Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-09-30 / 39. szám

1937. szeptember 30. Budai Napló 3 GYAPJÚSZÖVET KÖZVETLEN A GYÁR.B Ó L IV.PROHÄSZKA OTTOKÁ^-Ua VI.TERÉZ-KÖRÚT 8. , KÉRJEN SZÖVETMINTÁT A budai [íszteril femplom avatásával oyitiáh meo a lövő évi eucharisztikus koogresszust Hatalmas kéttornyú templommal gazdagodik Lágymányos a Szent Imre herceg útján, közel a Horthy Miklósukörtérhez. A templomot Wälder Gyula műegytemi nyiiv. ír. tanár tervei alapján építik, amelyek szerint a Budapest Szfőv. kegy- urasága alá tartozó Szent Imre városi (ciszterci) rám. kát. plébánia-templom, amely főbejáratával a Szent Imre herceg útja felé néz, 51 m hosszú, 28 és fél m széles és a föhajó magassága, a pár­kányig számítva, 18.5 m. Az útról monumentális lépcsőn lehet feljutni a templom főbejáratához, amelynek remekművű vaskapujáért aranykoszorút kapott a készítője. A két torony magassága 55 méter. A szélfo. gók alatt elől a nagy kohorsba érünk, innen a jó- arányú 'hatalmas főhajóba, amelynek két oldalán a 4 m hosszúságú kápolnafülkék sorakoznak. A főoltár színpompás gazdag kiképzésű lesz, de ettől nem maradnak el a mellékoltárok sem. A szélfogók tetejére szobordíszítések és az ormo- zatokra plasztikus reliefek kerülnek, amelyeknek kompozíció-tengelyében Jézus Krisztus áll. — Szép példája — magyarázza a tervet Páz- mándy István műegyetemi adjunktus — hogyan nemesíti meg a tradíció a modern szerkezeteket és alkot harmonikus egységet. Az épület külső stílusa a szomszéd oiszteroi gimnáziuméhoz ha­sonló, belsőleg pedig kazettás vasbeton szerke. zete van. Még a kór.us alatti és fölötti mennyeze­tet is művészi magyar dekorációk díszítik. A fa­lak vakolt-festett burkolatot kapnak, amit nem kell félteni a hírhedt budai köemésztő levegőtől. A 2500—3000 lembert befogadó templomban tartja majd a Műegyetem a Veni Sancte-kat. Az avatási ünnepség a jövő év májusában lesz. >,DONGÓ“ ÉTTEREM REMEK KONYHA LEGJOBB CIGÁNYMUZSIKA _ m £ r s £ k e l t Arak ] II., MARGIT-KBRUT 20. — TELEFON: 107-650. NYÍLT levél Méltóságos Perczel György dr. úrhoz, a Beszkárt vezérigazgatójához Méltóságos Uram! A szenvedő budai uta­zóközönség kénytelen most már egyenesen Méltóságodhoz fordulni. Arra kérjük, szakít­son időt magának és jöjjön át Budára, hogy személyesen is tapasztalhassa, mit jelent ma a villamoson való utazás. Mindössze egyetlen utat ajánlunk nagybecsű figyelmébe és meg vagyunk győződve, hogy 24 óra alatt meg­változik az egész közlekedés, ha ezt az utat csak egyetlenegyszer megtette villamoson. Méltóságod, hála Istennek, ereje teljében levő, egészséges ember, de képzelje magát annak az idősebb férfinak, vagy nőnek, esetleg be­tegnek helyébe, aki a Krisztina-téren felül a villamosra és az alig három kisszakasznyi tá­volságra lévő Császárfürdöbe akar utazni. Nos, Méltóságos Uram! ezen az aránylag rö­vid távolságon kétszer kell átszállni! Rend­ben van. A Beszkárt racionalizálása megköve­teli a takarékosságot, a relációkat is rövidí­teni kell ennek érdekében. Fogcsikorgatva bár, de belenyugodtunk abba, hogy Budáról nem juthatunk átszállás nélkül a Nagykör- útra, tudomásul vettük — mit tehettünk egye­bet — hogy az új hídon át való utazásért büntetéspénzt szednek, de nem nyugodhatunk bele abba, hogy már Buda egyes részeit is az átszállások kínai falával zárják el egy­mástól. Nem nyugodhatunk bele, hogy a fentemlitett úton, ha már át is kell szállni, ezenfelül még mindegyik átszállóhelyen leg­alább — lemértük — 100—100 lépést kelljen gyalogolni, az 5—10, sőt 15 perces várakozá­sokról nem is beszélve. Páris, Róma, Kon­stantinápoly valamivel messzebb van Buda­pesttől, mint a Császárfürdö a Krisztinától, tudtunkkal mégis átszállás nélkül tehető meg az út. Méltóságos Uram! Utazzon egyszer Budán villamoson! Erre kéri a budai közönség. :Buda — a főváros uf Költségvetésében Gyors tempóban épülneR uf utaR, parRoR és csatornóR ~ Király Kálmán tanácsnoR a buáai RösmuveRröl A költségvetés hatalmas számoszlopaiból mind­járt szembe ötlik, hogy a főváros adóbevétele majdnem 27 millió pengővel csökkent és ez a kö­rülmény erősen érezteti hatását a kiadások rova­taiban, amelyek között sok dolga akadt a vörös ceruzának. Pedig a jövő esztendőben igen nagy feladatok megoldása vár a fővárosra. Ebben az esztendőben tartják meg az Eucharisztikus Kon. gresszust és a Szent István-év világraszóló ün­nepségeit, amelyek már most igen sok gondot okoznak a főváros vezetőségének. Azután ott van­nak a nagy beruházások, az út- és csatornázási munkálatok végrehajtása különösen a budai ré- székén. Ugyancsak erősen veszi igénybe a főváros áldozatkészségét a Duna-hidakhoz való hozzájá­rulás, a Horthy Miiklós-hídhoz is kétmillió pen­gőt adott a magáéból a főváros. Az átrendezések, parkozások, fásítások, iskolák tatarozása, temetqi beruházások és még sok más hasonló kiadás a jövő esztendőben különösen sok budai kívánságot és óhajtást lesz hivatva fedezni. A költségvetés főbb irányelveit ismertető pot- gármesferi jelentés szinte telítve van budai vo­natkozásokkal. így nagyfontosságú az a javas­lat, amelyet a polgármester a székesfővárosi gyógyfürdők és gyógyforrások üzemi egyesítésére vonatkozóan tesz. Mint ismeretes, a Szent Gellért- fürdő és szálló, a Rudas-fürdő, a Széchenyi-fürdő és az Ásványvízüzem négy esztendővel ezelőtt, 1933 január 1-én' „Budapest Székesfőváros Gyógy­fürdői és Gyógyforrásai” elnevezéssel egységes igazgatással egyesült, de mindegyik üzem megtar­totta különállását, csak az irányítás vállt köz­pontivá. Ez azonban nem bizonyult gazdaságos­nak az' üzemvitelben. Egységes és gazdaságos igazgatást csak az egyesítéssel lehet elérni, ezért a polgármester azt javasolja, hogy a Széchenyi gyógyfürdő, a Szent Imre gyógyfürdő és az Ás. ványvízüzem, mint különálló üzemek 1938 január 1-ével szűnjenek meg és ettől kezdve egy üzemben egyesüljenek. Szükségessé teszik az egyesítést az idegenfojv- galom magasabb szempontjai is és ezért a gyógy­fürdők és szállók továbbfejlesztését ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével hajtják I végre. Folytatják a Oellértszálló már megkezdett ki. bővítését, szaporítják a szobákat Arra töreked­nek, hogy az új szobák már rendelkezésre állja­nak az Eucharisztikus Kongresszusra és a Szent István évre ideáramló idegeneknek. A gyógyfürdő orvosi osztályának modem berendezését és fel­szerelését már az idén befejezték. Befejezés előtt áll a Rudas-szálló építkezése, amely 23 szobával bővül. Az ivócsarnok, ivófor­rások és zárt kolonád létesítésére, eszmei pályá­zatot írnak ki, olykép, hogy az építkezést a jövő év elején meg is lehessen kezdeni. Buda lakossága örömmel veszi tudomásul a költségvetés ama tételeit, amelyek a budai utak rendbehozására vonatkoznak. Igen nagyarányú a budai csattornázási program. Ezek közt áll. első­sorban az új óbudai,kivezető út hatalmas gyűjtő.1 csatornája. Folyamatban van az Újlaki rakpart útszakaszának megépítése, amely az Ustökös-utoa és a Margit-híd között már készen is áll. A Ta­bán és a körülötte lévő terület parkozását követni fogja tavasszal a tabáni temető, a Városmajor és a Margit-híd budai hídfőjének rendezése és par­kozása. Tenvbevették és rövidesen végre is hajt­ják a kiscelli kastély környékének a rendezését. A Lenke-tér és a hozzácsatlakozó terület par­kozására csak 1939-ben kerül sor. Az ittlóvö te­niszpályák bérlete ugyanis 1938 végén jár le és így az egész terület egységes rendezése csak a szerződés lejárta után hajtható végre a leggaz- daságosabbaln. Folytatják a GelllérHiegy szabá­lyozását és parkozását. Előkészítés előtt az óbudai hegyvidék és a Várhegy keleti lejtőjének végleges, rendezése. A Lemke-út és a Diószegi-út sarkán építik fel a szentimrevárosi tüzőrséget, amelynek céljaira a főváros 1350 négyszögöl területet enged át. Kabakovits József dr. indítványára új polgári is­kolát kap a XI kerület, Oáldy Béla indítványára pedig a külső Bécsi-úti elemi iskolát és a VöröS- vári.úti óvodát, Bechtler Péter indítványára pedig az Érdi-úti óvodát bővítik ki. Elég bőkezűek azok a költségvetési tételek, amelyeket a budai csatornaépítésekre fordítanak, így 5500 pengőt költenek a Pilsudszky-útra, 52.000 pengőt a Bürök-utoána, 32.000 pengőt a Mátyás, király-, Laura- és Béla király.útra, 12.000 pengőt a Szamóca-utcára, 16.000 pengőt az Ábrányi Emil. utcára, 43.000 pengőt a Bimbó-utcára, 36.000 pen­gőt a Lévai-utcára, 42.000 pengőt a Kavics-uteára és környékére, 40.000 pengőt a Lukács- és Nagy­szombat-utcai önműködő zsilipek megépítésére, 9000 pengőt a San Marco-uteára, 11.000 pengőt a Zápor-utcára, 32.000 pengőt a Brassói-út, Cenk- hegy. és Törcsvár utcákra ,végül 16.000 pengőt a Zólyomi-közre. 70.000 pengőt szántak a Margit- körút utcaremdezéséne a Bem József-utcától a Széli Kálmán-térig. Parkokra és fásításokra a budai részeken ősz­JVIRAAG ILONA rdvész^tÍ Iskolája I MARGIT KÖRÚT Ha. ________________TEIFFON ; 1« 027 I sze sen 196.000 pengőt irányoztak elő. Legelsősor­ban a Margit-híd budai hídfőjét és a Pálffy-teret hozzák rendbe Az Endrődy Sándof-utca mentén parkerdőt lé­tesít a főváros és az előkészítő munkálatokra 5000 pengőt már be is iktatott a jövő évi költség- vetésbe. A Kiscelli-kastély karbahelyezése 40.000 pengőbe fog kerülni. Király Kálmán íanácsnoK: Egymillió pengőbe Kerül a Sasaá csatornássása Ezek a nagyjából kiragadott számok . örven­detes tanúj elei annak, hogy a főváros vezetősége végre különösebb gondot fordít Budára és remél­hető, hogy a jövőben ez a gondoskodás még fo­kozódni fog. Erre vall Király Kálmán tanácsnoknak, az út és csa­tornaépítési ügyosztály vezetőjének nyilatkozata, amelyben a következőket mondja: — Az 1927—1936 években 360 utcában kére-, ken 125.000 méter hosszú csatorna épült 8,500.000 költséggel. Ebből Budára 215 utcában 85.000 mé tér hosszú csatorna esik 4,800.000 pengő költség­gel. Ez idő alatt tehát a pesti és budai oldal csa­tornázásának fejlesztésére fordított költség közel egyenlő. A budai oldalon azonban hosszabb csa­tornái építhettünk ugyanazon költséggel, mert a hegyes vidéken igen jó esést lehet adni a csator­náknak és így kisebb csatomaméret is elegendő. — A Lágymányoson a talajvíz sok keserűsét tartalmaz, ami a csatornaépítésre használt betont csakhamar tönkreteszi, ezért ott Klinker-téglát,- kőanyagot, vagy aszfaltcsövet kell használni, amik nagyon1 megdrágítják az építést. Igén nagyfontosságú kijelentést tett Király Kálmán tanácsnok a Sasad csatornázására vonat­kozólag. —• Ami Sasad csatornázását illeti, az egyes utcáik meHékcsatomái csak akkor építhetők meg, ha előbb a Karolina.úti, valamint innen kiágazó- lag még egy főgyűjtőcsatorna létesül. A szüksé­ges gyűjtőcsatornák várható költsége 550.000 P, a mellókcsafornáké 450.000 pengő. Eszerint a Sa­sad csatornázása kereken egymillió pengő hitelt igényelne. Figyelemmel Sasad fejlődésére, annak csatornázását a legközelebbi hat évben végrehaj­tandó csatornázási programba kívánjuk fel­venni. Nem egyszer tették szóvá a budavári koronázó főtemplom tatarozási munkálatainak feltűnően lassú ütemét. Ennek gyorsítására a jövő eszten­dőre 90.000 pengőt állít be a költségvetés. 15.000 pengőt szavaztak meg a Szent Anna-templom és plébániaiak tatarozási munkálataira. A jövő évi költségvetés keletében mindössze négy budai utca rendezése szerepel: a Bürök-utca a Németvölgyi.út és Kempelem-utca közötti sza­kasza 30.000, a Bimbó-út Törökvész-út és Gábor Áron-utca közötti szakasza 60.000, a Lévay-utca Fillér.utca és Alvinci-utca közötti szakasza 30.000, végül a Margit-körút Bem József-utca és Széli Kálmánrtér közötti szakasza 70.000 pengő költ­séggel. Egész sereg budai utca vár még rendezésre, amikre rendes költségvetés keretében nincs fede­zet. Rövidesen azonban mégis sor kerül az elha­nyagolt, rossz állapotban lévő többi utcákra is. A fővárosnak az a szándéka, hogy a költségeket a felveendő nagy fővárosi kölcsönből folyósítja a budai utcák és terek teljes rendbehozására. A főváros mini buáai fölábirioKos Kevesen vannak a székesfőváros millión felüli lakosságából, akik tudnák, hogy Budapest tör­vényhatósága és közönsége: nagybirtokos. Igenis, a főváros majdnem hétezer katasztrális hold me­zőgazdasági művelés alatt álló földbirtoknak tu­lajdonosa, éspedig nem a város határain túl, ha­nem bent a városban. És számos olyan össze­függő, húsz holdakat is meghaladó területei van­nak még azonkívül, amiket nem vonhatnak mező­gazdasági művelés alá, mint például a Város­major, a Vérmező, a repülőterek, katonai célo­kat szolgáló gyakorló területek, mert hisz akkor a tízezer hold körül járna a főváros gazdasága. Büszkék lehetünk, mi, fővárosi polgárok, mert bizony nem vagyunk a föld szagától irtózó, városi aszfallkoptatók, hanem igenis gazdák vagyunk, agráriusok, természetesen nem egyenként, ha­nem összességében. Az uradalom feje a polgár- mester, akinek jószágigazgatók, gazdatisztek, gaz­dasági uradalmi cselédség is megfelelő számban állanak rendelkezésére természetesen városiasabb elnevezésekkel, amiken nem érzik meg a patriar­kálisabb „parasztszag”. Van szántföldünk, ahol búza, rozs, árpa, ku­korica, burgonya terem, csodás zöldségeskerteink, nagyszerű szőllőnk présházzal, pincével, híres gyümölcsöseink, ménesünk, gulyánk, díjazott te­nyészbikáink, birkafalkánk, baromfi és sertés- tenyészetünk, no de mellékesen versenyló-tenyé­szetünk is, hogy a kutyatenyészdéről és az exo- tíkus vadállatok számára készült híres zooiogiai kentünkről ne is beszéljünk. Mert ez a híres ál­latkert exportra is dolgozik, konkurrál Hagenr beck-fcel Hamburgban. De vad is van elég, meg vadászterület a budai hegyekben, mimtahogy a főváros mezőgazdaságának, főleg az erdészet miatt, nagyobb fele Budára esik. Itt a városi er­dőkben az őz, a vaddisznó, a róka, sőt néha a szarvas is, nem ritka vendégek. Nemrég borzot és uhut is fogtak a Hármashatárhegy rengetegé­ben. A fácán, fürj, fogoly, szalonka is otthonos, vizivad pedig igen sok van. A halakról, teknős és egyéb békákról nem is szólva. Ilyen mezőgazda, sági változatos földbirtok nincsen még az ország­ban. Az erdőink ősiek, jól ápoltak s nem egy hely akad, ahol még Mátyás király kergette a vadat- Sok mezőgazdasági területet bérbe is ad a fővá­ros, réteket, legelőket, kerti- és veteményes földe­ket, erdöparceltákat, kisebb üres ingatlanokat s ezek is hozzájárulnak a városi költségvetés bevé­telének fokozásához. Amint a gondosan összeállított városi költség­vetésből láthatjuk, a városi telkeknél 405.600 pen­gő a bevétel, ami 382.760 pengő feleslegnek felel meg. a rétek és szántóföldek bevételeinél 134.410 pengő; az erdőgazdaságnál 145.844 pengő. Lát­ható, hogy a főváros mint mezőgazda is megállja a helyét. Erdőterületeit bővíti, újabb területeket szerezvén^ a Kamaraerdőben csemetekertet léte­sített, az első kerületi Brdődi Sándor-úton pedig parkerdőt. A fatermésből és járulékaiból 92.000 pengőt vett be a városgazdasági hivatal1 (ez a tulajdonképeni jószágigazgatóság), a földesúri jog elismeréséért pedig 20.000 pengő folyt be a főváros pénztárába. így lesz a száraz költségvetési és statisztikai adatokból lüktető élet Megnyugodva állapíthatjuk meg, hogy a főváros vezetése mint földesúr is jól, az összeessóg érdekében is helyesen gazdálkodj k. L. Z. dr. Buda és asz idegenforgalmi Költségvetés Fővárosunk idegenforgalma az utolsó két év­ben rohamos emelkedést mutat s a jövő év, amely az Eucharistikus Kongresszus jegyében indul, eddig soha nem észlelt fontosságú lesz az ide­genforgalom szempontjából Mindez ékes bizo­nyítéka annak, hogy helyesen adminisztrálják a propagandát, mert az idén is szinte megrohanták a világ minden részéből idesereglő idegenek fő­városunkat. Tanulmányi utak, nyaralók, betegek, kereskedelmi célból utazók, kongresszusok, csak úgy ontották az idegeneket, hogy néha az elhe­lyezésük körül is majdnem fennakadás mutat­kozott. Kovácsházy Vilmos tanácsnoké az érdem oroszlánrésze, hogy idegenforgalmunk állandóan emelkedik és a külföldiek szép és kellemes emlé­kekkel távoznak tőlünk. Sajnos, az idei költség- vetésben kisebb összegek kerültek előirányzásba az idegenforgalom céljaira, holott 1938-ra az euchafristikus világkongresszuson kívül számos más kongresszus is lesz itten, hogy csak azt a Nemzetközi Orvoskongresszust említsük, amely a teermészetes gyógymódok orvosi híveit fogja itt a nyáron egyesíteni, s amely kongresszuson elő­ször jutnak majd szóhoz nálunk a hydrotherápia (Kneipp, Priessndtz, Felke), a nap és fényikúrák hívei (Rikli, Lahmann), homöopathák (Hahne­mann), a psychotherapiások (Bucsányi), diétások (Berson), a vegetáriusok és nyerskosztosok (Bi- csérdy). Az idegenforgalmon nem szabad takarékos­kodni, mert az búsás kamatot hoz. A propaganda mindig 'kifizeti magát é9 a külföldi példákból lát­hatjuk, hogy államok élnek az idegenforgalom­ból. Mindig újabbat mutatni, a kíváncsiságot fel­fokozni, sok kongresszust ide hozzánk csődíteni, mindent megtenni az állandó idegenforgalomért. Ezért nem szabad ennél a költségvetési tételnél fukarkodni. A költségvetésiből nem tudjuk meg­állapítani, hogy a speciális keleti és főleg az izlám-népek propagandájára mit költött a fővá­ros, pedig ezt az irányt most már fokozott erővel kell támogatni, mert az utolsó öt év megmutatta, hogy az eddig egyes telkes egyének által egye­dül propagált ikeieti iránynak milyen nagy hasz­nát látta már a főváros és az ország. A főváros az albániai függetlenségi ünnepeken már küldött- ségileg képviselteti magát, ami a Keleten nagy­ban emeli majd Buda ősi tekintélyét s újabb kiha­tással lesz keleti idegenforgalmamra. A főváros a múlt évben 237.450 pengőt költött idegenforgalmi propagandára, külön a bécsi és ausztriaira 102.470 pengőt és a Szénit István hétre 100.000 pengőt. Alkalmi ünnepségekre 48.000 pen­gő hozzájárulást adott. Még nyomorúságos mai helyzetünkben is édeskevés. Kovácsházy tanácsnok mindent megtesz, ami tőle telik, de a keleti propagandára nem költhet annyit, amennyit kellene. Ai Gül-Baba kérdés pedig méltánylást érdemel, amit Albániában és az egyéb muzulmán országok sajtójában látni fognak. Kérjük a főváros illetékes köreit, hogy ezt szívleljék meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom