Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-03-24 / 12. szám

VÁROSPOLITIKÁI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÄG BÉLA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZERKESZTI: I. KRISZT1NA-KÖRUT 113/b. T.: 150-2% ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. LIPPAY GYULA dr MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN iHadájcdaí a vLUacban Horthy Miklósáé. Magyarország kormány­zójának felesége, kérő szóval fordult a ma­gyar társadalomhoz: tegye lehetővé, hogy az Eucharisztikus Kongresszus és Szent István-év alkalmával egy hétre ellássák a ország elesett­jeit, az éhező, nyomorgó lakosságot. Körülöttünk és felettünk fekete viharfel­legek tornyosulnak. Zeng az ég, dübörög alat­tunk a föld, ijesztő vulkánikus erők kitörése ejti rémületbe a világot. És e borzalmas dü­börgésben hirtelen megszólal egy gyengéd női hang, a szeretetnek, szívnek, emberi szolidari­tásnak angyali tisztaságú hangja, hogy ne­mesebbé, szebbé, jobbá tegye a kétségbeesés meredekjének szélén botorkáló magyarság élétét. Emlékszünk-e még? A Doberdó poklában, Galíciában, Verdun véres sziklái között, ágyúk dörgése, géppuskák kattogása, aknavetők és lángszórók süvöltése közben is megszólaltak a pacsirták. Nem versenyezhetett a hangjuk a harci dübörgés szörnyű koncertjével; mégis legyőzte azt. A lövészárokban harcoló katona meghallotta az édes hangot és szívében hir­telen kikelt a reménység virága, akkora gyor­sasággal, mint ama fakírmutatványnál, amikor a szemünk előtt elültetett magból pillanatok alatt gyönyörű pálmafa támad. A kormányzóné hangja vigasztalást, örö­met, fehér tisztaságot fakaszt a szivek mélyén rejlő kétségbeesés fekete talajából. Köszönet és hála érte. Ezt a hangot nem lehet feledni j és nem lehet eléggé megköszönni. {JtUé&zütt Óbuda uttáéfUU&L tetve A Közmunkák Tanácsa — mint azt más helyen megírtuk — elfogadta Óbuda végleges rendezési terveit. Azt jelenti ez, hogy elhárult az elsőszámú akadály, amely útjában állt Óbuda újjáépítésének. Miért csak most? kérdezhetnénk. De nem tesszük, örülünk, hogy végre idáig elju­tottunk; rengeteg keserűség, igazságtalanság és reménytelenség szűnik meg ezzel a hatá­rozattal is. Egy lépéssel előbbre jutottunk az óbudai probléma megoldása körül és oly sze­rényekké tett bennünket a sok keserű tapasz­talás, hogy egyelőre már ennyivel is meg tu­dunk elégedni. Egyelőre. Nem ismerjük még azt a tervet, amelyet a Közmunkatanács elfogadott. Reméljük, hogy nagy várakozásokat, amelyekkel egyrészt az érdekelt óbudai közönség tekint az újjáépítés elé másrészt pedig a főváros egész közönsége, amelynek szívügye, hogy Óbuda olyan legyen, amilyennek álmodja: a többezeréves város múltját a jelennel és jövővel összekötő, a tör­ténelmi emlékeket kihangsúlyozó, mégis mo­dern és magyar város. Ilyen lesz-e? Nem tudjuk. Nem egyszer megírtuk, milyennek képzeljük az új Óbudát, legutóbb Lechner professzor fejtette ki a Bu­dai Naplóban„ hogyan kellene elvégezni a nagy városépítést. Számtalanszor írtunk Óbuda szomorú sor­sáról, arról a kétségbeesett küzdelemről, amely már-már teljes fásultságba fulladt. A főváros leghívebb, legrégibb, legderekabb kispolgár­sága él — vagy legalábbis élt — Óbudán, ma pedig olyan ez a városrész, mintha á spanyolországi harctér kellős közepén terülne el,' ahol repülök bombái tesznek sivataggá vi­rágzó városokat. Óbuda romokban hever, la­kossága pusztul, menekül, maholnap hírmondó sem marad belőle. Elszéled, szerteziillik, el­költözik a perifériákon túlra, olyan környékre, mely már nem .tartozik a fővároshoz. De legyen elég a keserűségből! Kész az újjáépítés városrendezési terve és éz ta$án\ visszahozza a reménységet is. Utóvégre Bar­celona sem pusztult el végleg és újjáépítik majd Huesca-t, meg a többi elpusztított vá­rost is. Kukoricások, és szántóföldek kost épül a modern Kelenföld :'Rendesik a pályaudvar környékét \~ Többemeletes bérpaloták a mesökön - Megkesdték as Elele-tér nagyssabásu átalakítását A Horthy Miklós hid megnyitása a Kelen­föld felé irányította a közérdeklődést. Ebben azonban egyelőre több a kíváncsiság, mint a gyors készség, világvárosiassá átformálni a kelenföldi nagy pusztaságot. Sok viz fog még lefolyni itt a Dunán, mig az uj hid gyönyörű budai hídfőjéhez összhangzatosan simul hozzá a hatalmas szűz terület, amely túlnyomóan még mindig az anyaföldet tárja elénk, ősi be- építetlenségében. Föld, föld és föld minden­felé, amerre csak a szem ellát. Kertek, kuko­ricások, szántók között mint mezei virágok vannak elszórva apró házak, villák, amelyek között itt-ott félelmetes magasságban emelke­dik ki egy sokemeletes bérkaszárnya. Milyen öveszeibe tarlósaik Kelenföld ? — Magunk se tudjuk — . magyarázza egy bíbictelepi őslakó — milyen övezetbe tarto­zunk■ Villanegyed vagyunk-e, kertváros lesz-e belőlünk, vagy bérkaszárnyák közé ékelten kell-e majd idővel a jó levegőről ábrándoz­nunk. Valami egységes építkezési rendszer kellene, uram, amely megadná ennek a nagy- jövőjü városrésznek a jellegét. Ez a bábeli összevisszaság nem igen alkalmas arra, hogy idecsalogassa az építkezni szándékozókat. Pe­dig mennyi szűz terület van itt!... Igaza van: Kukoricás fogadja az utast is, aki a kelenföldi pályaudvaron száll le, hogy innen, vágjon neki a fővárosnak. Igazán nem világvárosias kép, amely elébe tárul. Mindjárt szemben a pályaudvarral fut a végtelenségbe az Etele út. Csak az egyik odalán vannak házak, a másik oldala a mezőségbe olvad, ami még hosszabbá és sivatagszerűbbé teszi. Ennek bizonyságaként hatalmas porfelleg csapódik fel e&y~e87 gyorsan száguldó autó vagy posta­kocsi nyomában. Szinte várjuk már, hogy megharsanjon a postakürt, felidézve emléke­zetünkben a delizsánszok korát, amelynek ez a táj méltó keretül szolgálna. És csakugyan: hirtelen kürtszó hallatszik — egy mentőkocsi szirénája ránt bennünket vissza a zajló met­ropolis rideg külvárosába. J-1 legsszomorubb külváros Mert külváros Kelenföld a szó igaz és szo­morú értelmében. Messze esik nemcsak a bu­dai és pesti központoktól, hanem azoktól az illetékes tényezőktől is, akiknek gondjaira van bízva a városrendezés. Sokáig nem ért idáig a tekintetük, amiből rengeteg baja, kel­lemetlensége származott annak, akit sorsa erre vetett. Egy méltóságos nyugdíjas csöndes megadással sírja el panaszát, ki tudja há­nyadszor:- Kissé furcsán jártunk a parcellázással. Szigorú paragrafusok írják elő, hogy a par­cellázó köteles gondoskodni a közmüvekről, csatornázásról, vízvezetékről. Csak mikor már építkezni kezdtünk, derült ki, hogy közmüvek­ről magunknak kellett, gondoskodnunk. Sok harcunkba, küzdelmünkbe került, mig végre a főváros ránk is gondolt s most már a nagy csatornázási program a Kelenföld egy részét is felöleli. Most már öröm csillan a szemében. Tele van bizakodással, mert szereti, nagyon szereti a Kelenföldet, amelyen kis családiháza, zöld kerítést! kertje van. Hozzánk csatlakozik és elkísér az Etele térre, amelynek átrendezése érdekel bennünket. Lelkesen és szakértelem­mel magyarázza: — Sokat kellett verekednünk, mig végre az illetékes urak rászánták magukat, hogy, rendezzék az Etele teret. Hosszas előkészü­letek titán végre kidolgozták a terveket és | ugv látszik most már komolyan hozzáfognak a végrehajtásához. Erre vall. hogy a főváros kisajátította a pályaudvarral szemben lévő két vendéglőt. Az egyiket már bontják is, a másikat, az Ammer félét május elsején kezdi ki a csákány. Kell a hely a tér kiszélesítésére. De azért megmarad mind a két vendéglő: épülnek is új helyiségeik a közeli szomszéd­Világvárosi méretek A tér rendezése nem okoz sok gondot a mérnök uraknak, mert hiszen nagy része még pusztaság és csak a térképen, amelyen már rajta vannak az új sugárutak, nem látszik an- Bi'.’íí Ugv lehet átalakítani, ahogy azt a leg­korszerűbb városrendezési elgondolások igé­nyelhetik. Az Etele tér szabályos ötszögű tér lesz, százötven méter a szélessége és kétszáz­ötven méter a hossza. Mindent pompásan el lehet majd helyezni rajta, a gyalogjárókat, a parksávokat, a járdaszigeteket a villamossí­nek mentén. A tér villamosvonalait körforgalomra ren­dezik át. E pillanatban még nem tudjuk, mennyi pénzt szánt az Etele térre a főváros, annyi azonban kiszivárgott, hogy az előmun­kálatokra 50.000 pengőt irányoztak elő. Ebből a jelentős összegből arra következtetünk, hogy a rendezés nagyarányú lesz és méltó a Kelenföldi pályaudvar várható nagyobb for­galmához. Gyönyörű sugárutak — papíron — Hát itt marad a pályaudvar? kérdez­zük. — Nagyon sokat beszélnek és írnak az új Kelenföldi pályaudvarról, amelyet különböző érdekek más és más helyen szeretnének látni. Abból a nagyarányú átrendezésből azonban, amelyen az Etele tér átesöben van, egyedül arra lehet következtetni, hogy a Kelenföldi pályaudvarnak fontos szerepe lesz ennek a városrésznek kialakuló forgalmában.. — Hatalmas sugárutak torkollnak a térbe az új tervek szerint. Ide vezet az egész Ke­lenföldet átszelő hatalmas sugárút, amely még nemrégiben a Szent István útja nevet viselte s a közelmúltban keresztelték át a „Szent Ko­rona útja' névre. Ez a hanuincötméter széles sugárút kis töréssel szinte nyílegyenesen köti össze a Horthy Miklós híd budai hídfőjét, a Kelenföldi pályaudvarral. Az ugyancsak har­mincötméterre kiszélesített Etele út, amely a Fehérvári útnál a Hengermalom útba kapcso­lódik be, a Dunapartra visz egyenes irányban. A közvetlen kapcsolatot ugyan a Tétényi út közelében még eladatlan parcellák gátolják, de remény van rá, hogy az út. a jármüközle- kedésre rövidesen felszabadul. Gyalogösvé­nyen így is át lehet jutni rajta. — Egy egyészen új sugárút is torkollik majd be az Etele térbe. Még csak tervben van meg, de már megkapta szép nevét: Hadak út- já-nak keresztelte el a napokban a Közmunka­tanács. Ez is harmincötméter széles lesz. Az Andor útnál kialakuló új térből indul ki. Mint sugárút szerepelt már a régi tervekben is. A Hadak útja fölöslegessé teszi a Bródv Zsigmond utcának a Bikszádi utca és az Etele tér közötti szakaszát. Már parcellázzák is ezt a szakaszt, ami annyit jelent, hogy a főváros eladja egyik utcáját, ami igen ritkán fordul elő Budapest annaleszeiben. De legbüszkébb lelkes kísérőm arra az iga­zán gyönyörűnek ígérkező új sétányra, amely a Budafoki úttal párhuzamosan fog haladni a Nemzetközi Vásárnak szánt területtől egészen a határig. Ezt a sétányt hatvan méter szélesre tervezik és hat fasort ültetnek hosszában végig. Mindez természetesen csak papíron van még meg. De a kelenföldiekben ott él a duz­zadó reménység, hogy mindebből nemsokára valóság lesz. Eltűnik Kelen földje, hogy vil­láival. családi házaival és ha már másként nem lehet, bérkaszárnyáival egy nagy világ­város méltó kiegészítő részévé alakuljon át. Csak azt sajnálják, hogy a neve is eltűnik: a Kelenföld. Szent Imre városának keresztel­ték el. holott megérdemelte volna, hogy meg­hagyják ősi, magyaros, történeti szempontból is patinás nevét: a Kelenföld nevet, amelyről egyébként tanulmányt irt a Budai Napló kitű­nő történtbúvára Rolling Oszkár. A Kelenföld név eredetéről szóló fejtegetéseit legközelebb közöljük. Addig is reméljük, hogy ez az ősi elnevezés nem tűnik a feledésbe azzal hogy modem várossá alakul át ez a történelmi em­lékben oly gazdag múltú vidék. , Elhárult az első akadály Óbuda újjáépítése elől Rengeteg panasz és keserűség után végre megtörtént az első lépés Óbuda újjáépítése felé. .4 Közmunkák Tanácsa kedden végre megállapí­totta Óbuda végleges rendezési terveit. Ezzel elhárult az első akadály, amely eddig gátolta az építkezés megkezdését. Óbuda nagy - része romokban hever anélkül, hogy bármit is le­hetne tenni a nagy jövőre hivatott városrész új­jáépítésére. A Közmunkatanács határozata termé­szetesen még mindig nem elegendő ahhoz, hogy az építkezés munkája valóban megkezdhető le­gyen, de remélhető, hogy most már gyors egy másutánban jelennek majd meg azok az adóügyi és egyéb rendelkezések, amelyek a szerencsétlen Óbuda újjászületését segítik majd elő. A Közmunkák Tanácsa kedden Bessenyey Zénó elnöklésével ülést tartott. Végleg elfogadták Óbuda szabályozási tervét. Ezt a tervet még a múlt év nyarán küldték at a fővárosnak. A fiivá-, ros észrevételeinek figyelembevételével most át­dolgozzák az eredeti megoldásokat. Ezek után most már Óbuda legnagyobb részén a városren­dezési terveknek megfelelő építkezések megkez­dődhetnek. A.terv központjában az Óbudán létesítendő új híd van. A hídról levezető út a hídfőnél nagy­szabású téren megy keresztül és iratén 70 méter szélességben halad a Szentendrei útig, ahol 150 nét-er átmérőjű körtérbe torkollik. Ebből a térből

Next

/
Oldalképek
Tartalom