Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-07-07 / 28. szám
Kilencedik évfolyam Budapest, 1920 julius 7-én 28. szám WjtniiioiiioiiiaiiioinaiiiaiiiniiiniiionininamBiMPiiiBiiinmniimiiinn»Biiiqninnia»iaiiioiiiaiiinMiPi«8 WGOriZKT&St JtJtJTKi Kgésx éxme .MaM. ÍOO K. Fél évvé ..........50,|f. J^ ífcs számolt hcipha- M* a ftlatló hivatal ban. Vát»osU politikai és közgazdasági hetilap Felelőm amevhemMtC t IfllCSÓ Emil Mtegfmlenlh minden dián. Szenhemmtö hlaáó hivatalt VJ. Sztv-utca mm. YS. Telefon .............. Te tő’ olt Razzia a jelöltek táborában Egy kis seregszámla régiekről és újakról jutni igaizán- a legelemibb tőreik vese minden embernek és nemi csoda, hogy .alkli ezt a legelemibb jogát sem tudjál elérni, abban felgyülemlik a keserűség. A hosszú háborúk után a lakásínség réme minidig felütötte a fejét. Természetesen: hiszen a munkáskezek fegyvert forgattuk, a téglák nem rakodtak), maguktól egymás fölé, az /élet fejlődése pedig egy pillla- natra meg ‘nem áll. A tulajdonképem háborútól mai már ejsztendőkkel távolodtunk: el és a lakásínség kérdése ma sincs megoldva, sőt az entente „beké“-je révén elözönlötték Budapestet a menekültek léjsi a lakáskérdés ma még jobban kiéleződött. ^Ráadásul imég iái politikai bonyodalmak áis tetézték ai bajokat, mert minden politikai változás sietett a lakásügyek intézésével járó mérhetetlen hatalmait kezéhez ragadni. Károlyiék Garbalija nefcivadult kiméletlenlséiggel kezdte a jogokat sízerzett polgárság nyugalmának megbolygatását, a kommün fenevatdjai pedig olyan felforgatást és rombolást vittek véghez ezen! ,a! téren, hogy ma i's; borsódzik az ember háta, ha rágondol. Az uj rezsim lakás- hivatala. amelyről mindent el lelhet mondánk csali azt nem, hogy tökéletes, sziszifuzi munkával próbáltál meg ezeket a felforgatásokat el- simütanii1, lakással ellátni ,a lakásitalanokat nem tudja, egyszerűen ,abból az okból, mert lakás nincs. A fővárosi volt az, amely már a háború alatt tudtai, hogy cselekedni kell. Tudta, hogy öi lakáskérdést csak lakásépítéssel lehet megoldani. Tudta és a szerint cselekedett. Nagyszabású épitőprogrammot dolgozott ki, de jöttek a forradalmak és a Programm) Programm maradt. Ma sem több annál. A főváros örül, ha a tisztviselőit fizetni tudja, beruházásokat hitelbe nem lehet csinálni Most azonban — úgy véljük — döntő sizió hangzott el. Ferdindndy Gyula igazságtigyminiszter tisztánlátó szemmel ismerte fel, hogy miiről van szó. Nem a lakás- hivatal átszervezése a fontos, hanem a lokás- épitéS. Ehhez haladéktalanul hozzá kell kezdeni, mondja az igazSágügyminiisJztter, akinek kész, a minisztertanácsinak is bemutatott tervei vannak. A lakásépitéshez elsősorban tőke kell, és itt a miniszter a hazai bankok áldozatkészségén kívül külföldi töke igénybevételére is gondol. Ha tervei megvalósulnak, az őszre már készen is lehet 1500—2000 szükséglakás. A miniszter gondolkodásának nemességére, jogtiszteletének biz- ro-sugár a vall az a kijelentése, hogy ellene van mindem rátörésnek, kényszert alkalmazni, sem akar lakásrekviráiláSok révén, mert az újabb nyugtalanságot vált ki. A dolog sürget. Ma 18,000 menekült lakik 2000 vaggonban. Rettenetes állapot ez, amin segíteni kelik Máris hallatszanak hírek a vaggon- lakók jogos nyugtalanságáról, azok a boldogok pedig, akiknek fedél! adatott, félve lesik, hogy nem kopognak-e hatósági, vagy önkényes rekvi- rálások az ajtajukon. Minid a két félt meg kell nyugtatni. A jogrend helyreálltával nem lehet a terror eszközeivel dolgozni, de azt sem lehet tűrni, hogy testvéreink tízezrével bolyongjanak fedél nélkül. Az első komoly, várva-várt szó az igazságügyminiisízteré volt. Vájjon a fővárosnak roncs-e mondani valója? De még naigyobb kérdés, hogy ki cselekszik legeredményesebben é; leggyorsabban? Mikor árjuk ezeket a sorokat, még egy hét a községi választás, miire az olvasó kezébe kapja a kész újságot, X X X X X X X X X X X X akkorra már bizonyára eltökélte, hogy melyik listával fog szavazni. Ma még plakát-plakát hátán, az emberek tiav- nulják, hogy hova kiel'Ii tenni a keresztet, melyik iskolában vagy vendéglőben szavazunk. A szavazás kötelező. Áz újságokban nap-nap után jelenik meg a figyelmeztetés, hogy nem «iziai- vazni büntetés terhe alatt tilos. Csodál atősképem azonban a, budapesti, embert a községi ügyek jránt való rész v ét len s égébő II felrázni nem lehet. Hiábavalók az egymást; érő gyűlések, a városházai csak kikkor érdekli az emberieket,, amikor szidni kell. Szavazni majd elmémnek!, mert a voks kötelező, de tovább nem terjed a város iránt való érdeklődés. A régi tragédia megint bekövetkezett : a1 községi választások megint nemi a közönségnek, hanem a jelölteknek fekszik ai szivén. Hiszen azelőtt volt is ennek értelme Ha az alti oskngrvv nem említi is, a „ludhust enni jó“ mellett, de budapesti városatyának lenni sémi volt rossz dolog. Lehetett bejárni, lehetett kijárni, elhelyezni, protez’sálni. Most az összeférhetetlenségi szakasz nagyon szigorú, mégis akadt tizenkilenc lista a tiz kér rületben, ötszáztiz darab jelölttel. Egy lista csak az I., IX. és X. kerületben van, három lista a II. és Vili. kerületben, a többiben pedig kettő. A választási harc igen algilis, de nem éles, a legfürgébbek azonban Friedrichéfc, akik több kerületben az utolsó pillanatban, váratlanul bukkantak fel. Akik már révbe értek A 22 hivatalból tagon kívül lesz a jövendő közgyűlésnek 72 olyan tagja, akik máris révbe értek. Három kerületben (I., IX., X.) nem lévén ellenlista, az egyetlen listán levők tehát szavazás nélkül megválasztott tagjai a közgyűlésnek. Az érdekesebbek a már révbeértek közül a következők: Az I. kerületben: Schlachta Margit képviselő, Benárd Ágoston dr. népjóléti miniszter, V i r t e r László dr. képviselő. P e r c z e 1 Béla, P1 a11hy Györgyi, B e csey Antal, . Ba ranski Gyula, Szigeti János pedig régi városházi emberek. Nem érdektelen nevek dr. Demény Károly, Gordon Róbert és Joanovits Pál sem. A IX. kerületből nem sok ismert név jön be, e tekintetben csak Vass József pápai prelátus. Usetty Ferencz és Haller Józsei képviselő számítanak a két írónőn R i t o ó k Emmán és K o v á c sj- n é Török Henrimen kívül. A X. 'kerületben a két Sajói, S z a< b ój József képviselő, V a 1 n i c s e k Béla plébános. Mink e Béla iskolaigazgató és Rózsavölgyi Gyula a régebbi ismerősök. Ki tudja azonban, hátha majd a ma még ismeretlen nevek közül iog valamelyik hirtelen elövágtatni és nagyszerű ötletekkel előállani Budapest megmentése érdekében? Politikusok a közgyűlési teremben Politikusok mindig voltak a közgyűlési teremben, osiálk éppen hogy nem 'minid jártak el a tanácskozásokba. Annyi politikus tagja azonban még soha sem volt a közgyűlésnek, mint most lesz. Hét aktiv és nemi aktiv miniszter, négy aktiv és nem aktiv államtitkár szerepel a listákon, s miután jól elől állatok, mindenesetre bejönnek!. Csakúgy a nemzetgyűlési képviselők is. Vagy huszonötén léptek fel éis> alighanem valamennyit meg is választják. Hogy ne is beszéljünk a bukott képviselőjelöltekről. Ezek most futják viga/szversenyüket. A minisztereik! és a volt miniszterek között van mindenféle. Van olyan, akit IV. Károly nevezett ki báró Szterényi József személyében, aki mindenesetre, nagyszerű tudást és sok szeretet hoz magával. Vannak olyanok, akik Friedrich István ellenforradalmi kormányának) voltak tagjai: Ereky Károly és Csilléry András, akiről azt beszélik a városházán, hogy népjóléti miniszter korában nagyon jó szivvel viseltetett ai fővárossal szemben. Bárczy István a Clerk-féle koalíciós kabinetnek volt tagija, hogy pedig a közgyűlési teremben mit fog jelenteni, azt igazán nem, kell külön magyarázni. A most 1emonL dott Simonyi-kabiné,t tagjai közül Haller István kultuszminiszter é;s> Benárd Ágoston dr. népjóléti miniszter okvetlen tagjai lesznek a törvény- hatósági, bizottságnak. És van egy szegedi volt miniszter is: Bársony Elemér. Az államtitkárok: között legelső helyen Német hy Károly dr.-t kell említeni, aki Budapest, közigazgatásának olyan ismerője ési olyan tökéletes bírálója leszv mlint senki más. Kétségtelen, hogy- tekintélyének irányító hatalma! lesz a közgyűlésben. Hasznos- tagjai lesznek a törvényihatósági bizottságnak Lipták Pál és Mé- hely Kálmán is, akiknek nagy gazdasági tudásuk ési Rassay Károly, akinek jogi tudásai fog ki- in agaslani. A képviselők közül még ezeket említjük: Avarffy Elek, aki orvos és legelegánsabb tagja lesz a közgyűlésnek. Titokban alighanem poéta is, beszédeiben pedig nagyon szereti a kör- ntondaitokat, az idegen szavakat és az orvosi terminus technikusokat. Bródy Ernő mint városatya-veterán tér vissza. Ernszt Sándor ka- tholikus pap, okos, szociális gondolkodású ember. Gyermekesen sima arca és éles, átható hangja teszik érdekessé. Városi dolgokkal eddig soha sem foglalkozott. Frühwirth Mátyás fiatal ember, szélsőséges, hive a keresztény politikának, nagyokat tud ütni a zsidókon. Különös specialitása', hogy panamákat szeret leleplezni. Ho- monnay Tivadarból evikkeres, fiatal városatya lesz. Weisz Komáddal együtt ő fogja' a vasutasok városi érdekeit megvédeni. Haller József dr. a magánéletben ügyvéd, a politikában és városi ügyekben noviciüs, de intelligens fej, családilag Haller István miniszternek testvéröcscse. Kontra- Aladár, az óbudai református lelkéisz, a parlamentben még nem beszélt. Csak jegyzőkönyveket olvals föl szép bariton hangon. Majd a közgyűlésen hallani fogjuk az ő szavát is. Ma- hunka Imrét, és Pető Sándort nem kell bemutatni, őket már ismerjük jól! a közgyűlési teremből. Schlachta Margit egyszerű fekete ruhája, kék keresztje, tiszta nőiessége nagy feltűnést fog kelteni, de még nagyobbat, ha majd felszólal és népjóléti, szociális kérdésekről olyan disszertációt tart, hogy el fognak hűlni a vá-
