Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-11-21 / 47. szám

— Budapest, 1928 november 21. az 1924. XXVI te. megjelöl. Eszerint a törvényhatósági bizottság a főpolgármester előterjesztésére, vagg annak meghallgatása után feloszlatható, ha a bizottság a törvénnyel, vagy törvényes Vendeletek­kel szembehelyezkedik, ha felettes hatósága törvényes intézkedéseinek a végrehajtását jogellenesen megtagadja, vagy ha tartósan munkaképtelenné vált. Ezek a megszorítások érvényben maradnak, tehát e téren semmiféle változtatás nem történt. A feloszlatásnak az eredeti törvényben megszabott két hóna­pos időtartamát azért kellett 1929 december 31-ig kitolnom, — természetesen ez a végső terminus — nehogy a kormány a törvényhatóság feloszlatására és az 1924. évi XXVI. te. rendelkezéseinek megfe­lelően ‘ két hónapon belül az új választások megtartására legyen kényszeríthető. Ebben az esetben ugyanis a kormányt épen annak a cselekedetnek az elkövetésére kényszeríthetnék, amelynek az elhá­rítására a törvényjavaslatot beterjesztette. — Tartozom azonban kijelenteni, hogy ebből a határozott álláspontomból nem következik az, mint hogyha én adott esetben elhárítanám magamtól a feloszla­tásra vonatkozó kötelességemet. Nem fogok élni a feloszlatás jogával privát passzióból, mert sokkal felelősségteljesebben fogom fel a magam helyzetét. Ha azonban szüksége mutatkozik, — a legmagasabb érdek érvényesülése szempontjából — kötelességemnek fogom tartani, hogy éljek ezzel a joggal. Ne higyje tehát senki, hogy én elhárítanám magamtól ezt a jogot, ha azzal élni kötelessé­gem. Ismétlem, a feloszlatás jogát ultima rációként kívánom gyakorolni. — Még csak annyit akarok megjegyezni, hogy én tisztelem nemcsak a főváros, hanem Magyar- ország minden egyes autonómiáját, rólam tehát inkorrektséget feltételezni sem lehet az autonómiával szemben. Scitovszky Béla belügyminiszter végül kijelen­tette még a Fővárosi Hírlap munkatársának, hogy a közel jövőben közölni fogja a fővárossal az üzemek tárgyában elfoglalt álláspontját. A belügyminiszter nagy várakozással tekint Ripka Ferenc főpolgár­mester jelentése elé, amelyet az üzemek megvizsgá­lásának eredményéről készített és amelyet behatóan tanulmányozni fog. aOIOBOIOSOlOBOBOlOiOIOBOl CDS CDBCD1CDBCDHCDICDBCDÍCD1CDBCD1 BUDAPEST SZEREPE a búzaexport fejlesztése terén Irta: EREKY KÁROLY, volt miniszter Hosszabb ideje figyelem a magyar közgazdasági élet jelenségeit. Feltűnik nekem, aki most állandóan a külföld közgazdasági életét tanulmányozom, hogy milyen szegény és programnélküli a mi egész köz- gazdasági életünk. Nekünk nincsenek investiment- bankerjeink és üzemrevizoraink, akik a közgazdasági élet reorganizálásához szükséges munkálatokat hiva­tásszerűen elvégeznék. Angliában háromezer investi­ment banker és kilencezer üzemrevizor, tehát tizen­kétezer önálló és független üzletember dolgozik Anglia közgazdasági életének a rekonstrukcióján. Nálunk egyetlen egy ilyen hivatásos üzletember sincsen. Érthető tehát, hogy Magyarországon min­denki mindent az államtól és a városoktól vár és így az is természetes, hogy rögtön panasz-lavina indul meg, mihelyt az állam, vagy valamely város alkot valamit. A panasz az, hogy a hatóságok konkurren- ciát csinálnak saját polgáraiknak. Az egyik oldalon tehát mindenki azt kivánja, hogy az állam és a ha­tóságok támogassák őt, másrészt pedig panaszkod­nak, ha a hatóságok iniciálnak valamit. A közvéle­mény export-intézmények létesítését sürgeti és azt hirdeti, hogy a Magyar Államvasutaknak olcsón, vagy esetleg ingyen kell szállítani az exportálandó árút. Az eszmék másik csoportjában viszont azt hall­juk, hogy az állam adjon adókedvezményeket és szüntesse be a feleslegek rendszerét. Mások tiltakoz­nak a külföldi hitelek behozatala ellen. Arról nem REMII \ Standard-billentyűzettel, világszerte legjobban bevált irodá- ban, otthon és^ utón egyaránt. 18 havi részieííizetésre is kapható. Felhívásra díjmentesen, vételkényszer nélkül bemutatja Budapesten és vidéken Remington Írógép Rt. Budapest, VI. kerület, Andrássy>út 12. szám. Telefon: Aut. 212-85, 218-09. szabad beszélni, hogy a bankkamatláb magas, — mert ez destrukció. Nem kétséges, hogy közgazdasági életünk vérszegény, eszmékben gyenge. Amikor exporthitelről, adókedvezményekről, tarifa elenge­désről és egyéb ilyen apró szubvencióról tárgyalunk, akkor nem lehetünk versenyképesek azzal a világ­piacra dolgozó mezőgazdasággal, iparral és kereske­delemmel, amelyik a kapitalizmus minden hatalmá­val, a műszaki tudás minden képzeletet felülmúló erejével nagy koncepciójú egyéniségek vezetése alatt indul el világhódító útjára. Nálunk a termelés és a kereskedelem annyira primitiv, hogy akkor sem leszünk versenyképesek, ha az összes adókat elengedi a magyar kormány és vasutaink ingyen fogják szállítani az exportálandó árúkat. Az utóbbi hetekben többször hallottunk arról, hogy a magyar kormány hat&záz vágón gabonát akar exportálni, hogy ezt az akciót szubevneionálja. Ami­kor ezt a hírt meghallottam, elhatároztam, hogy konkrét javaslatot teszek: miként lehetne Magyar- ország összes gabonáját racionálisan exportálni állami támogatás nélkül. Hirtelen elhatározással a fáradt közgyűlés utolsó délutánján rövid megokolás kíséretében javaslatot tettem, hogy a székesfőváros élelmezési üzemei és vegykísérleti állomása dolgozza­nak ki egy módszert abban az értelemben, hogy bú­zánkat feldolgozva exportálhassuk a nemzetközi piacra. Ha a magyar gabonát Svájcba normális ke­reskedelmi forgalomban akarjuk kivimai, akkor a magyar búzának itt Budapesten annyival kell ol­csóbbnak lemiie szemben a zürichi árakkal, hogy a vasúti költséget és a szállító kereskedő-vállalkozók összes üzleti kiadásait és nyereségét ebből a differen­ciából lehessen fedezni. Ha nincs meg ez a diffe­rencia Budapest és a zürichi gabona árjegyzései kö­zött, akkor a kereskedő nem tudja kiszállítani a búzát, mert ráfizet és a kormány is csak úgy tudja kiszállítani, ha a közönség adófilléreiből megfizeti azt a veszteséget, amelyik a kiszállítás alkalmával feltétclenül előáll. Ha tehát a kormány valamilyen magasabb közgazdasági okból jónak látja, hogy hat­száz vagon gaboiaát ráfizetéssel exportáljon, akkor ezt meg lehet ugyau okolni pillanatnyilag magasabb ér­dekek hangsúlyozásával, de az ilyen üzletkötés a magyar gabonaexport rendszeres bázisa nem lehet. A modern kapitalista kulturállamok gabonatermelé­sével azért nem tudunk versenyezni, mert azok óriási nagy műszaki berendezéssel dolgoznak. Ha tehát mindezek ellenére versenyezni akarunk a búzánkkal, akkor annak csak egy módja van: meg kell keresni azt a módszert, ahogyan jelenleg Angliában és Ame- rikában a búzát feldolgozzák wheat-puff, corn fla­kes, porrige, stb. készítményekké. Az angol-szász orvosok megállapították, hogy a gabonaszemből készült modern preparátumok egész­ségesebbek, mint a magos őrléssel részekre osztott gabona-lisztek. Ebből kifolyóan a gabonafeldolgozó ipar kezd átalakulni ebbe a modern irányba. Jelen- leg Londonban napi ötszáz vagon gabonát dolgoznak fel az említett készítményekké. Az én javaslatom odairányul, hogy nagyszerűen bei’endezett kísérleti laboratóriumainkban dolgoz­zunk ki mi iá speciális eljárásokat a búza hasonló feldolgozására és akkor épúgy, mint a magyar malomipar valamikor, — több évtizeddel ezelőtt — megkezdte világhódító útját, vezető szerepet vihe­tünk az élelmezés terrénumain is ezeknek az új módszereknek a kidolgozásával. HERZ TESTVÉREK —«— FÖÜZLET: Budapest, VI., Király ucca 13, . . .... ...............................Telefon : J. 429-06 ________________________r ’ J_____________ li nóleum burkolási szakuállalat — Fióküzlet: Budapest, IV.. Kálvln-tór 4. Húrczy Istvánt választotta elnö- KH a Rózsadomb iaKossása , J\ budai hegyvidék kultúrájának gazdagítása erdekeben létesült Rózsadomb és Vidéke Egyesület hétfőn este tartotta évi közgyűlését a Budapesti Pol­gári Lövészegyesület Marczibányi-téri dísztermében. A közgyűlésen megjelent az egyesület fővédnöke, József Ferenc dr. kir. herceg is, akit megérkezésekor az egybegyűltek lelkes ^ ovációban részesítettek. Ott volt a budai hegyvidék társadalmának szine-java, élén Kozma Jenővel. Vály Ernő egészségügyi főtanácsos, egyesületi alelnök, ^ az Irgalmas kórház főoi’vosa, nyitotta meg a közgyűlést, üdvözölte a jelenlevő királyi hei’ceget és a megjelenteket, majd a megüi’esedett elnöki szék betöltésére került a sor. A közgyűlés Alpár Ignác örökébe egyhangú lelkesedés­sel Bárczy István ny. igazságügyminisztert és polgármestert választotta meg, majd kül­döttséggel hívta meg a közgyűlésbe. Bárczy István elfoglalta az elnöki széket. Almási Balogh Lóránt alelnök üdvözölte az új elnököt és me­leghangú emlékbeszédben méltatta az elhunyt elnök, Alpár Ignác kivételes emberi és művészi éi’demeit. Bárczy István elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a Rózsadomb érdekeinek propagálása és szolgálata több mint lokális kerületi érdek, mert a főváros egyik legpompásabb részéről, egy egész nagy vidékről, a legegészségesebb, a legideálisabb lakó­helyről van szó, amelynek rendezése, jó utakkal, köz­lekedéssel stb. való ellátása közérdek. A Rózsadomb természetadta előnyeinél, szépségeinél, egészséges éghajlatánál fogva, arra van teremtve, hogy ott mielőbb egy ápolt, modern kertváros legyen. Nádas Béla dr. térj esztette be ezután terjedelmes titkáii jelentését, majd a különböző egyéb jelentések következtek. A jövő évi költségvetés megállapítása után a rózsadombi autóbusz-közlekedés kérdésének megvitatására került a sor és elhatározták, hogy an­nak megvalósítása érdekében a legerélyesebb akciót indítják meg és monstreküldöttségben kérik fel Ripka Fe­renc főpolgármester és Sipőcz polgármes­ter támogatását. Egyébként Ripka főpolgármester és Sipőcz polgár- mester már közölték iS az egyesülettel, hogy novem­ber 21-én délelőtt fogadják a rózsadombiak küldött­ségét. A Rózsadomb lakossága nagy várakozással néz Bárczy István munkássága elé és azt remélik, hogy rövdesen Budapest-íürdőváros gyöngyévé építik ki a fővárosnak ezt a gyönyörű, nagy jövőre hivatott vidékét. BUDAI APOLLÓ II. Széna-tér. — Telefon : Aut. 515-00 Világvárosi műsor! Ufa produkció legszebb filmje! Magyar rapszódia Irta: Székely Iván. 9 felv. — Főszerepben: Dita Parió, Lil Dagover, Willi Fritsch és Heltai Audor Véres kelet (Sanghai) Exotikus tört. 9 felv. Anna May Wong, a főszerepben Híradók. Előadások 5 órától folytatólagosak SCHEMBER C. ÉS FIAI HÍDMÉRLEG- ÉS GÉPGYÁR Központi iroda és gyár: VI, Hungária kőrút 70. Telefon; L. 916—83 és L. 916—98. Alapítva 1852. Alapítva 1852. Lebh/e phéhix Állami- és egyéb közintéz­mények évtizedes szállítója Budapest, V, Visegr6df-u. 7 TELEFON: Automata 123—70 VEGYÉSZETI és MOSÓPORGYÁR QELLUNIT ajtóvépók a legtarftósabbak Gyártja: EGYESÜLT MAGYAR CELLULOIDÁRUGYÁR RT. VI., Szent László-Út 38. Toleton: I Ipót 995-57 SZENTGÁL1 ANTAL ÉS LANGEN KÁROLYI Közponii iroda : oki. mérnökök, építési vállalkozók [ VI., Berlini-lér S. Anyagtelep ; V., Wahrmann-u. és Telefon ; L. 913-57. Újpesti rakpart sarkán. Telefon: J. 513—56.

Next

/
Oldalképek
Tartalom