Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-11 / 28. szám
Huszonnegyedik évfolyam /vBudapesi, 1934. július 11. 28. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ....................24 PENGŐ FÉ LÉVRE...............................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség es kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Árusítják az összes IBUSz-pavíllonokban Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 A magyar betűért A legértékesebb magyar elmék egyikének, Antal Istvánnak, a miniszterelnökségi sajtó- osztály vezetőjének a fejtegetéseit hallottuk az elmúlt héten, amikor a kötelességszerűnél ezerszer nagyobb lelkesedéssel szállott síkra a magyar sajtó érdekeiért. Ugyanakkor pedig a városházán láttunk jelentős és figyelemreméltó megmozdulást az irodalom, helyesebben a nyomorgó írók érdekében. Hatalmas bizonyítéka ez annak, amit épen Antal István dr. fejezett ki a Nemzeti Munkahétről mondott szavaiban: „Meg akarjuk mutatni a külföldnek, hogy amíg más országokban tankokat, ágyúkat, gépfegyvereket, gázbombákat gyártanak (vagy robbantanak fel. A szerk.); addig mi a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a magyar szellem és a magyar nemzeti kultúra termékeivel és a nemzeti erkölcs erőivel akarunk e versenyen részt- venni.“ A forrongó, a vajúdó, a megnyugodni nem tudó, a békétlen és gyűlölködő, az örökkön háborúra készülő és a háborútól reszkető Európa közepén ma mi vagyunk a zavartalan munka és a nyomorgó, de fejlődő és apostoli hivatásának tudatában csodákat művelő kultúra békés szigete. Amiért a béke, a munka, a gazdasági és kultúrális erők fokozásával a békediktátumok megváltoztatására törünk, bennünket akarnak megbélyegezni azzal, hogy Európa nyugalmának megbontói vagyunk. Vájjon elhallatszott-e hozzájuk Antal Istvánnak, az intranzigensen nacionalista fiatal magyar nemzedék egyik legerőteljesebb és legelv- hűbb egyéniségének beszéde, aki az ő tankjaikkal a magyar ekevasat és az ő gázbombáikkal a magyar újságot, a magyar könyvet állította szembe? De meg kell fontolnunk azt is, amit a sajtófőnök arról mondott, hogy a külföldön minden átértékelődik- Valamikor szentnek és megdönthetetlennek hitt ideák egyik napról a másikra omlanak össze. Van olyan érzésünk, hogy ez az átértékelődés még nem történt meg, sőt ellenkezően, világszerte olyan káosz van, amelyet a legmerészebb fantáziájú művészek sem képzelhettek el és sajnos, még mindig nem látszik biztosan, hogy merre megy az emberiség. De akár ködbefúló káosz van, akár átjutottunk már a nagy átértékelésen, az az egy bizonyos, hogy mi helyes úton járunk, amikor a magyar munka és a magyar kultúra evangéliumát hirdetjük. És annak parancsai értelmében cselekszünk. A tápláló erő pedig, amely a nemzeti munkát és a nemzeti kultúrát fejleszti az a ki- irtliatatlan, megingathatatlan szüztiszta nemzeti erkölcs, amely a legszebb és legjogosabb magyar büszkeség akkor, amikor nincs a földkerekségnek olyan országa, amely ezt olyan makulátlanul tudta volna megőrizni, mint mi. Külön kell azonban megemlékeznünk arról a fájdalmas helyzetről, amelyben nem a magyar irodalom, hanem a magyar írók vannak. Maga az irodalom nem érzi azt a lesujtottságot, amely a szegény magyar íróknak jutott osztályrészül. És épen ez mutatja, hogy milyen mártírok a magyar toll hősei, akik igazán akárhányszor a betevő falatot is nélkülözve küzdenek szent álmaikért. Mi nem tudunk nekik enni adni és mégis valahányan vannak, a legnagyobb alkotásaikkal akarják meghálálni, hogy magyaroknak és íróknak születtek. Ennek ' a nyugodt harmóniájú nemzetnek segítenie kell rajtuk. Átértékelődhetik és összeomolhat minden, de meg kell őriznünk érinthetetlen tisztaságában és szabadságában a magyar munkát, a magyar betűt és a magyar erkölcsöt. A Nemzeti Munkahét kultúrális programja, a sajtónap és talán a fővárosnak éppen ugyanakkor a magyar írók gazdasági érdekeinek védelmében indítandó akciója nagyszerű bizonyítéka annak, hogy a gondjaiban, bajaiban, szegénységében és elhagyottságában is gazdag lelkierejü és ép erkölcsű trianoni magyarság egész lelki felkészültségével és utolsó garasaival is megvédi és táplálja a magyar betűt. HHSZIES-nsan rnne belügyminiszter bizakodással tekint a szanálás mnnkála elé Borvend Ég Ferenc néüij heten belül takarékossági c Hiterjesztéseket vár az ügyosztályi vezetőktől — A főpolgármester titkári hivatalával együtt v sszaköifőzik a központi városházára Alig néhány hete, hogy Borvendég Ferenc főpolgármester a főváros élére került és az új törvény biztosította keretek között megkezdette az előírt újjáalakításokat, valamint a szanálás előkészítését. Az új főpolgármestert általános bizalom fogadta, mert mindenkinek az a meggyőződése, hogy nehéz munkáját a főváros iránti szeretettel és páratlan szakértelemmel fogja végezni. A főpolgármester eddigi munkásságáról és a városházi politikai légkör kialakulásáról intéztünk kérdést Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszterhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: városházán. Biztosra veszem, hogy Borvendég Ferenc főpolgármester a maga nehéz feladatát kitűnően teljesíti és rendkívül hasznos szolgálatokat tesz Budapest közönségének. — A várospolitikai helyzetet kedvezően ítélem meg, mert minden oldalon át vannak hatva attól az érzéstől, hogy a munka Budapest jólétét és javát kívánja szolgálni. Ennek megfelelően bizakodással nézek a pártviszonyok kialakulása és a főpolgármester munkáját kísérő megértő szellem megteremtése elé is, amely mindenesetre megkönnyíti a főpolgármester szanáló tevékenységét. — A tulajdonképni munka csak közvetlenül a nyári szünet előtt indult meg a Borvendég főpolgármester az figyoszfáiuvezetőítitek takarékossági előterjesztésre adott utasítást Borvendég Ferenc főpolgármester négyheti tartózkodásra Badgasteinba utazott és mielőtt szabadságát megkezdte, beható tanácskozásokat folytatott az összes ügyosztályvezető tanácsnokokkal. Ismertette velük a takarékoskodásra vonatkozó szempontjait és felszólította őket, hogy visszaér keztéig, tehát négy héten belül tegyenek írásbeli jelentést: mennyit takaríthatnak meg ügyosztályaikban és az alájuk rendelt intézményeknél a folyó évi költségvetésükből. A főpolgármester teljes tájékozást kíván ezekről a kérdésekről, mert csak ilymódon tudja összhangzásba hozni szanálási terveit az elkerülhetetlen kiadásokkal. Megkönnyíti az ezirányú törekvést, hogy a költségvetés keretén belül már eddig is lényeges megtakarítások történtek, amelyek részben a beruházási előirányzatok lecsökkentéséből, részben a polgármester által elrendelt tízszázalékos zárolásból származnak. Ennek folytán az első félév mérlegének lezártával, nem következik be az a költségvetési hiány, amelynek kényszerű elkerülhetetlenségét bizonyosra vették: a főváros pénzügyi helyzete tehát várakozáson felül kielégítő és az a körülmény, hogy mindeddig deficittel nem kell számolni, rendkívül kedvező hatást gyakorol a státusrendezésre, amelynek során clőrláthatólag az illetmények csökkentésétől sem kell tartani. A Központi városházára költözködik a főpolgármesteri hivatal Borvendég Ferenc főpolgármester hivatalába történt beiktatása után úgy határozott, hogy továbbra is a központi városháza épületében marad és ott folytatja a hatáskörébe vágó ügyek intézését. Ezt az ^ elhatározását most valóra váltja, mert felfogása szerint a referensek jövés-menése az új városházára sok időrablással jár és a szükséges akták is inkább kéznél vannak a régi városházán. Elutazása előtt utasítást adott, hogy a városgazdasági ügyosztály tegyen megfelelő előterjesztést a megoldásra. A tervek szerint a főpolgármester hivatalát a központi városházán vagy az árvaszék helyiségeiben, vagy pedig az adószámviteli osztály hivatalában fogják berendezni. A főpolgármesteri adminisztrációs iroda továbbra is az új városházán marad, ugyanott lesznek a reprezentációs fogadások, amikor a főpolgármestert magas méltóságok látogatják meg. Borvendég főpolgármester munkaterülete azonban a központi városháza lesz, ahová augusztus havában titkári hivatalával együtt beköltözködik. Monstre-pőrt indítanak a fiváros ellen az elmozdított igazgatósági tagok Követelik as elmaradt tiszteletdíjak folyósítását — Horváth Károly a Beszkárt hétfőn délután tartott igazgatósáéi ülésén ilyen értelemben deklarációt olvasott fel — Megindult az első prűbaper Nyilvánvalóan a szanálással függ össze a főváros vezetőségének az a közelmúltban végrehajtott elhatározása, hogy a részvénytársasági formában működő igazgatóságok taglétszámát lecsökkentették. A takarékossági szempontok érvényesítése ebben a vonatkozásban olyképen történt, hogy a Beszkárt és a Községi Takarékpénztár igazgatóságának létszámát 9-ben, a Kisipari Hitelintézetét pedig 8-ban állapították meg. Pontos számítások szerint ez a lépés az érdekelt részvénytársaságoknak ösz- szesen közel 140.000 pengős évi megtakarítást jelent. A reform különösen a Beszkárt és a kötelékébe tartozó BUR-vasút, Ferenc József földalatti villamos, a Pestszentlőrinci, valamint a HÉV - nél jelent nagyarányú redukciót, mert ezeknél
