Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-13 / 24. szám
Huszonnegyedik évfolyam Budapesí, 1934. június 13. 24. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ...............24 PENGŐ FÉLÉV RE........................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 KERESZTES FISCHER FERENC belügyminiszter elmondta a Fővárosi Hirlapnah Budapest- fürdőváros megvalósítását célzó terveit Az idegenforgalom lényegéi elsősorban Dudapest biztosítja — Meg- alahul a gyógybizoitsag a fürdőváros fejlesztésére és propagálásara Közös és békés munka „Közös és békés munkára nyújtom kezemet mindazoknak, akik velem egy utón akarnak haladni“ — ebben a mondatban fejezte ki Borvendég Ferenc, Budapest székesfőváros ríj főpolgármestere azt a szándékát, amely az autonómiával való együttműködést jelenti és amely leginkább hatott megnyugtatóan nemcsak a közgyűlésre, de a főváros egész lakosságára is. Ennek a mondatnak hallattán és a főpolgármester egész beszédének során a ki- engesztelődés, a békés harmónia bontották ki szárnyukat az aggodalmaskodók fölött. Egyben beigazolódott az, amit ezeken a hasábokon mindenkor hangoztattunk, hogy a kormányt és legelsősorban a belügyminisztert, aki erről számtalanszor tett tanúságot, a legjobb szándékok vezetik a fővárossal szemben. Tanujelét láttuk ennek legelsősorban akkor, amikor a törvény első tervezetével szemben elhangzott minden jogos aggodalmat igen komolyan mérlegre vetettek és a törvény végleges formája rendkívüli haladást jelent az első vázlattal szemben. Második jele a kormány, a belügyminiszter és a pénzügyminiszter jóindulatának a fővárossal szemben az a tény, hogy Borvendég Ferenc lett a szanáló főpolgármester. Mindenki jó érzéssel, becsületes emlékekkel gondol a most eltávozott főpolgármesterre, Huszár Aladárra, aki a kormány száz százalékos bizalmának birtokában ment el és foglalja el új méltóságát, de bizonyára igazuk van azoknak a kormányférfiaknak, akik úgy vélik, hogy most nem politikus főpolgármesterre van szükség, hanem éppen olyanra, akitől mérhetetlen távolságban van a politika és aki csak Budapest szeretetével és a rideg számoknak keménv kézzel, de meleg szívvel való igazgatásával akarja elvégezni hatalmas energiát, bölcsességet és szakismeretet követelő munkáját. Borvendég Ferencet az autonómia táplálta és emelte magasba, itt nőtt fel és a levegővel, a mindennapi munka lázas lihegésével szívta magába azt a nélkülözhetetlen, hatalmas ismeret-kört, amely nélkül a jó Isten legnagyobb pénzügyi zsenije sem vállalkozhatott volna eredményesen az ő munkájára. A bemutatkozó beszéd nemes egyszerűségével, tiszteletreméltó őszinteségével és szókimondásával érte el a legnagyobb hatást. Borvendég Ferenc keveset beszélt, nem voltak szóvirágai, nem kalandozott el a fantázia légvárai között. A ma főpolgármesterének ezt a beszédet kellett elmondania. Önmagának ásott volna vermet, ha kiteregetett volna egy részletes szanálási programot, amilyet ma bármelyikünk el tudna képzelni, de amilyet a főváros ügyeinek igazi, alapos ismerője, Borven- dég-stilü szakértője nem vállalhat, mert az igazi szanálási program csak lépésről-lépésre haladhat, minden mérföldkőnél kanyarodha- tik, megállhat, vagy meggyorsíthatja lépteit. Ezért van az, hogy a feladatnál, amelyet a főpolgármester vállalt, nem a program, nem a tervek, még a kormány részéről adott utasítások sem az igazán fontosak, hanem csak az a személy, aki a munkát végrehajtja. Borvendég Ferenc őszinte, (becsületes, egyenes hitvallást tett: aki múltját és jellemet ismeri, nagyon jól tudhatja, hogy ha keveset mondott is, de azt megtartja, ha feltételesen Ígért is, de ezeknek a feltételes ígéreteknek beváltásáért keményebben, lelkesebben és reméljük eredményesebben fog küzdeni, mint azok, akiknek ajkáról mézként csorog a híg és felelőtlen Ígérgetés. Az uj főpolgármesternek nincsenek szép álmai, de van kemény akarata,^ nincsnek fantazmagóriái, de van benne méltányosság és — amint ő maga mondta — tudja, hogy a törvényt sokszor enyhíteni kell és a szívet meg kell szólaltatni. Ennek így is kell lenni és akkor mi is hisszük, amit Borvendég Ferenc őszintén bizakodva vall: a főváros polgárságának összessége érdekében legjobb tudása szerint, mindennemű befolyástól és politikától mentesen megoldja azokat a feladatokat, amelyeket a törvény reá ró. Idegenforgalmunk emelése szempontjából korszakalkotó jelentősége van annak a törvénynek, amelyet a belügyminiszter terjesztett be a képviselőház multheti ülésén. Az elgondolásokat már ismertette a Fővárosi Hírlap: jelentéktelen fillérekkel megadóztatják a Budapesten elfogyasztásra kerülő ásványvizeket és a fürdők belépőjegyeit, amelyekből azután évi 800.000 pengős bevétel áll rendelkezésre. Ez a tekintélyes összeg az utolsó fillérig Budapest fürdőkulturájának fejlesztését szolgálja és bizonyos, hogy a mindenképpen józan elgondolások nyomán Budapest-főváros pénzügyileg is alátámasztott reális alapokra kerül. A nagyjelentőségű reform eredményeiről és Budapest-fürdőváros megteremtéséről intéztünk kérdést Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszterhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A törvényjavaslatban kizárólag arról van szó, hogy pénzügyi fedezetet teremtsünk Budapest-fürdőváros okszerű fejlesztésére és propagálására. Tagadhatatlan, hogy Budapest-fürdőváros fontos abból a szempontból is, hogy a gyógyításra szoruló magyar közönség részére kifejlesz^- szük, de ha ezt a kérdést nemzetgazdasági szempontból és a fizetési mérleg szempontjából nézzük, akkor elsősorban mint idegenforgalmi kérdés jön figyelembe. Az idegenforgalom valamennyi üzletága között a legtöbb fantáziával kecsegtet fizetési mérlegünk megjavítására irányuló törekvéseinkben. — Nem akarom a főváros érdemét elvitatni, de meg kell állapítanom, hogy a magyar idegenforgalom minden eddigi eredmény mellett sincs még kellően megalapozva olyan állandó jelleggel, mint ahogy azokkal a külföldi fürdők rendelkeznek. Kétségtelen azonban, hogy ama tényezők közül, amelyek a magyar idegen- forgalom lényegét biztosítják: Budapest áll az első helyen. — Azokat a nagyértékű kincseket, amelyeket Budapest-fürdőváros rejt magában, a világ elé kell tárni. A világ orvostársadalmával Borvendég Ferenc főpolgármester most már formálisan is átvette széles felhatalmázas- sal alátámasztott jogkörét és ezzel új korszak indul a székesfőváros életében. A nagy változást annakidején az annyi izgalommal fogadott törvénytervezet nyitotta meg, amellyel szemben tudvalevőleg felsorakoztak az autonómia pártjai és különböző módosítások alkalmazására kérték a kormányt. Gömbös Gyula miniszterelnök és Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter honorálták a főváros kívánságait, amelynek következményeként nem került a meg akarjuk ismertetni Budapest gyógytényezőit, mert csak így tehetjük vonzóvá az idegenek számára. Ha eddig csak megközelítően olyan intenzitással propagáltuk volna a budapesti gyógytényezőket, ahogy azt a külföld teszi saját fürdőivel, akkor idegen- forgalmunk nem volna kitéve a divat hatásainak, hanem hosszú tartózkodásra kötné ide az idegeneket. — Azzal a pénzügyi erővel, amellyel ennek a törvényjavaslatnak révén Buda- pest-fürdőváros megerősödik, nagyrészben megoldhatókká válnak a propaganda fontos kéx*dései és azok a szükségletek, amelyek a budapesti fürdők fejlesztése szempontjából elmaradhatatlanok. Gyógyhelydíjak szedéséről le kellett mondani és ezért kerestünk olyan alapot, amely természeténél fogva alkalmas a pénzügyi fedezet megteremtésére. A megszervezés a következőképpen történik: Budapest székesfőváros tényezőiből, az érdekelt magánfürdők képviselőiből és a tudományos világ tagjaiból gyógybizottság alakul, amely megállapítja az irányelveket a propaganda és a fürdőváros fejlesztése érdekében. Az idegenforgalmi propaganda természetesen megmarad azoknak a bevált szerveknek a kezében, amelyek ezt már eddig is csinálták. Semmiféle olyan intézmény nem létesül, amely adminisztrációs költségeket igényelne. Gondoskodni fogok arról, hogy ez a bizottság azonnal megalakuljon és legkomolyabban szolgálja a fürdőfejlesztés célját. A költségvetési vita során többen kifejezték azt a kívánságot, hogy a szállodai bejelentőlapok illeték ellenében való kiszolgálását szüntessék be, mert ez ha nem is lényegesen, de megdrágítja az idegenek szállodai tartózkodását, különösen akkor, ha csak egynapi ittidőzésről van szó. A budapesti szállodások ebben az ügyben küldöttségileg jártak a belügyminiszternél, aki megígérte, hogy a pénzűiryminiszterrel egyetértésben visszaállítja a bejelentőlapok díjtalanság át. tervezet hivatalos szövegébe a kormánybiztos kiküldése, valamint a törvényhatósági bizottság feloszlatása. A nagy megnyugvást keltő elhatározások kialakításában köztudomás szerint kimagasló szerepet vitt Ugrón Gábor ny. belügyminiszter, a főváros politikai életének egyik legnagyobb értéke, akinek közvetítésével sikerült aí ellentéteket áthidalni és végső eredményében olyan törvény lépett érvénybe, amely politikamentesen a főváros gazdálkodói~ sárnak helyreállítását tűzte céljául. Most, hogy a törvény életbelépett és az új Ugrón Gábor: Borvendég Ferenc a legalkalmasabb a szanálás végrehajtására
