Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-04-05 / 14. szám
Budapest, 1933 április 5. Idxjmuo&jíwz^ Huszár Aladár főpolgármester helyszíni szemléi fart az óbudai problémáit megoldására Véget vetnek a téglagyárak pusztító üzemvitelének — Elkészül a szabályozási terv — Közművek épülnek az elhanyagolt területeken Az egyesített főváros legősibb része, Óbuda és a felette elhúzódó hegylánc lakói évtizedek óta folytatják a küzdelmet azért, hogy ezt a hegyektől övezett, nagyjövőjű városrészt megérdemelt ügyelemre méltassák a közigazgatási hatóságok. Sajnos, ez a küzdelem nem sok eredménnyel járt, mert Óbuda még ma is a legelhanyagoltabb városrész. Különösen súlyos sérelme az óbbudaiaknak az ott működő téglagyárak terjeszkedése és felelőtlen üzemvitele, amely nemcsak lehetetlenné teszi a városrész fejlődését, hanem egyenesen megkeseríti a polgárság életét. A főváros vezetősége már régebben megállapította a viszonyok tarthatatlanságát és két évvel ezelőtt Ripka Ferenc főpolgármester és Sipőcz Jenő polgármester vezetésével olyan akció indult meg, amelytől az érdekelt lakósság gyors segítséget remélt. A főváros vezetői határozott ígéretet tettek, hogy Óbudán rendet teremtenek és a téglagyárak kifogásolt gazdálkodását beszüntetik, sajnos, azonban a hatósági intézkedések nem jártak a kívánt eredménnyel. Akcióba lépett a Közmunka- tanács is: az egyik téglagyárat, amely engedély nélkül közutakat is elbányászott, meglehetősen magas pénzbírsággal sújtotta. Ennél több azonban nem történt, maradt minden a régiben, a téglagyárak tovább bányásznak, a gyönyörű hegyvidék levegőjét pusztító gyárkémények tovább ontják a füstöt és ott, ahol a közeljövőre Ígért új Dunahíd feljáróját és Óbuda új főterét tervezik, a téglagyárak nyomortanyái szégyenkeznek. A mostani állapot egyre nagyobb keserűséggel tölti el az óbudaiakat és ennek egyik megnyilvánulása volt az a küldöttség, amelyet Andréka Károly ny. főkapitányhelyettes és Orova Zsigmond dr. vezetésével jelent meg szombaton Huszár Aladár dr. főpolgármester előtt. A főpolgármester nagy érdeklődéssel és megértéssel hallgatta meg az óbudaiak panaszait és a válasz, amit adott, a legteljesebb mértékben megnyugtató volt. Huszár Aladár főpolgármester kijelentette, hogy maga veszi kezébe az óbudai probléma megoldását. Közölte a küldöttséggel, hogy április folyamán bejárja Óbudának azokat a részeit, amelyekre a panaszok és sérelmek vonatkoznak. Nemcsak a hegyvidék életfeltételeit akarja biztosítani, hanem különös gondja lesz a város belsejébe nem illő és a kitelepítésre már régen megérett téglagyárak problémájának megoldására. Az óbudaiak panaszairól beszélgetést folytattunk Andréka Károly törvényhatósági bizottsági tag, ny. főkapitányhelyettessel, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Régi sérelmek és panaszok orvoslását akarja végre kivívni az Egységes Községi Polgári Párt óbudai szervezete. Sajnos, a város vezetősége sokáig nem érezte át ezeknek a problémáknak a jelentőségét olyan mértékben, ahogyan megérdemelték volna. Mert hiszen a főváros legősibb városrészének életéről és egyúttal a legnagyobb jövőjű óbudai hegyvidék fejlődéséről van szó. Behozhatatlan hiba, hogy az egész terület szabályozási térképe még mindig nem készült el. Ez azután a legsúlyosabb össze-visszaságot teremti, mert az egyes szükségessé váló útvonalak építése alkalmával derülnek ki azok a súlyos nehézségek, amelyek miatt az út megnyitása sokszor lehetetlenné is válik. Ezeknek a szabályozási térképeknek és az általános szabályozásnak a hiánya teszi lehetővé azt is, hogy az óbudai hegyvidék tövében félszázadot megelőzően letelepült téglagyárak a Nagybátony-Ujlaki, a Bohn Testvérek és a Kőbányai Gőztéglagyár telepeikkel, agyagbányászásukkal, nyomortanyáknak beillő munkás lakóházaikkal, vályogvető cigánytelepekhez hasonló állapotokat tartanak fenn és megakadályozzák a főváros szívéhez legközelebb eső gyönyörű kertvárostelep kifejlődését. — Nem mondok újságot azzal, hogy ezek a téglagyárak minden engedély nélkül 10—15 méteres mélységben bányásztak el tiltott területeket Bár a hatósági eljárások egész sora megállapította ezeknek a büntetendő cselekményeknek a sorozatát, a főváros műszaki adminisztrációja tehetetlenséggel zárkózik el a preventív intézkedések végrehajtása elől és már két évtizede nem történik semmilyen komoly lépés a bajok orvoslására. Nagy sérelem, hogy a fejlődő hegyvidéknek nincs vízellátása. Több mint négyszáz családi ház áll vízvezeték és csatornázás nélkül, aminek közegészségügyi és fűzrendészeti veszedelmeire felesleges rámutatni. * A főpolgármester úr válasza most legteljesebb mértékben megnyugtatott bennünket, — fejezte be Andréka — és biztosra vesszük, hogy az ő erélyes intézkedése meghozza a kívánt eredményeket. Uj unMtyrenilelet készül o tanköteles gyermekek Iskolakerülésének megakadályozására Fokozatosan csökkentik a váltakozó tanítási rendszert - Folytatják a múlt évben megkezdett iskolaépítkezéseket Az 1930. évi népszámlálás szerint Budapesten 71.083 volt a tanköteles gyermekek száma, míg a múlt év októberében 75.009 tankötelest tartottak nyilván. Ebből a számból levonva a magasabb fokú és környékbeli iskolákba járó, valamint a beiratkozás alól felmentet gyermekeket: 54.798 tanulójának kellett volna lenni a budapesti községi népiskoláknak. Ezzel szemben a beiratások eredménye azt mutatta, hogy az elemi iskolákban mindössze 53.410, tehát 1418 tanköteles gyerek hiányzik. A főváros tanügyi osztálya a királyi tanfelügyelőséggel együtt most nyomoz a közel másfélezer iskolakerülő után, de még mindig nem sikerült kideríteni, hogy tényleg ilyen sok-e az iskoláztatásból kimaradt gyerek, vagy pedig a nyilvántartás rendszerében van a hiba. Az iskolakötelesek nyilvántartásának reformja dolgában kérdést intéztünk Szendy Károly dr. közoktatásügyi tanácsnokhoz, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A tankötelesek összeírására és nyilvántartására a székesfőváros polgármestere a köz- igazgatási bizottságnak n a kultuszminiszter hozzájárulásával kiadott felhívására új szabályrendeletet dolgoztat ki. Ez a szabályrendelet most van munka^alatt. Mindenesetre kívánatos, hogy a szabályrendelet mielőbb elkészüljön és életbe lépjen, hogy a beíráspknál jelentkező differenciák lehetőleg már a jövő tanévben kiküszöbölhetők legyenek. Szóvátettük, hogy egyes fővárosi iskolákban még mindig váltakozó a tanítás s ennek ellenére az idei költségvetésben egyetlenegy új iskolaépítés terve sem szerepel. A tanácsnak válasza erre a következő volt: — A főváros területén levő elemi iskolákban 1637 tanteremben 1770 osztály tanul. Vagyis .161 teremben váltakozó rendszerű oktatás folyik, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen 322 osztály részesül váltakozó rendszerű oktatásban. Bár az osztályok száma a múlt évi állapothoz képest 30-cal emelkedett, a váltakozó osztályok száma mégis 10-zel csökkent, ami az új építkezések eredménye. — Az idei költségvetésben tényleg nem szerepelnek új iskolaépítések, de ez nem jelenti azt, hogy nem javul a helyzet, mert több építkezés még a múlt évi tervek alapján megindult és ezeknek a befejzésére és lebonyolítására részben most kerül a sor. Tervezés alatt van két kültelki iskola is. Az új leánygimnázium JÓL ÉS KELLEMESEN érzi magát Kathreiner Kneipp malátakávé é3 valódi Franck kávéizesitő élvezete után. Kísérelje meg! megépítésével a régi Iskola-utcai épületbe helyezzük át a várbeli elemi iskolát, a felszabaduló barakokat pedig szétszedetjük és szintén valamelyik periférián állítjuk fel. — A népiskolák belső élete egyébként örvendetes fejlődést mutat. Az új budapesti tanterv igen jól bevált. A fővárosi népiskolák belső életének egységes szempontja és irányítása érdekében kívánatos, hogy a népiskolák számára a még 1877-ben kiadott és ma már teljesen elavult utasítás helyett új, a mai viszonyoknak megfelelő és a közben kiadott törvényes rendelkezéseket felölelő rendtartás adassák ki. — A továbbképző népiskoláknál, az úgynevezett ismétlőiskoláknál az a helyzet, hogy a tanköteles gyermekek jelentékeny része különböző okokból távolmarad. Ez a helyzet a nyilvántartásra vonatkozó ríj szabályrendelet mielőbbi életbeléptetése révén megszüntethe- tővé válik. * A továbbképző iskolák eredményesebbé tétele érdekében készül a továbbképző elemi iskolák új tantervének kidolgozása is, amely tekintettel van a helyi viszonyokra. ÁMÖN ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK, FÖLDMUNKA, VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBÁNYA Vili, FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. úthengerlést! vilIal WOLFF ERNŐ Budapest, I., Kelenföldi-út 1. Tel: 59-9-68 CSATORNÁZÁS O József J» KÖVEZÉS ÚTÉPÍTÉS FÖLDMUNKA jg Budapest, VTH., Ludovicenm-u. 18. N D Rudolf 2 Budapest, I., Győri-út 12. ÄA, F E Károly R Budapest, I., Horthy Miklós-út 29. SCHÄFFER KÁROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betonépítési vállalkozó, kövezőmester Budapest, IV., Kecskeméti-u. 13., III. em. I. Telefon 84-4-12 AIhorl oki. mérnök út, vasút csatorna és magasépítési vállalkozó Telefon 51-4-06. Budapest, II., Margit-korút 43. VÁRAD! MIKLÓS mtíorgonaápftö, Rákospalota, Damjanlcb-n. 14. (Saját ház.) A legmodernebb gépekkel felszerelve készítek nemeshangá ORGONÁKAT a legújabb rendszer szerint. Átalakításokat, bővítéseket, hangolásokat a legmérsékeltehb árban. AQÜAFIX súrolható falbevonat Dp A U E R Lakk-, festék- és vegyipar BUDAPEST, V., KATONA JÓZSEF-U. 23, TELEFON: 26-8-92 MIKROFARAD RÁDIÓTECHNIKÁI ES VILLAMOSSÁGI GYÁR TELEFON; 21-2-81. BUDAPEST, VI., Berlini-tér 3 00 ccAnmGE. 00 I., BÖSZÖRMÉNYI-ÚT. 28. (59, 76. villamos mentén, 2-es autóbusz.) ÉTTERMEK — SÖRÖZŐ — BRIDGESZALON — KÜLÖNT8R8M = 5 órai tea = m/juit g délután és este 1HEIL I CHARLES LAX Jazz-zenekara. A FŐVÁROSI HÍRLAP HIRDETÉSEI EREDMÉNYESEK
