Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-13 / 7. szám
7. szám. 2. oldal. BAKOS ViIDEKB kihalta után, mint királyi jószágot Loránd budai polgárnak teljes joggal adományozhatta. f A ma már nem létező Regtelök falu szomszédai a Pest vármegyei Pardi, Palota, Hártyán más néven Mező-Szentmárton és Szent Mihály faluk voltak, melyek j közül Pardi és Mező-Szentmárton elenyészett s ma (1881-ben) csak Palota falu s a pusztává vált Szent- Mihálv létezik. E két szomszéd helység fekvése azonban magában is biztos tájékozást szolgáltat az iránt, hogy Regtelök határa a Pest város határával szomszéd Palota falu és Szent-Mihály puszta között terült. S minthogy a határleirás szerint Regtelök éjszak felé volt határos Palotával, bizonyos, hogy attól délre, és igy Pest mai határához közel, a budai királyi laktól, — melynek közelében találjuk túl a Dunán a királyi solymárok és kovácsok által lakott Solymár és Kovácsi helységeket, — egy órányi távolságra sem feküdt. E helység Regtelök nevezete,, éppen úgy mint Solymár és Kovácsi helységeké, az ott lakott királyi cselédek nevével áll kapcsolatban. A királyi udvarban szerepeit regtelki királyi regösök már I. Károly királyunk korában elenyésztek ugyan, mert az 1346 bari kelt itéletlevélből kitetszik, hogy a magtalanul elhalt királyi regösök Regtelök nevű faluja határának egy része iránt az adományos Loránd ellen a szomszéd Pardi falu birtokosa már az előtt 6 évvel, tehát 1340-ben pert inditott: de hogy a regelés szó kása népünknél iakmározások alkalmával ezután több mint 200 év múlva is nagyban divatozott, bizonyltja Heltai Gáspár, ki Kolozsvártt 1552 ben nyomtatott munkájának, „A reszegségnec és tobzodásnac veszedelmes vóltáról való Dialogus‘-ának, Kendi Antalhoz intézett ajánlásában a regelő hétről irt része. Íme egy érdekes adat az egykori Szent-Mihály falu fennállásának bizonyságára. A falu is, Regtelök is j elmúlt, a királyi regösöknek sincs már nyoma századok j óta, de Szentmihály község újra született s vénei ma is buzgón regélnek a régi szép időkről, mig hős fiai az eljövendő idők számára karddal Írják a hősi regéket nemzetünknek e válságos napjai során. A műkedvelők zenekarának hangversenye. A rákosszentmihályi Műkedvelők Szalonzenekarának hangversenye ezúttal is teljes mértékben beváltotta azt a felcsigázott várakozást, amelyet hozzáfűzött közönségünk. A Nagykaszinó helyisége megtelt igen szép válogatott közönséggel, mely felettébb jól mulatott s néhány szám révén igazán magas színvonalú és zavartalan zenei élvezetben részesült. Az estély uj babért hozott polnai Polner Ernő zenetanárnak, a Műkedvelők kitűnő karnagyának, kinek megérdemelt népszerűsége együtt nő működése éveivel. Ö volt a hangverseny főrendezője, lelke, dirigense. De mindenben méltó volt hozzá a műkedvelők gárdája, mely minden egyes szereplésével újabb haladásának adja bizonyságát és mindig nemesebb ambicziőt árul el. Már a legszebb feladatokban mélyed el nagy kedvteléssel és szinte azt lehet mondani, hogy mennél komolyabb feladat megoldására vállalkozik, annál jobban tud helyt állani. Általában érdekes tapasztalat az nálunk, hogy közönségünk az igazi szép és komoly élvezet iránt hovatovább több fogékonyságot tanúsít, ami egyúttal önmagának is igaz dicséretére válik. A szombati hangversenyen is bizonyságot nyertünk, hogy a legkomolyabb, igazi művészi számokat hallgatták és élvezték a legnagyobb figyelemmel és odaadással, s a fáradság, amit e produkciókra áldoztak, bőven meghozta a maga erkölcsi kamatát. A Műkedvelők Szalonzenekara és Polner Ernő egyaránt kedves emlékeik közé sorozhatják a szombati hangversenyt. A gazdag műsort a zenekar felkérésére Balázsovich .Zoltán nyitotta meg tréfás, de helyenként komoly értelmű verses bevezetőjével, mely a Műkedvelő zenekar lelkes, önzetlen testületének ismertetését tartalmazza és az est műsorát vázolta. Utána két gyönyörű zeneszám következett Rossini »Teil Vilmos" operájának nyitányát és Wagner „Parsifal“ czimü operája csudaszép „Nagypénteki varázs“-át játszotta a zenekar meglepő tökéletességgel, frenetikus hatást keltve. A közönség lélekzetfojtva lesett minden hangot és elragadtatással dicsérte az előadókat és Polner dirigálását egyaránt. Kedves meglepetés volt Enyetér István és Csatto- gányi István kettős szereplése. A színpadon hegedüket- tőst játszottak tökéletesen úgy, mint a legügyesebb zene- bohóczok, minden elképzelhető és elképzelhetetlen állásban, egymás hegedűjén, fejük fölött, hátuk megett és igy tovább. Viharos derültség és taps jutalmazta az igen ügyes előadást, amelyet még fokozott a következő gyönyörű kettős: Enyetér hegedüszáma, amelyet az ezermester Gsattogányi gitáron kisért. Zavartalan, szép élvezetet szereztek. Kedves volt a Fáik—Rajna-féle énekes jelenet, a „Királyért és hazáért“ czimü, amelynek szép zenéje és aktuális vonatkozása megtalálta az utat a szivekhez. Tóbiás Annus és Deák Adrienne adták elő pompásan. Igen szépen énekeltek, nagyon ügyesen játszottak. Tóbiás Annus, ki egész este hol a színpadon, hol a zenekarban működött fáradhatatlanul, huszártisztet játszott igen kedvesen, Deák Adrienne pedig a felesége szerepében volt igen bájos és ügyes, mint mindenkor. A hangulatot és hatást a nagyon szépen berendezett színpad is lényegesen fokozta. Általános elragadtatást keltett a Polner Ernő pompás uj keriogője, melynek kedves figyelemből a „Kaszinói hangulatok“ czimet adta. Igazán hangulatos, kedves témájú, érzéssel teli és ritmikus keringő ez; a Waldteuffel gyönyörű valczerei zsánerében készült. f Védik a csnkaszürkéket a 25 év óta nagy sikerrel használt melyet MILLIÓK használnak rekedtség, hurut es eínyalkasodás ellen. 61c0 közjegyzőileg hitelesített orvosi és magánbizonyitvány igazolja a biztos sikert. Felette kellemes és ízletes bonbonok. Csomagja 20 és 40 fillér. Doboz ára 60 fillér. Kapható: LIPPE ÓDON gyógyszertárában Rákosszentmihályon.
