Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-15 / 11. szám
11. szám RÁKOS VIDÉKÉ 3. oldal A második irodalmi estély. E héten szerdán, márczius tizenegyedikén tartották a rákosszentmihálvi plébánia javára a második irodalmi estélyt a Világ-mozgó helyiségében. Az estély erkölcsi sikere méltó volt a kezdethez, sőt némileg még fokozódott, az anyagi eredmény azonban a várakozáson alul maradt. Igen szép és tekintélyes számú közönség gyűlt össze az estélyre, de lett volna még hely elég, amelyeken hiába kerestük Rákosszentmihály törzsökös lakosságának egy részét is, nemcsak a távolabb álló publikumot. Mindenesetre érdekes, hogy a keddi mozi előadáson este nem lehetett jegyet kapni, a plébánia estély gazdag műsorát pedig sokan háttérbe helyezték a megszokott tarokk-partikkal és kvaterkázó összejövetelekkel szemben. Pedig a plébánia ügyét nem tekintheti elintézettnek senki sem azzal, hogy az első este befizette a koronás belépő dijat. Igaz, hogy más oldalról azt is feltételezhetjük, hogy a közönség tudja, hogy az estélyek cziklusa négy előadásra terjed s hozzájárulásukat sokan a sorozat végére tartogatják. Vigasztalásul ezt a reményt elfogadhatjuk; ami pedig magát az estélyt illeti, vigasztalásra j azok szorulhatnak, akik — nem jöttek el. A résztvevő j közönség lelkes megelégedése, zajos tapsai és elismerő nyilatkozatai mind azt mutatták, hogy a műsor sikere teljes volt és méltónak bizonyult a programúi arra, hogy a közönségnek élvezetes órákat szerezhessen. Épen ezért bizonyosra vesszük, hogy a pénztár bevétele is kárpótlást talál a még hátralevő két estély alkalmával. A második estély műsorát szokás szerint a műkedvelők szalonzenekara nyitotta meg Kéller Béla gyönyörű Rákóczi nyitányával, melyet Polner Ernő vezetése alatt remekül adott elő. Utána Krenedits Sándorné olvasott fel Arany Jánosról magvas és szép tanulmányt, melyet rendkívüli figyelemmel hallgattak. Az elmésen megirt, eredeti értekezés nagy élvezetet szerzett a közönségnek s ezt még fokozta, mikor a felolvasó Arany János Toldijából is bemutatott egy igen szép részletet. A publikum zajos tapssal hálálkodott az élvezetért. Meyer Ferenczné Arany „Rachel siralma" és „Fülemüle“ czimü költeményeit szavalta igen nagy hatással. Már máskor is bebizonyította, hogy éppen olyan kitűnő előadó, mint amilyen énekmüvésznő s igy nem volt meglepő, hogy szavalatával is kiváltságos élvezetet szerzett. Szép, érzéssel teli hangja, színes beszéde, lelkes fokozása biztosítják számára a hatást úgy a komoly, mint a vidám tárgyú költemény előadásában; szép szavalásban különben piros betűs nap volt ez az előadás, mert alig ült el a taps, mely Meyerné előadását jutalmazta, Krenedits Sándor lépett a színpadra és szerzett ritka gyönyörűséget a hallgatóságnak. Arany „Tetemre hívás“ czimü balladáját szavalta el és produkcziójába belevitte a műkedvelői szereplésének minden biztos fegyverét. Hangjának ércze, meggyőző tagolása, magával ragadó roppant heve és ereje kiváltságos művészi pro- dukczióvá avatták szavalatát, melyet orkánszerü taps követett. Krenedits Sándor mindig örömet szerez a közönségnek és puszta megjelenése eldönti a sikert. Még szavalni nem hallották, most már ezen a téren is elfoglalta megillető helyét. Enyetér László énekszáma a rekedtsége miatt elmaradt. Helyette dr. Maár Zoltán szerzett kellemes meglepetést a közönségnek Arany „A képmutogató“ czimü költeményének elszavalásával. Igen jó erő ő is. Intelligens, szépen jellemző és felettébb meleg dikcziója nagy figyelmet és zajos hatást biztosított neki. A publikum örömmel és elismeréssel fogadta sikeres szereplését. Deák Adrienne kedves, behízelgő és szabatos éneke ezúttal is megtette a maga hatását. Kellemes, csengő hangja észrevehetőleg fejlődik és művészi tudását kézzelfoghatólag fokozza a Polner Ernő zeneiskolájának képzése, amely iskolának Deák Adrienne egyik legszebb reményű tanítványa. Egy Arany János dalt énekelt, azután pedig népszerű modern dalokkal gyönyörködtette a méltán hálás hallgatóságát, mely különös tetszéssel és megbecsüléssel fogadta egyik ügyes, kedves dalát, amelyiknek zenéjét az ezerkezü Polner Ernő szerzetté. Váradi Antal és Ábrányi Kornél csudaszép melodrámáját a „Rákóczi Ferencz Rodostón“ czimüt, lapunk szerkesztője, Balázsovich Zoltán adta elő s a gyönyörű költemény és a még szebb zenekiséret nagy hatást tett. A zenei részt Polner Ernő zongorán, Gsattogányi István gordonkán és Horváth Károly hegedűn látták el igen szépen és a szokott művészi készséggel. A műkedvelők szalonzenekara igen szép művészi tettet vitt végbe a Lecoqu világhírű „Angot asszony leánya* czimü operettje régen nem hallott, örökbecsű zenéjének feleievenitésével. A publikum nagy élvezettel hallgatta a felejthetetlen melódiákat és viharos tapssal fejezte ki elismerését, mely hasonlóképen megismétlődött a Kálmán Imre pompás Huszár indulója után is. A műsor záradéka ezúttal egy francziábói fordított, felettébb vidám bohózat volt, amelynek a fordító, Deréki Antal a „Halálos kínok közt“ czimet adta. A műkedvelők pompás, friss és jókedvű előadásban adták a darabot, mely szakadatlan derültségben tartotta a közönséget. Ez a derültség helyenkint viharos kaczagássá fokozódott s ami nálunk elég szokatlan, nyilt színi tapsokban végződött. A publikum elismerése teljes volt s a darab igazán elérte czélját, derült befejezést adott a hosszú és tartalmas műsornak. A darabban egyetlen nőszerep van s ebben Farkas Tusika szaporította műkedvelői sikereit. Ez a szerep se nem nagy, se nem túlságosan hálás, de arra jó volt, hogy Farkas Tusika bizonyságát adja, hogy valósággal kész színésznő, aki bármely színpadon megállná helyét. Kedves, ügyes és tökéletesen korrekt volt. A férfi szerepek egymást hezitálják túl, olyan sikerültek. A kevésbbé hálásak közé tartozott a Klimkó Pistáé, a ki azonban egyik legszebb sikerét kovácsolta ki belőle Rutinja, szinészi ötletessége és perfekt készsége kiváló művészi értéket adtak alakításának, mely bármelyik elsőrangú színpadra méltó lett volna. Farkas Imre végig fokozta a publikum nevető kedvét a halálos félelem közt vergődő nagybácsi nehéz szerepében, melyet teljes sikerrel töltött be. Komikumát mindig szereti és nagy elismeréssel fogadja a közönség és ezúttal is érdeme szerint sűrű tapssal jutalmazta. Menyasszonyi fehérnemű-kelengyéket kizárólag házilag készítve legjutányosabban készít a jíázi- és kézimunka »1 parvál lalat • 9 • • Összeállításokkal és árjegyzékkel fehér József, IV., Xigyótér szolgál: 1. sz.
