Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-08-27 / 35. szám

35. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 Adomány a szegényalapnak. Cservényük György balassagyarmati gyógyszerésztől Magyar Miklós rákosszentmihályi birtokos utján 2 koronát kaptunk Rákosszentmihály község szegényalapja javára. A nemes indulatu adományt örömmel juttatjuk rendel­tetése helyére. A múlt iskolai év. A rákosszentmihályi múlt isko­lai év végleges statisztikai adatai most készültek el s nyerték el a tanfelügyelőség jóváhagyását. A rend­kívül érdekes kimutatásból ösmertetjük a következő fontosabb adatokat: Az I. sz. iskola I—II. osztályába beirtak 45 fiú és 39 leánytanulót, 49 I. és 35 II. osz­tályút, tanitó: Wayand Károly; a III—IV. osztályba beirtak 36 fiút és 37 leányt, 38 III. és 35 IV. osz­tályút, tanitó: Wayand Károlyné. A II. számú iskola I—II. osztályába 36 fiút és 56 leányt, 53 I. és 39 II. osztályút, tanitó : Tápay Luiza ; a III—IV. osztályba beirtak 45 fiút és 39 leányt, 44 III. és 40 IV. osztá­lyút, tanitó: Radomszky Mihály. A III. számú iskola I—II. osztályába beirtak 40 fiút és 35 leányt, 55 I. és 20 II. osztályút, tani Molnár Kálmánná; a II—III. osztályába 50 fiút és 30 leányt, 29 II. és 51 III. osz­tályút, tanitó : Kraus Adolfné ; az V—VI. osztályába 51 fiút és 28 leányt, 54 V. és 25 VI. osztályút, ta­nitó : Lendvay Ferencz. Az összes osztályokba felvett vegyesen fiuk és leány tanulók közül csak 10 német és 1 tót anyanyelvű volt. Pletyka Osztendéből. A színházi pletyka hegyesnyelvü kis koboldja megint egy pikáns kis pletykát tud egy szép, fiatal színésznőről, a ki ezidőszerint az északi tenger valamelyik fürdőjén tartózkodik. A színésznőt, a kiről szó van, szerződés köti az egyik nyári színházunkhoz, s igy természetesen feltűnő, hogy ez a szép és fiatal művésznő a messze északon jár, a helyett, hogy erősen részt venne a reportoirban, s ha másképpen nem, legalább mint Staffage gyönyörködtesse a szemet és a — szivet. De hát mégis úgy van ! A szép és fiatal színésznő azért tartózkodik északon, mert mint Staffage sem igen adtak neki helyet a színpadon, s igy okosabbnak tartotta a napsugaras délre menni. Ha pedig egy szép és fiatal színésznő délre megy, semmi sem természetesebb, mint az, hogy nem — egyedül megy, de még ennél is természetesebb, hogy útba ejti Ostendét, ahol ilyenkor a játékasztalok mellett nagyon vig élet járja, csak úgy cseng a sok arany s halomszámra gyűl be a bankba. A színházi pletyka hegyesnyelvü kis koboldja most arról suttog, hogy az a példabeszéd, mely azt tartja, hogy aki szerencsés a játékban, erősen meg van czáfolva. A szép és fiatal színésznő czáfolta meg, a ki szerelme mellé még nagy szerencsét is hozott kisérő lovagjának. Egy Ostendében üdülő negyvennyolcz óra alatt valóságos réme lett a banknak. Beavatott budapesti színházi körökben pedig úgy tud­ják, hogy a szép és fiatal művésznőt éppen ez a szerencsefia kisérte Ostendébe, s ezt megerősíti a színházi világban szájról-szájra adott hir is, hogy a szép és fiatal művésznő tegnap huszonötezer frankot küldött haza hozzátartozóinak, ezzel a rövidke kis utasítással: — Tegyék a takarékpénztárba ! fi királyi vadászterület bérlete, A gödöllői kir. uradalom választókerülete a köz­birtokosság tulajdona s hat évenként szokta bérbe venni a koronaurodalom, évi tízezer korona bérért. A dús erdőkben főképen vaddisznókat tenyésztettek, a melyre királyunk legszívesebben vadászott. Az udvari vadászatok azonban évek óta szünetelnek s a vesze­delmes vad nagyon elszaporodott, úgy, hogy mint az Újpesti Közlöny Írja, a gödöllőiek elhatározták, hogy nem engedik többé át a koronaurodalomnak a terü­letet, hanem bérbeveszik maguk s felesleges vadállo­mányát kilődözik. A minapi árverésen a királyi ura­dalom nevében Polner Lajos dr., az uradalom jog­ügyi képviselője és Stepelka Venczel királyi fővadász­mester jelent meg. A kikiáltási ár ötszáz korona volt. — Ezer korona! — szólott azonnal harsány han­gon Stepelka ur. — Kétezer korona! — hezitált rá nyomban Hé- dervári Lehel, a kerület országgyűlési képviselője, a kit a választói megkértek, hogy szerezze meg a bér­letet. — Kétezerötszáz korona! — kiáltotta erre ingerül­ten a fővadász. Ekkor közbeszólt Polner ügyvéd s' azt kívánta, hogy a pályázati feltételekbe szúrjanak be utólag egy pontot, a mely szerint, ha nem veszi bérbe a vadász- területet, akkor oly időben, a mikor a királyi család Gödöllőn tartózkodik, a vadászás szüneteljen. — Tisztelet, becsület az uralkodó háznak, — vá­gott erre vissza Héderváry — de most már az ere­deti pályázatot megváltoztatni nem lehet. Meg aztán azt igazán nem lehet kívánni, hogy olyankor, ha a király, vagy valamely főherczeg hónapokon át itt tar­tózkodik — a mire ugyan remény nincs — mi ne vadászhassunk, holott mi a vadászterületet drága pén­zen vettük bérbe. Az ilyen intézkedés különben is el­lenkeznék a pályázattal. E felett vita indult meg, de végül nem adtak helyt a királyi uradalom képviselője részéről javasolt mó­dosításnak. Folytatni akarták az árverést. Ekkor hir­telen felugrott székéről Jámbor András gödöllői tör- vénybiró, a ki már nem tudta tovább elfojtani indu­latát s az asztalra dobott egy 30.000 koronáról szóló takarékpénztári könyvet. — Én, Gödöllő első gazdája vagyok, — mondotta haragosan — 180.000 forint vagyonnal rendelkezem. Tudjátok meg, ime, mindnyájan, hogy mi történt velem s több társammal. A vaddisznók okozta károk meg­térítése miatt elmentem ehhez az úrhoz (Stepelkára mutat), a mire ő kidobott bennünket ezekkel a sza­vakkal : — Mars, hinaus ! Kutyamágyáren ! — Kidobott bennünket! — folytatta Jámbor ál­talános felháborodást keltve a községbeliek között. — Arra kérem tehát a nagyságos urat — fordult rimán- kodva Héderváryhoz — hogy, ha évi 30,000 korona bért is kell fizetni, de ki kell venni a vadászterületet. A felséges urat szivesen látjuk, de itt többé cseh- polvák nem vadászik! Jámbor András szavait helyeslő zugás kisérte, a mire Stepelka sértődötten vágta oda alakosságnak: — Das ist eine Demonstration! Gehen wir! — s ezzel Polnerrel együtt eltávozott. így aztán a bérlet 2510 koronával Héderváry ke­zére jutott. Sport. Uszóverseny, Szépen sikerült uszóversenyt ren­dezett e hó 20-án, Czinkotán a Capreru fürdő ifjú­sága, melyet nagyszámú előkelő közönség nézett végig. A részletes eredmény a következő : I. Megnyitó verseny 70 m. 1. Kartschocke József. 2. Fekete István. II. Hölgy verseny, 175 m. 1. Wagner Kata urhölgy. 2. Fleck Ilonka urhölgy. III. Főverseny, 140 m.\ 1. Kartschocke József. 2. Fekete István. 3. Weinszeisz Károly. IV. Mellúszás, 35 m. (handicap) : 1. Weinszeisz Károly. 2. Knipfer János. 3. Poppe Károly. V. Gyermekverseny, 35 m. (hadicap): 1. Benke Irén. 2. Weinszeisz Béla. 3. Fegyveres Miklós. VI. Stafétaverseny, 210 m.: 1. Karkas, Weinszeisz L., Oldol, Dominits S. VII. Hátonuszás, 35 m.: 1. Wagner Rajmund. 2. Fegyveres Ernő. 3. Oldol Emil. A verseny rendezése Karkas Rezső, Cecelits Benő tanár és Wagner Raymond érdeme.

Next

/
Oldalképek
Tartalom