÍ. t. c. visszaadván az Országos Munkásbiztositó Intézet önkormányzatát, az erre vonatkozó népjóléti miniszteri rendelet el is rendelte az időközben Országos Társadalombiztosító Intézet-té változott eme legnagyobb szociális intézményünk önkormány-: zati választását. Az önkormányzati választások határide- jé f. évi május 11. és 12. között állapították meg. Rákosszentmihályon ugyanezen a napon különálló s csakis a községben lakó munkaadók és munkavállalók számára illetékes szavazatszedő küldöttség fog működni, mely szavazatszedő küldöttségnek hivatalos helyisége mind a két napon át a községházának egyik e célra kijelölt terme lesz. A választások célja az Országos Társadalombiztosító Intézet közgyűlése tagjainak és póttagjainak megválasztása. A választásban úgy a munkaadó, mint a munkavállaló érdekeltség egyenlő számban választja meg tagjait, illetve póttagjait. Ezen a két érdekeltségen belül a külön-külön választó csoportok saját kebelükben gyakorolják a választást, mégpedig a munkaadó érdekeltségen belül a gyári, kézműipari, kereskedelmi és a háztartási munkaadók, a biztosításra kötelezett munkavállalói érdekeltségen belül pedig a munkások és a háztartásokban alkalmazottak. A szavazás titkos. A választói jog gyakorlására jogosult minden munkaadónak és biztosításra kötelezettnek egy-egy szavazata van. A szavazás eredménye az egyes csoportokon belül az arányos képviselet elvéhez igazodik. Minden érdekeltségbeli munkaadó és munkavállaló a választás napjáig az intézet utján kézhez kapja az u. n. szavazói igazolványát. Szavazásra tehát csak az jogosult, akinek ilyen szavazó igazolványa van, mert aki ilyen igazolvánnyal nem rendelkezik, azt a szavazatszedő küldöttség szavazni nem engedi. A szavazatszedő küldöttséget Rákosszentmihályon a következő 0. T. I. tisztviselőkből alakították meg: Elnök: Podmaniczky György báró titkár; h. elnök: Reich Rezső szv. tanácsos, jegyzők: dr. Radomszky Mihály és dr. Ferdinándy Béla s. fogalmazók. A szavazatszedő küldöttség ilyen módon való összeállítását nagy megnyugvással fogadja a közönség, mert a küldöttség tagjai egy kivételével mind helybeli lakosok és olyanok, akik úgy a munkaadókkal, mint a munkavállalókkal szívélyes jó viszonyban vannak. Értesülésünk szerint a választásoknál két politikai párt áll egymással szemben, mégpedig 1. az u. n. Nemzeti blokk, mely a polgári pártok és a Keresztény szociálista párt alkalmi egyesüléséből áll, és 2. a Szociáldemokrata párt. Fontos, hogy ipari, vagy háztartási munkaadó polgártársaink a választásban, illetve szavazásban, úgy maguk, mint ipari, vagy háztartási alkalmazottaik okvetlenül vegyenek részt, a két nap folyamán feltétlenül szavazzanak, hogy ezúton is támogassák hazafias és szociális célokért küzdő leghatalmasabb intézményünket, az Országos Társadalombiztosító Intézetet, s annak megválasztandó közgyűlését. Mindenki előtt világos, hogy ennek az intézménynek a vezetése a nemzeti érdekek szempontjából felette fontos. Innen magyarázható az, hogy a közéletben jelentkező politikai és gazdasági irányzatok igyekeznek megszerezni a Társadalombiztosító Intézet önkormányzatának többségét. Az egész. nemzetnek az az érdeke, hogy a nemzeti erők győzelemmel kerüljenek ki a küzdelemből, amelyben az internacionalizmus fog megküzdeni a nemzeti gondolattal. Tehát nemcsak a Társadalombiztosító Intézet közgyűlésének egyszerű többségéről van szó, hanem sokkal mélyebben fekvő és a jövőre kiható eseményekre lehet következtetni. Az egész társadalom figyelmét fel kell tehát hívni erre a fontos választásra és minden egyesületnek, minden szervezetnek és minden embernek, aki a nemzeti gondolatot féltékenyen őrzi, kétszeres kötelessége, hogy ebben a küzdelemben teljes erejével résztvegyen. MINDENNEMŰ drogériái cikkeken kívül friss pörkölésü Meinl-kávé» aromát megtartó, Meinl cégtől kapott eredeti, légmentesen zárt tartályokból, a nála szokásos közismert szolid árakon, itt helyben is, kimérve kapható. TA}h l^Tcaf Korzó drogériájában, a Harcsa-soron 111 III Rákosi-ut 74. szám a Korzó mozgónál. H IR £ K. A várositó bizottság értekezlete. A Rákos-. szentmihály, Sashalom és Mátyásföld várossá alakítása ügyében fáradozó bizottság népes értekezletet tartott kedden délután a rákosszentmihályi Nagykaszinóban. Lengyel Zoltán dr. elnök ismertette a mozgalom jelenlegi állását és javaslatára az értekezlet több fontos kérdésben egyhangúlag megállapodásra jutott. Elhatározták, hogy Rákosszentmihály és Sashalom adófizető polgárságát, a községi elöljáróságok utján megszavaztatják a várossá alakulás kérdésében. Ugyanezt a munkát Mátyásfőldön a mozgalom ottani vezetői társadalmi utón végzik el. Ha a szavazás eredménye kedvező lesz, amiben alig lehet kétség, úgy a várossá alakulást, a községi törvény értelmében a vármegye nem akadályozhatja meg, sőt a belügyminiszternek is el kell azt rendelni. Krenedits Sándor főjegyző szenzációs bejelentést tett. Kijelentette ugyanis, hogy a fontos kérdésben a legutóbbi (idei) adóössze- irás alkalmával próbaszavazást rendezett, amelyen a polgárság 80 százaléka a várossá alakulás mellett foglalt állást. Pawlas Gyula ny. ezredes, Sashalom község bírája pedig szintén úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a többség Sashalmon sem kétséges. A szavazást tehát mielőbb megtartják és annak eredményét a vármegyére felterjesztik, ahol a már régebben benyújtott kérvény elintézését várja. Igen fontos megállapodás jött létre az értekezleten a járásbíróság ügyében is. A helyzet alapos megvilágítása után ugyanis a két érdekelt község vezetői elhatározták, hogy képviselőtestületeik elé újabb javaslatot terjesztenek, melynek elfogadása esetén felírnak a vármegyére és a kir. Ítélőtábla elnökéhez és kérik, hogy a kir. járásbíróság kérdésének eldöntését a várossá alakulás eldőltéig függesszék fel. A két község legutóbb azt kérte volt, hogy a gödöllői járásbíróság hatásköréből vonják el és kapcsolják a pestvidéki kir. járásbírósághoz, Ez a terv az illetékes hatóságok tetszésével találkozott és az átcsatolás elrendelésének előmunkálatai már igen előrehaladt stádiumba jutottak. Ápr. 15-ig kellett a gödöllői kir. járásbíróság vezetőjének beterjeszteni a két község ügyforgalmára vonatkozó statisztikai adatokat, hogy megállapíthassák, vájjon hány biró áthelyezése válik szükségessé. Ezt az átcsatolást most meg
